Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-408

A nemzetgyűlés 408. ülése 1925, amelyeknek felterjesztéseit rtt bejelenteni az elnök anélkül, hogy ezeket a felterjesztéseket ma a közvélemény komolyan venné. S kik vannak a ministerelnök nr ellen? Az ellenzék, amelynek ma itt, ebben a nemzetgyűlésben feltétlenül nehéz a helyzete, nehéz a helyzete ebben a küzdelemben azért, mert nemcsak szemből, hanem esetleg oldalról is kaphatja a támadásokat. De feltétlenül ellene van a ministerelnök urnák a magyar nép, a polgári társadalom, mely élni akar és saját sorsát kivánja intézni. (Ugy van! Ugy van! balfelől.) s nemcsak a tehervállalásnál, hanem a jogokban való részeltetésnél is ott akar lenni. (Baross János: A jegyzők és a főszolgabírók diktálják, hogy hova szavazzon a nép!) Nem veszik észre az urak, hogy mi van most ebben az országban az utóbbi időben készülőben? Kezd kifejlődni a polgári társadalom egy részében bizonyos pseudo-állegitimizmus. Még azoknál is, akik a függetlenségi eszmék hiyei voltak, ma bizonyos tekintetben kezd kifejlődni egy új legi ti mizmus. Mi okozza ezt? Nem az, hogy a Habsburgokat akarják visszahozni, hanem ennek a rendszernek a hibája, mert ezt a rendszert mindenkép megváltoztatni óhajtják. (Rubinek István: így volt 1918-banis!) Amint értesülök, felszólalásom ideje — sajnos — pár perc múlva lejár és igy nincs módomban a választójog további kérdésével foglalkoznom. T. Nemzetgyűlés! Az én megérzésem szerint itt megkezdődött egy lassú berendezkedés a diktatúrára, egy lassú berendezkedés, amely ineggátlója a nemzeti akarat kifejlődésének, bűn a magyar nép és bűn a magyar társadalom ellen. Mire számit ez a diktatórikus irányzat? Mondjuk meg őszintén és nyíltan: a lelkeknek enerváltságára számit. Ebben a tekintetben szomorú példa áll előtte a világháború idejéből. A világháború alatt a társadalom nagyrésze, a különböző foglalkozási ágak ki voltak szolgáltatva a hatóságoknak. A rekvirálások, egyéb beszolgáltatások, felmentések, hadisegélyek kérdésében és hasonló kérdésekben a hatóságoktól függött tulajdonkénen a családoknak sorsa is. Az 1922. évi választások pedig arról győztek meg bennünket, hogy az akkori helyzet hasonló volt a háború alatti időkhöz. Ez segítette elő az urakat abba. hosrv ide a nemzetgyűlésbe — eltekintve más szabálytalanságoktól — ilyen nagy számmal bekerültek. Most kizárjuk a kispolgárságot és berendezkedünk a mai rettenetes szanálási rendszerünk mellett, amely az ország-nak összes erőit koldusbotra juttatja, látjuk egyfelől a reakció tobzódását, másfelől pedig a nyomorúságnak folytonos fokozódását és növekedését: nem gondolják az urak,, hogy egyszer ennek az enervált s ágnak vége lesz és átalakul nem. kitöréssé, hanem nagy passzivitássá, amely nagy passzivitás esetén azután a falusi polgárnak, kereskedőnek, iparosnak már^ amugyis mindegy, hogyan, miképen zaklatják őt, mert ugy sem tud már a saját sorsán segíteni és akkor ott a szavazóhelyiségben, a választási urna előtt a kötelező szavazás alkalmával ugy tesz, miként 1905-ben Tisza Istvánnal tette hatalmának tetőpontján. A mi nemink is szembe fogja mondani az igent és előáll majd az a helyzet, amely előállott a fronton akkor, amikor a katonák a legnehezebb harcban, a legnagyobb veszedelem között voltak és amikor az emberek végre önmagukhoz tértek és mentek előre, nem ijedve meg semmitől. Méltóztassanak uraim vigyázni erre NAPLÓ XXXI, évi május hó 13-án, szerdán, 437 az időre, A harang már megkondult. Budapest ellenzéki polgársága — most nem nézem;, milyen mentalitású — tizezerszáinra nyújtotta be a törvényhatésági választásra az ajánlási iveit, inig a kormány támogatottjai hitvány kisebbségben maradtak el. (Lendvai István: Es mennyi pénzbe kerültek! — Zaj balfelől.) Elnök: Csendet kérek! Kérem a képviselő urat, méltóztassék parlamentáris kifejezéseket használni. Hegymegi-Kiss Pál: Énreám méltóztatik ezt érteni? Hogy félre ne értsenek, megjegyzem, hogy a hitvány szót... (Lendvai István közbeszól.) Elnök: Lendvai István képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani! Hegymegi-Kiss Pál:... a számarányra értettem, t. i., hogy a számarány olyan kicsiny. (Szabó Sándor: A sovány emberre is azt mondják, hogy hitvány ember! — Derültség.) Méltóztassanak vigyázni, mert majd jönnek a vidéki törvényhatósági választások, amelyeknél hasonló helyzet áll míajd elő. Méltóztassék ezekkel mindig számolni. Ne méltóztassék ezeket az alkotmányjogi kérdéseket, amint a ministerelnök ur mondja, hatalmi kérdésnek tekinteni, hanem méltóztassék ezeket a nemzeti érdek szempontjából vizsgálni, mert eddis: csak arra nyújtottunk példát e világnak, mit nem szabad csinálni egy országnak, amelynek testét szétszakították. A javaslatot nem fogadom el. (Élénk helyeslés és taps balfelől. — A szónokot üdvözlik.) Elnök: Minthogy a Ház határozata értelmében a napirend tárgyalására szánt idő utolsó félórájában át kell térnünk az interpellációk meghallgatására, megszakitoni a vitát és napirendi javaslatot fogok tenni. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, csütörtökön, folyó hó 14-én, délelőtt 10 órakor tartsuk s annak napirendjére tűzessék ki: az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása. Méltóztatnak e napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. A tegnapi ülésen tett bejelentésnek megfelelően, a házszabályok 197. §-ának 6. bekezdése értelmében fel fog olvastatni a ministerelnök urnák Írásban adott válasza Láng Lajos képviselő urnák folyó évi március hó 10-én a nemzet erkölcsi sülyedését elősegítő okoknak lehető megszüntetése tárgyában előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, hogy a ministerelnöki választ felolvasni sziveskedjék! Forgács Miklós jegyző (olvassa): Láng János nemzetgyűlési képviselő ur folyó évi március hó 10-én interpellációt jegyzett be az összministériumhoz a nemzet erkölcsi sülyedését különösen a háborús évektől kezdve elősegitő okoknak lehető megszüntetése ^ tárgyában. Erre az interpellációra a házszabályok 197. §-ának 6. bekezdése alapján van szerencsém az alább következő Írásos választ adni, kérve Méltóságodat, hogy ezen választ a Nemzetgyűlésnek bemutatni méltóztassék. Tisztelt Nemzetgyűlés ! Láng János nemzetgyűlési képviselő ur folyó évi március hó 10-én interpellációt jegyzett be az összímLiistériumhoz azoknak az okoknak lehető megszüntetése tárgyában, melyek a nemzet erkölcsi sülyedését különösen a háborús évektől kezdve előidézték és elősegítik. Erre az interpellációra a házszabályok 197. §-ának 6-ik bekezdése alapján Írásban az alábbiakban van szerencsém a választ megadni: 69