Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-389

'A nemzetgyűlés 389. ülése 1925. évi március hó 11-étt, szerdán. nak, ellenben látni fogjuk majd a forgalmi adónak olyan megcsappanását, amilyent még eddigelé nem éltünk át, és akkor majd ismét felesillan az a szemrehányás, hogy miért nem takarékoskodtunk akkor, amikor még lehetett volna, miért nem szorítottuk meg- a kiadásokat akkor, amikor még megtehettük volna. Mert akkor, amikor már a bevételek is le fognak apadni, hiába akarjuk majd megszorítani a kiadásokat. Nézzék csak, kérem, Zimmermann példáját, nézzék, hogy vergődik ő, aki kezdetben megcsinálhatta volna azt, amit mi most még megcsinálhatunk, de amit ő már nem egészen csinálhat meg. Ausztria viszonyai sokkal «zomorubbak, mint a mieink, de ők már a végén vannak a szanálásnak, szemben velünk, akik annak elején vagyunk, és még segíthetünk magunkon. Azért beszélek itt, hogy végre megembereljük magunkat Smith Jeremiásunkkal együtt, és belássuk, hogy az az eredmény, amelyet januárban elértünk, végzetes eredmény nery a bevételek, mint a kiadások tekintetében. Mind a kettőt restringálni kell tehát az egész vonalon. Felolvastam önöknek június 28-án tartott beszédem egyes részeit, melyekben megjósoltam, hogy mi fog bekövetkezni és előre megmondtam, amit megmondani nem volt naary kunszt, hogy ez katasztrófára vezet. Annakidején megmondtam ezt önöknek, most pedig szintén előre megmondom önöknek, t. uraim, hogy a földdel sem fogunk jobban járni, hogv a föld tekintetében épen olyan krízisbe fogunk jutni, ha a kormány itt is nem segit. mint a kereskedelem tekintetében. (Perlaki György: Sőt benne is vagyunk már!) Nemcsak, hogy nem irigylem, hogy a gazdáknak seeiteni akarnak, hanem részükre is ép ugy követelem a segítséget, mint a kereskedelem részére. Azt hiszem ugyanis, hogy most, amikor a búzaárak meglehetősen felszöktek, Argentiniában. Chilében. Kanadában a magas búzaárak sokkal nagyobb termelést foe-nak előidézni, mint gondoljuk. Ha magas a búza ára. búzát fognak termelni nagy mennyiségben. Ha ehhez hozzájön még Oroszországnak egv nagv aratása, ha Oroszország exportképes lesz. méer rosszabb lesz a helyzet. (Gr. Hoyos Miksa: Messze van az még! — Dénes István: Már is exportképes!) Exportképes lehet, mert a volgamenti területeken már régen szét vannak osztva a földek, és amennyire a külföldi lapokból olvassuk, a gazdák között körülbelül rendezett viszonyok vannak. Hogy pedio; a Volera mit tud önteni, azt, azt hiszem, t. képviselőtársam is nagvon jól tudja. (Gr. Hovos Miksa: Halat!) Halat? Akkor tessék, t. kér»viselőtársam, revideálni tudományát, mert a Vnle-a mentén van a legnasryob búzatermő vidékek egyike. (Gr. Hoyos Miksa: Igen, csakhoerv m és

1 csak most kezdenek ott termelni! Talán tíz év múlva az lesz!) Nem tiz év múlva, hanem sokkal, korábban, és önök meg fosnak győződni arról, hos'y amint n szőlőtermelésre rájött a krizis. utrv rá fog jönni a krizis a huzatermelésre is. Éy>m uerv megmondom már mais —és később majd hivatkozni fogok arra, amit most mondtam —. hogy a földreformot a lehető legrosszabbul, leabotorabbul csinálják ebben az országban. Görögországtól vegyenek példát, ahol az örményeket letelepítették. (Zaj.) A törökök legyilkolták az örmények egy részét, és a többieket, akiket kiüldöztek. Görögország letelepítette. Minden ember megkapta a maga földjét (Dénes István: Nem sírhelyet, hanem földet kapott!), mindenki megkapja a maga kocsiját, lovát, tehenét, berendezését, és mindenki terminust kap, amig az egészet kifizetheti. Görögországban ezt igen szisztematikusan, gyönyörűen csinálták! (Gr. Hoyos Miksa: Méltóztassék megnézni, hogy néz ki! —- Dénes István: Itt három mázsás haszonbéreket kapnak!) Még nem lehet megnézni, mert nines készen! (Gr. Hoyos Miksa: Azért mondom!) Elnök: Csendet kérek. Sándor Pál: Méltóztassék elhinni* t. képviselőtársam, hogy nagyobb augivrok sem hoztak engem zavarba, és méltóztassék azt is elhinni, hogy amit beszélek, azt igazán tudom. (Gr. Hoyos Miksa: A forgalmiadóelőleg sem stimmel!) Elnök: Kérem gróf Hoyos Miksa képviselő urat, méltóztassék csendben maradni! (Dénes István közbeszól.) Dénes István képviselő urat is kérem, méltóztassék a közbeszólásoktól tartózkodni. Sándor Pál: Nem állítom, hogy nem tévedhetek, de azt tudom, hogy Görögország 80.000 parasztkocsit vásárol, amibe Magyarország is szállítóként áll be. Azt is tudom, hogy magyar ember közvetítette Görögországban a lóvásárlásokat — agróf ur tud ja, kicsoda — nagy mennyiségben, és azt is tudom, hogy ezek a lóvásárlások megtörténtek Magyarországon. Ezt. ugyebár, a gróf ur is tudja, (östör József: Itt nincs gróf, hanem képviselő!) Magyarországon ott, ahol kell, adnak egy darab földet, ha muszáj minden áron, de azt az illető három évig bérbe adja. hogy meglegyen a pénze ahhoz, hogy instruálhassa. Ezt t. képviselőtársam nem tagadhatja. Mondhatok más példát is. Tessék megnézni a Szolnokon kiosztott földeket. Kiosztottak 100—150 holdat, amelyek azonban parlagon hevertek. így csinálnak nálunk földbirtokpolitikát. Ha annakidején a parcellázást szabadon engedték volna, már sokkal messzebb volnánk, mint ma, Amikor ma elvesznek a 160 holdas birtokostól 100 holdat és annak i az árát nem fizeti meg az állam, kérdem önöket. ! mi ez, más, mint bolsevizmus? Teljesen hasonló | ahhoz. (Dénes István: Tiszta bolsevizmus!) ElI ismerem, hogy jogosan, törvény alapján vetI ték el a földet, de miért teszik tönkre azt az i embert, miért nem fizetik ki neki a föld árát, J ha már egyszer elvették tőle? Bocsánatot ké' rek, ez földbirtokpolitika Magyarországon? Ezt be lehet beszélni annak, aki nem foglalkozik a kérdéssel, de aki csak valamit is konyit hozzá és erkölcsi szempontból nézi a dolgot, az azt mondja, hogy az nem földbirtokpolitika, ami itt Magyarországon folyik, az nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy az a mezőgazdasági krizis, amely okvetlenül be fog következni az egész vonalon, minél hamarább elmúljon. Annál kevésbé alkalmas erre, mert a föld meg van kötve. Hiszen hitelt nem kapnak rá addig, amig tiszta helyzetet nem teremtenek abban a tekintetben, hogy a föld általában eladható; addig mezőgazdasági hitelre a külföldről egyáltalában nem számithatunk. Garanciákkal talán hozzájuthatunk némi hitelhez, de nagy hiteleket, mint aminőket korábban kaptak a földekre, nem fognak kapni addig, amig nem fogják kimondani, hogy a föld épen olyan áru és épuery a forgalom tárgya, mint bármi más. (Alioldy Béla: Nem háborús birtokról van szó?) Nem háborús birtokról. A nagybirtokokat kímélték, a kisbirtokokat pedig megdézsmálták, ez az igazság. (Dénes István: Icig zsidótól elvettek 700 holdat, Mándy Gézától a 7000 holdból 50-et!) Elnök: Dénes István képviselő urat már figyelmeztettem, és még mindig nem tartja be a házszabályok 210. §-ának rendelkezését. Leg-