Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-404

344 A nemzetgyűlés 404. ülése épületrész legkésőbb az 1927. év végéig lakható állapotba helyeztetik. Itt tehát feltételeztetik két teljes esztendeig tartó átalakitás. Márpedig ha a folyó év végéig meg kell kezdenem az átalakítást, akkor, nincs értelme az 1927. év végéig szóló terminusnak, mert két esztendeig egy átalakítás nem tarthat. Ha ellenben értelme van az 1927. év végéig szóló lakható állapotba való helyezésnek, nincs értelme az 1925. év végéig való megkezdésnek, mert hiszen az átalakítás elkezdhető az 1926. év végén is, ha az 1927. év végéig be kell fejezni. Itt vagy az 1927. évi terminus a hibás, vagy az 1925. évi, mert egy átalakítás két esztendeig nem tarthat. Én a kedvezőbbet szeretném az építő érdekeltség részére biztosítani és azt proponálnám, hogy a megkezdésre szóló terminus a törvényjavaslatból töröltessék, és igy maradjon meg esak a befejezési terminus. A 4. bekezdés végén van egy megjegyzés, az t, i., hogy a ministernek jogában áll kivételes méltánylást érdemlő esetekben három hónappal meghosszabbítani a terminust. Itt el méltóztatott felejteni a törvényjavaslat szövegezőinek azt, hogy nálunk a december 31-ike után következő három hónap a január, február és március, vagyis azok a hónapok, amelyekben építőipari tevékenységet folytatni a mi klimatikus viszonyaink között nem lehet. Ennek következtében, ha december 31-éig egy tatarozást vagy egy átalakítást nem fejeztek be, és a határidőt három hónappal meghosszabbítják, ez értéktelen három hónap, mert ez alatt a három hónap alatt építeni nem lehet. Azt proponálnám tehát, hogy ezekben az esetekben a határidőt hat hónappal méltóztassék kitolni, hiszen a minister kezében van, hogy megadja-e vagy nem a meghosszabbitást. Ezért azt proponálnám, hogy az április, május és június hónapok, amelyekben építkezni, tatarozni lehet, legyenek engedélyezhetők a minister által. Semmi veszélyt nem látok ennek a hat hónapnak törvénybe ikatásában, mert a való élettel számolnak ezek a terminusok. Azért mély tisztelettel inditványozom, hogy a harmadik bekezdésből a középen levő az a rész, hogy: „átalakítása legkésőbb 1925. évi december hó 31-ig megkezdetett" töröltessék, s hogy a 4. bekezdés végén levő „három hónappal" szavak helyébe „hat hónappal" szavak tétessenek. Elnök: Kivan még valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A pénzügyminis ter vir kivan nyilatkozni. Bud János pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés! Nem vagyok abban a helyzetben, hogy a javaslat első részét elfogadjam és pedig azért, mert épen azon van a svtlypont, hogy tula jdonképen meg akarjuk kezdetni ezeket az átalakításokat, és ha ezt nem tennők, akkor célunkat nem ér nők el. Elfogadom azonban a javaslat második részét, hogy tudniillik a negyedik bekezdésben levő három hónap hat hónapra egészíttessék ki. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 7. § első és második bekezdését, amelyek meg nem tárnadtattak, elfogadottaknak jelentem ki. A harmadik bekezdésre vonatkozólag Petrováez Gyula képviselő ur azt inditványozta, hogy az épitkezések kezdetének dátuma töröltessék. Minthogy ez az indítvány az eredeti szöveggel ellentétben áll, a kettőt egymással szembe fogom állítani. Felteszem tehát a kérdést, méltóztetnak-e a törvényjavaslat 7. §-ának 1925. évi május hó 6-án, Szerdán. j harmadik bekezdését eredeti szövegezésében eíI fogadni, szemben Petrovácz Gyula képviselő ur indítványával, igen vagy nem? (Igen!) A törvényjavaslat 7. ^-ának harmadik bekezdése eredeti szövegezésében fogadtatott el. A negyedik bekezdésnél Petrovácz Gyula képviselő ur szintén terjesztett elő egy indítványt, amely ellentétben van a bizottság által proponált szöveggel. Felteszem tehát a kérdést, méltóztatnak-e az eredeti szöveggel szemben Petrovácz Gyula képviselő ur inditványát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A 7. § negyedik bekezdését Petrovácz Gyula képviselő ur szövegezésében jelentem ki elfogadottnak. Eőri-Szabó Dezső ur a 7. § után egy uj szakasz felvételét kivánja indítványozni. A képviselő urat illeti a szó. Eőri-Szabó Dezső: T. Nemzetgyűlés! Azt, amit előbbi beszédemben javasoltam az 1920. évi XXVII. és az 1920. évi XXXVI. te. alapján megszerzett házhelyekre épített házak adómentességére vonatkozóan, a miniszter ur, volt szíves magáévá tenni és a vele folytatott megbeszélés alapján ez a rendelkezés ide a 7. §-ba illesztendő be. Elnök: A 7. §-hoz már nem tehet indítványt a képviselő ur. Eőri-Szabó Dezső: Akkor tehát a 7. § után uj paragrafusként javasolom. Elnök: Csak erről lehet szó, mert n. 7. $ már el van intézve. Eőri-Szabó Dezső: Akkor tehát a 7. § után uj paragrafus veendő fel, amely akkép szólna, hogy a 7. $ első bekezdésében kifejezett kedvezmény-mentesség illeti meg azokat a házakat is, amelyeket tulajdonosaik az 1920 : XXVII. és az 1920 : XXVI. te. alapján megszerzett házhelyekre építtettek. Azok a kedvezmények tehát — vagyis a házadóra, kincstári házJ haszonrészesedésre és a községi pótadóra voI natkozó kedvezmények —, amelyek a 7. § első bekezdésében vannak felsorolva, kiterjesztendök az általam jelzett törvények alapján megszerzett házhelyekre épült házakra is. Inditványozom tehát a 7. § után egy vá 8. §-nak az általam javasolt szövegben vaió be| Elnök: Kérem a képviselő urat, méltózi tassék inditványát Írásban is benyújtani. Eőri-Szabó Dezső: Indítványom tehát a köj vetkezőkép szól (olvassa): „A 7. § első bekez1 désében emiitett mentesség illeti meg azokat a házakat is, amelyekre tulajdonosaik az J 1920: XXVII. és az 1920 : XXXVI. te. alapján megszerzett házhelyekre építettek." Kérem indítványom elfogadását. Elnök: Kíván-e még valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kivan nyilatkozni. Bud János pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés! Az uj szakaszt elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilI vánitom. Következik a határozathozatal. Felj teszem

1 a kérdést, méltóztatnak-e az Eőri-Szabó Dezső képviselő ur által indítványozott uj 8. §-t elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A nemzetgyülés Eőri-Szabó Dezső képviselő ur indit! ványát elfogadta. Következik a régi 8., most már uj 9. § tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a j szakaszt felolvasni. i Forgács Miklós jegyző (olvassa a régi 8., : most uj 9. §-t. — Petrovácz Gyula! Petrovácz Gyula: T. Nemzetgyűlés! Kon! gruensen a 7. §-nál tett módosításommal, java1 solöm, hogy itt is a három hónapi kitolás he-