Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.
Ülésnapok - 1922-404
354 A nemzetgyűlés 4ÚÍ. ülése 1925. évi május hó 6-án, szerdán. nem olyan névjegyzékekről, amelyekről kiderült, hogy azokon bár rövid utón, közjegyzői tollal, de mégis bizonyos módositások eszközlendők voltak abból a célból, hogy azok a választásnál használhatók legyenek. Azt mondja a t. képviselő ur, hogy intézkedésem ellenkezik az 1896. évi XXVI. tc-ben foglalt alkotmánybiztositékokkal. Ebben a^ törvényben semmiféle alkotmánybiztositékról szó nincs, mert hiszen a közigazgatási bíróságról szóló törvény egész pontosan felsorolja azokat az ügyköröket, ahol a közigazgatási bírósághoz van panasznak helye és ezekben az ügykörökben semmi, az alkotmányjogba vágó intézkedés nem foglaltatik. Az igen t. képviselő ur talán az 1907 : XL. tc.-re gondol, amely kiterjesztette a közigazgatási bíróság hatáskörét, azonban ez a törvény is kizárólag a törvényhatósági autonómiába ütköző ministeri rendelkezéseket helyezi a közigazgatási bíróság jogvédelme alá. A választási eljárási szabályok azonban, igenis a t. képviselő urnák adnak igazat, mert hiszen a választási eljárási szabályok olyan megsértése ellen, akár a választói jogosultság ^megállapitásáróL akár a választási aktus törvényes lefolyásáról legyen szó, a közigazgatási bírósághoz lehet fordulni, azonban csakis ezek tartoznak ide; a választói jogosultság megállapítására és a választás lefolyására vonatkozó intézkedések. Az őszes eddig még érvényes választójogi rendszabályaink szerint az adminisztrativ dolgok, a választásoknak formai elintézése a központi választmánynak, fellebbezési utón a belügyministernek intézkedési hatáskörébe tartoznak, sőt. épen a határnapokra vonatkozólag, ugy a választási törvények, mint a jelenleg érvényben levő választási rendelet, egész határozottan megadják fellebbezés esetén a belügymij nisternetk azt a jogot, hogy amennyiben az idő rövidsége múlhatatlanul szükségessé teszi, nemcsak megsemmisitheti a központi választmány határozatát, de saját maga is intézkedik. Ez vonatkozik az általános választói szabályzatra. A közigazgatási bíróságról szóló 1896. évi XXVI. te. határozottan kimondja azt is, hogy per analógián a közigazgatási biróság hatáskörét kiterjeszteni nem lehet. Igen merész analógia, volna, ha azt mondanánk, hogy azért, mert az általános választási eljárás során a választójog- és a választás szabályszerű lefolyásának kérdése a közigazgatási biróság; hatáskörébe tartozik, most ebben az esetben, ahol egy külön törvény, az 1924 : XXVI. te, egyene : ken a bel ügymini sterre ruházza a választási határidő kitűzését, a közigazgatási biróság hatáskörét szupponáljuk, holott egyetlen törvény sem enged ebben a kérdésben a közigazgatási bíróságnak beleszólást. A helyzet tehát az, hogy a törvény az én hatáskörömbe utalja a választásra vonatkozó intézkedések megtételét, az én hatásköröm a határidőt kitűzni, tehát nem avatkozom bele a közigazgatási biróság hatáskörébe akkor, amidőn egy olyan intézkedést, amely a később bekövetkezett események következtében lehetetlennek és a törvény szellemével ellenkezőnek mutatkozott, igenis a magam hatáskörébe megváltoztattam. Ki kell térnem még arra a nemcsak itt a nemzetgyűlésen az interpelláló képviselő ur részéről, de közbeszólás formájában is felvetett és a sajtóban is állandóan hangoztatott megállapításra, hogy a kormány ezt az intézkedést egyszerűen azért tette, mert a fővárosi választásokban résztvevő egy olyan párt, amely a kormány szimpátiáját élvezi, erre a határidőre az aláírásokat összegyűjteni nem volt képes. Mindenekelőtt leszögezem azt, hogy magánértesüléseim szerint annakidején, midőn! ezt, «a kérdést tárgyaltuk, a székesfővárosi választásokban résztvevő pártok majdnem mind körülbelül egyenlő helyzetben voltak, a kerületek legnagyobb részében a vezető, a fő és exponált pártok ezeket az aláírásokat majdnem mind összegyűjtötték és minden párt egynéhány kerületben még nem gyűjtötte össze teljes számban az aláírásokat, Amint magánértesüléseim szólnak, mert hisz természetesen hivatalosan nem győződhettem meg róla, abban az időben minden párt egynéhány kerületben abban a helyzetben volt, hogy további csekély számú aláírásra volt szüksége, azonban minden párt biztosra vette, hogy meg is fogja szerezni ezeket az aláírásokat a mai napig, mert hisz a mai napon járt volna le az eredeti határnapot kitűző rendelet szerint az ajánlások határideje. De nem szabad nekünk ilyen mereven abból indulni ki, hogy milyen helyzetben vannak a pártok az aláírások gyűjtése alkalmával. Nem szabad pedig ebből kiindulni két okból. Először azért, mert hiszen ezek az aláírások még bizonyos felülvizsgálat alá fognak esni, mert hiszen a választási bizottság a benyújtott ajánló iveket felül fogja vizsgálni, meg fogja vizsgálni, hogy vájjon a szelvényeken talált szám, név és a kerületek a választási névjegyzékkel összhangban vannak-e, meg fogja vizsgálni, inert sajnos, ma már annak megállapítására is szükség van. hogy vájjon valódi szavazó-szélvények-e azok és nem hamisitottak-e? Ugyanis panasz merült fel, hogy már hamisítottak ilyen szelvényeket. Egyszóval a' választási bizottság még mindig' abban a helyzetben lesz, hogy kötelesséeréből kifolyólag az egyes aláírásokat megvizsgálja. Most egész jog-gal előállhatnának az egyes pártok azzal a kifogással, hogy megvolt a kellő számú aláírás, meglett volna a megsemmisítés ellenére is, azonban a szavazójegyek nem voltak kellő ielőben kikézbesitve, tehát elestünk attól, hogy a szükséges számú plus-aláirást produkáljuk. A másik az, hogy nem szabad nekünk az aláírások gyűjtésének kérdésében csak annak a 3—4 pártnak szempontjából kiineiulni, amelyek a választási küzdelemben a legnagyobb hivő számmal vesznek részt, azokról elvégre a legtöbbet tudunk és hallunk. Ezeken a pártokon kivül is, amelyek tudtommal az aláírásokat a mai napig ugy is összegyűjtötték, joga van bárkinek ebben a székesfővárosban uj aláírásokat gyűjteni, uj jelölt-listákat állítani, ezeken a pártokon kivül saját iniciativából uj küzdelmet felvenni és ezeket a pártokat én nem üthetem el attól, hogy amennyiben bármely, még a küzdelemben nem angazsált pártnak ilyen terve merülne fel, hogy ezek aláirásokat gyűjtsenek, egyszerűen abból az okból, iner.t a választói igazolványok kellő időben szétosztva nincsenek. (Hegymegi-Kíss Pál: Megint kacérkodnak Vágiékkal!) Lehetséges, hogy a képviselő ur ezekre gondol, én a magam részéről nem gondolok ezekre. Ebben a kérdésben (Létay Ernő: Mi is ismerjük ezt a kérdést!) a lényeg* az, hogy törvénytelen lett volna a rendeleteni akkor, ha a végrehajtási utasításban megszabott 15 napi időköz fenn nem forog, és törvénytelen lett volna akkor, ha nem veszem tekintetbe azt, hogy a véglegesnek tekintett választói névjegyzékek nem voltak tényleg vég-