Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-404

356 A nemzetgyűlés 404. ülése 1925. évi május hó 6-án, szerdán. nök ur nagyon jól tudta, hogy én a választójog... — Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Huszár Károly: Figyelmeztetem __ Hegymegi-Kiss Pál képviselő urat, hogy én már csak akkor, amikor feltettem a kérdést, vettem észre, hogy a képviselő nrak nem jelentek meg. Én enunciálás közben intézkedéseket nem tehetek, nem szaladhatok a folyosóra, hogy behívjam a képviselő urakat. Én mint elnök ezt nem tehetem. Ezért engem az illojalitás vádjával nem lehet illetni. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon. — Szilágyi Lajos: Ami késik nem múlik! Bizonyos felelősségek csak meg lesznek állapitva. — Létay Ernő közbeszól.) Elnök: Létay Ernő képviselő urat kérem, méltóztassék csendben

1 maradni. (Gr. Bethlen István ministerelnök: Be kell jönni! Korábban kell felkelni, ebből az a tanulság*! — Derültség. — Létay Ernő: Az óramutató a ministerelnök ur kezében van. — Szilágyi Lajos: Nem fontos! — Csontos Imre: Elkéstek! Ugyancsak elkéstek! — Derültség.) Csendet kérek, képviselő urak, a Ház mindkét oldalán. Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Hegymegi-Kiss Pál: T. Nemzetgyűlés! Természetesen a belügymin

ister ur válaszát egyetlen részében sem vehetem tudomásul. Amit a minister urj arra nézve mondott, hogy tulajdonképen itt a minister ur a választók érdekeit védi, erre nézve kötelességem megjegyezni azt, hogy én ugy tudom, hogy ennek a rendeletnek alkalmazása kötelességtudáson és a szabályok ismeretén alapszik. Tehát mivel ebben a rendeletben terminusok vannak beállítva, gondoskodni kellett volna, hogy ezen terminusokra az előkészületi cselekmények megtörténjenek. Ha hiba történt ebben a tekintetben, kötelessége lett volna a belügyminister urnák a felelősségre vonó eljárást is megindítani és mikor a hiányokat észrevette, azok pótlásáról is gondoskodni. Azokat a bizonyos elöljárósági permanenciákat a belügyminister urnák kellő időben lehetett volna biztosítania, illetőleg erre kellő időben fel lehetett vona hivni a székesfőváros polgármesterének és kormánybiztosának figyelmét. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Ami a másik kérdést illeti, hogy tulajdonképen néni is alkotmánybiztositó jelentőségű a közigazgatási bírósági törvény azon rendelkezése, mely szerint a közigazgatási biróság hatáskörébe tartozó ügyekben a ministerek felügyeleti jogköriben sem intézkedhetnek: erre nézve nekünk más az álláspontunk. Az 1896. évi XXVI. te. 20. §-ának ezt a rendelkezését én a legfontosabb alkotmánybiztositó rendelkezésnek tartom, mert. ez azt jelenti, hogy ezekben az ügyekben a bírói vedelem biztosíttatik. A székesfővárosi törvény 11. §-a szerint (olvassa): „A választás szabályellenessége, vagy a megválasztott személy választhatóságának hiánya miatti ügyekben való eljárás esetén végső fokon a közigazgatási biróság határoz". Tehát az egész választási kérdés attól kezdve, hogy a belügyminister ur a választást kitűzte, sőt abban az esetben is, ha a kitűzésre vonatkozólag* a törvénynek és rendeletnek szabályait be nem tartotta, a közigazgatósági biróság hatáskörébe tartozik és ebben a kérdésben a minister urnák nincs joga tovább intézkedni felügyeleti jog címén sem amin nem változtat az, hogy a belügyminister ur is résztvesz, mint előkészítő, ebben a választási eljárásban, tehát hogy észleli, -hogy speciel a jelen esetben a kitűzés joga a belügyminister urat illeti, mert a belügyminister ur ezzel a jogával élhet, élnie is kell a törvény értelmében: de ez nem jelenti azt, hogy amikor már a belügyminister ur ezzel a jogával élt, azután ismét más terminusokat állapitson meg. A saját rendelete ellentmond ennek, t. belügyminister ur. Azt hiszem a 7700. számú rendelet 1. §-ában is határozottan meg van állapítva a terminus rendes esetekben — tehát nem kezdő alakulás alkalmával —, hogy milyen időpontban kell a választást megtartani. Rendkívüli esetekben meg van állapítva a törvény 21. §-ában. Hogyha tehát a belügyminister ur a kitűzés jogával él, ezután már minden, ami történik, a közigazgatási biróság hatáskörébe tartozik. Az pedig, ig*en t. belügyminister ur, nagyon veszélyes volna, hogy mi alkotmányos jogok gyakorlását attól tegyük függővé, hogy a közigazgatás hogyan teljesiti a kötelességét. Ez egy veszedelmes precedens, t. belügyminister ur, hogyha a közigazgatás hibái és mulasztásai miatt egy alkotmányos folyamatot megakadályozhatunk. Ebben a tekintetben tehát feltétlenül az én nézetem és álláspontom helyes. Nem azt kifogásoltam én Ripka kormánybiztos úrra vonatkozólag, hogy ő a köztisztviselőknek biztositott választói jogot gyakorolja, ellenkezőleg, csupán azt kívánom, hogy épen a székesfőváros kormánybiztosa, akire a székesfőváros érdekeinek gondozása bízatott, aki pártokon felül áll, aki bizonyos tekintetben egy más székesfővárosi szervvel is kapcsolatban van, aki Budapest székesfőváros autonómiáját is képviseli, aki az autonóm jogokat is gyakorolja, akinek a választási cselekményeknél bizonyos feladatköre is van — ez a kormánybiztos ne avatkozzék bele a választási pártharcokba. Olyan ez az eset, mintha a pénztárnokra bíznák egyúttal az ellenőrzést is. Ez volt az ém kifogásom. Végtelenül sajnálom, hogy a belügyminister úrtól egyet még nem hallottam: azt a határozott nyilatkozatot, hogy a belügyminister ur itt biztosítsa, hogy ebbe a választási eljárásba beavatkozni nem fog. Elnök: A belügyminister ur kivan szólani. Rakovszky Iván belügyminister: T. Nemzetgyűlés! Csak egészen röviden kívánok válaszolni az igen t. képviselő urnák arra a beállítására, hogy a határnapok kitűzésének kérdésében a közigazgatási bíróságnak hatásköre volna. Az igen t. képviselő ur felolvasta az 1896 : XXVI. te. 20. §-át, amelynek csakugyan bizonyos alkotmánybiztositó értéke van ÍHegymegi-Kiss Pál: Concha is ezt tanítja!), de csupán a későbbi törvények folytán, de nem olvasta fel a 19. §-t, amely a leghatározottabban kimondja, hogy a jog és törvényhasonlatosság elvének alkalmazásával a közigazgatási biróság hatáskörét nem lehet kiterjeszteni. Ahhoz tehát, hogy a törvény által reám bízott, illetékességem alá tartozó határnap kitűzési kérdésben a közigazgatási biróság dönthessen, még külön törvényes felhatalmazásra vagy törvé

J nyes intézkedésre van szükség. Ilyen pedig nincs, tehát a határnap kitűzésére vonatkozó intézkedést a belügyminister a saját hatáskörében teheti meg és ez ellen az intézkedés ellen nincs a közigazgatási bírósághoz panasznak helye. Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdeni a t. Házat, méltóztatnak-e a belügyminister urnák Hegymegi-Kiss Pál interpellációjára adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a választ tudomásul veszik, mél-