Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.
Ülésnapok - 1922-404
A nemzetgyűlés 40i. ülése 1925. évi május hő 6-án, szerdán. 351 Fontos érdekeket és szempontokat látok arra nézve, hogy ezt a rendeletet kritika tárgyává tegyem azért, mert egyfelől a polgárok alkotmányos jogait súlyosan sérti, másfelől pedig szükségesnek tartóin rámutatni arra, miképeii értelmezi a kormány a valóságban a választások szabadságára és a hatóságok pártatlanságára vonatkozó álláspontját. Sajnálom, hogy az uj rendszer szerint magam sem értettem meg saját kérdéseimet, amikor a t. jegyző ur interpellációmat felolvasta, hiába figyeltem oda. Ezért, először röviden is, megemlítem, hogy interpellációmban az a két kérdés van, hajlandó-e a belügyminister ur ezt a törvényellenes rendeletet hatályon kivül helyezni és helyesli-e Ripka Ferenc kormánybiztos urnák (Meskó Zoltán: Nem kormánybiztos, hanem pártvezér! — Zaj.), mint pártokon felül álló közfunkcionáriusnak a fővárosi választási pártharcokban való részvételét. Ezzel t. hallgatóságomat legalább tájékoztatni kívánom arról, hogy tulajdonképen miről is akarok beázélni. A törvényhatósági választások a székesfővárosban kitüzetvén s megkezdődött a reakció demokrácia közötti harc. Ennek a harcnak országos jelentősége van. Ez a harc, t. belügyminister ur, a kormányra nézve már el is dőlt. A kormány által dédelgetett u. n. Ripka-párt bizonyos kerületekben a kellő időre, kellőszámu aláírással ellátott ajánlási ivvel nem rendelkezett. Nem értein azokat a törekvéseket, amelyek a választást elhalasztó rendeletben megnyilvánulnak. Ezekkel a helyzetet már nem javíthatják, szebbé sem tehetik a bukást, erkölcsi szemyontból pedig a választási határnau elhalasztása feltétlenül^ kifogás alá esik. De kifogás alá esik a jog és a törvényesség szempontjából is. A székesfővárosi választási törvény csak általánosságban szabályozta a választási eljárást, a részletes szabályozásra a ministernek felhatalmazást adott. Nézetein szerint, amint azt akkor ugy a közigazgatási bizottságban, mint itt a parlamentben is kifejtettem — s ezt a belügyminister ur nem cáfolta meg —, ez a szabályozási jogkör törvényes felhatalmazáson alapulván, voltaképen csak egyszeri felhatalmazás volt arra, hogy a törvényben nem foglalt részeket, a részleteket rendezze, de egyáltalában nem jelentette azt, hogy ezen a címen a belügyminister és a hatóságok beavatkozhassanak magukba a választási cselekményekbe is. Nagyon jól tudjuk' azt is, hogy a választási eljárás a helyzethez képest kétféle. A rendes eljárást szabályozta és azt a rendkívüli eljárást, amikor a kormáiiybiztosságtól át kellett vezetni a fővárost megint a törvényes jogalapra, a törvényhatósági bizottságra. A választási törvény 21. §-a rendelkezett az utóbbiról s e 21. § állapítja meg azt is, hogv a névjegyzékek végérvényes megállapításához számított 15 nap alatt kell a választást megtartani. A törvényi felhatalmazás alapján adta ki a belügyminister! ur 7700/1924. számú választási rendeletét, amelynek végső részeiben intézkedik az első választás kitűzéséről, megmondván, hogy a választást külön rendelettel tűzi majd ki. A minister! rendeletben sehol egyáltalában nincs arról szó. hogy akár a minister, akár a remdes választási eljárás során az igazoló választmány jogosítva volna a választás időpontjának elhalasztására, sőt ellenkezőleg, megállapíttatik az, hogy mikor tolódhatik ki a választás határnapja, A törvény taxatíve felsorolja ezeket az eseteket: t. i. ha meghiúsul a választás, ha törvényellenes cselekmények követtetnek el stb. De olyan rendelkezés, hogy az illető fórumok az alkotmányos gépezet megindítására szolgáló cselekményt megismételtessék, sem a törvényben, sem semminemű rendeletben nincs. A belügyminister ur megtette kötelességét, amikor a választás időpontját megállapította. Ezzel megkezdődött az alkotmányos választási folyamat. Ettől kezdve a minister urnák mint kormányhatóságmak nincs semminemű beavatkozási joga (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) a választási eljárásba, inert a törvény kimondja, hogy a választási eljárás során elkövetett szabálytalanságok végső fokon való elbírálása a közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik. A közigazgatási bíróságról szóló 1896 : XXVI. tcikknek alkotmánybiztositó jelentőségű rendelkezéseiben pedig benne foglaltatik, hogy ilyen ügyekben — hiszen ezt a belügyminister ur különböző esetekben itt már ezerszer elmondotta — a belügyministernek, a kormánynak még csak felügyeleti jogkörben való intézkedési joga sincs. (Rakovszky Iván belügyminister: A határnap kérdésében? Épen a határnap a kivétel!) Vizsgálom először azokat az okokat, amelyeket a belügymi'iidster ur nyilvánosságra hozott arra nézve, hogy miért tolta ki a választás határnapját. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Mindenekelőtt azt mondja, hogy a hibásan és hiányosan kiállított szavazóigazolványok kellő időben kézbesíthetők nem voltak. T. belügyminister ur, ez nem lehet ok a választás elhalasztására, mert mikor a belügyminister ur a. választást kitűzte, akkor a belügyminister urnák, aki a kormánybiztos utján is ellenőrzést, illetőleg — hogy hibába ne essek — vigyázatot gyakorolt az egész választási előkészület felett, biztosítania kellett, hogy ott hiányosságok ne legyenek, ha pedig voltak, intézkednie kellett volna a székesfőváros utján arról, hogy a hiányosságok időben pótoltassanak. Előbb kellett volna működtetni azt a gépezetet, amely a választási igazolványok kézbesítésével egy^ hétig tulajdonképen teljesen: indokolatlanul késedelmeskedett és nem most utólag kellene megállapítani, hogy ebben a tekintetben hiányosságok vannak. De ha mégis maradtak volna hiányosságok, van a székesfővárosnak elég szervezete, tessék azokat most hatványozottan működtetni, tessék-kellő időben gondoskodni a kézbesítésről. Sipőcz polgármester is azért van a fővárosnál, hogy biztosítsa a székesfőváros közigazgatásának kötelességteljesítő munkáját. Ezért nem volt joga a belügyminister urnák ahhoz, hogy kitolja a választás határnapját. A másik indok, amelyet a belügyminister ur megállapít az, hogy nem voltak még kézbesitnetök a választói jogosultság* kérdésébei)'. hozott közigazgatási bírósági döntések. Erre nézve meg kell állapitanom, hogv a laook híradása szerint 600 panasz adatott be és 60 egyén kapta meg* a jogosultságot. Naivitás azt hinni, hogy ennek a 60 döntésnek kébesitése céljából el kell halasztani* a székesfővárosi választásokat. Azt is olvasom a 8 Órai Újságban, hogy a belügyminister ur talán a demokratikus blokk • érdekében halasztotta el a választást (Zaj és derültség a baloldalon. — (Szilágyi Lajos: Köszönjük a nagylelkűséget!), mert annak listái nincsenek még rendben. (Kállay Tamás: Én is hallottam ilyen panaszt!—Zaj. — Elnök csenget.) Megmyugtathatok mindenkit és a belügyminister ur is nagyon jól tudja, hogy, amint Bródy