Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-403

A nemzetgyűlés 403. ülése 1925. évi május hó 5-én, kedden. 31Í szithető az államvagyonnak és az államadósságoknak a változásait feltüntető állami leltár, sem pedig a pénztári, jövedelmi és vagyonmérleg. Ugyancsak ebből az okból nem voltak ismertethetők az állam főbb jövedelmi ágainak, üzemeknek, intézeteknek kezelési eredményei, az állami adósságok és az azokkal kapcsolatos követelések nyilvántartása, valamint az ingatlan állami vagyon eladásáról, illetőleg elidegenítéséről szóló jelentés. A beterjesztett kimutatások beosztása a rendes állami zárszámadásokhoz igazodik. Szerkezete pedig a legutóbbi alkotmányos tárgyalás folytán törvényerőre emelkedett 1914/15. állami költségvetés rovatrendszerén épül fel. A háború kitörése utáni időkben a hadi szükségletek ineghatározhatatlansága folytán rendes állami költségvetés összeállítása lehetetlen volt, a kormányok az 1897 :XX, te. 19. §-ában előirt módon időről-időre, külön törvényben nyert felhatalmazás alapján, az 1914/15-iki költségvetés keretein belül folytatták az állam gazdálkodását. A törvényes kormányok megszűntével sem történt változás a számvitel régi berendezésén, a tanácsköztársaság tervbevett reformjai a rendszer bukásai folytán életbe nem léphettek. A kimutatások szerkezeténél csupán a honvédelmi tárcánál nem volt betartható az 1914/15-iki költségvetés rovatrendszere, mert a népköztársaság hadügyministere az államjogi kapcsolat megszűnésével a honvédség és a volt közöshadsereg magyar alakulatainak egybeolvadása folytán a ministeriumS számvitelében a legfőbb állami számvevőszék hozzájárulásával uj beosztást rendelt el. Ezt a rendeletet azonban nem lehetett egységesen végrehajtani, mert a parancsnokságok egy része a rendeletről tudomást nem szerezhetvén, azok a volt császári és királyi liadügyministeriuni úgynevezett M. könyvelési rendszere szerint vezették az 1918/19-iki tárca-könyveiket. Az előterjesztett kimutatások adatai közül azoknak a ministeriumoknak adatai főképen hiányosak, amelyeknek számvevőségei nemcsak a központban, hanem egyes künlevő hatóságoknál is működtek. Az egyes ministeriumok információi szerint a rendelkezésre bocsátott számadási adatok azért nem felelnek meg mindenben a tényleges állapotnak, mert a háborús viszonyok, az összeomlás, a, forradalmak, a megszállás a rendszeres és pontos könyvvezetést lehetetlenné tették, A megszállott területen levő pénz- és vagyonkezelő hivatalok a megváltozott helyzet miatt naplóikat, számadásaikat, kimutatásaikat nem terjeszthették be. Az időközben beérkezett számadások, kimutatások nagyrésze a forradalom zavarai között elpusztult, de főképen a tanácsköztársaság ideje alatt majdnem egészen elkallódott, mert egy bizonyos részét tudatosan meg is semmisítették. A kimutatások pontosságának rovására esik az is, hogy a tanácsköztársaság különböző szervei igen sokszor, a számviteli, szabályok figyelmen ikivül hagyásával, általános érvényű rendelkezésekkel vagy pedig rövid utón szóbelileg, szabályszerű számvevőségi ellenőrzés nélkül utalványoztak. T. Nemzetgyűlés !^ Az előterjesztett kimutatásokban az 1914/15. évi állami költségvetésben megállapított személyzeti létszámmal szemben különösen a magasabb fizetési osztályoknál rendkívül nagy eltérések mutatkoznak. Ennek ai magyarázata az, hogy amig a hábőxu ideje alatt a közszolgálati alkalmazottak nehéz helyzetén különféle segélyek és pótlékok engedélyezésével igyekeztek a kormányok segíteni, addig a népköztársaság kormánya nemcsak a fizetési pótlékokkal, hanem a létszám rendezésével is kivánt segíteni. Ez a létszámrendezés abban nyilvánult meg, hogy az egyes igazgatási ágak személyzeti létszámában, megfelelő számú magasabb állások létesítésével, a hoszszabb szolgálati idővel biró közszolgálati alkalmazottak majdnem mindenütt egy fizetési osztállyal előléptek. Érdekes jelenségként említem meg, hogy a tanácsköztársaság rendelker zése szerint az állami tisztviselőket és alkalmazottakat rangosztályok helyett hetibér-osztályokba sorozták és részükre javadalmazásukat hetibérként állapították meg. T. Nemzetgyűlés! Ezek voltak azok, amiket általánosságban a benyújtott zárszámadásokkal kapcsolatosan előterjeszteni jónak láttam. Most rátérek az 1916/17. költségvetési évről készített számadásokról szóló zárszámadási bizottsági jelentés ismertetésére. Az 1916/17. költségvetési évről a m. kir. legfőbb állami számvevőszék, eltérően az 1870. évi XVIII. te. rendelkezésétől, az 1920:XXVII. te. i'endelkezése értelmében nem zárszámadást, hanem az utalványozott kiadásokat és előirt bevételeket feltüntető kimutatásokat terjesztett a törvényhozás elé. Az előterjesztett kimutatásokból a túlkiadások nem tűnnek ki, mert az 1920 :XXVII. te, nem rendeli el azt, hogy az utalványozási kimutatások eredményei a költségvetésileg engedélyezett hitelekkel szemben összehasonlittassanak. De ez amúgy sem volna célravezető, mert az 1914/15. állami költségvetés, amelyre ez a számadási év támaszkodik, idő tekintetében már igen távol esik, a vonatkozó költségvetés annak idején különben is békebeli szükségletekre állapíttatott meg, továbbá, mert a felhatalmazási törvény az 1914/15. évi költségvetésnek egyes tételeit töröltette ós igy csak a megmaradt tételekkel lehetett volna összehasonlitást tenni, ami egyáltalán nem nyújtott volna áttekinthető tiszta képet. Az 1916/17. számadási időszakra nézve az 1916 :XII. és XL. te. adott felhatalmazást a kormánynak arra, hogy az 1914:XXVIII. tc.-kel megállapított 1914/15. évi állami költségvetés keretein belül gazdálkodjék, míg a hadiszükségletek fedezésére szükséges összegek _ előlegj zósére, illetve azoknak hitelművelet utján való beszerzésére az 1912:LXIII. te. 13. §-ában nyert a kormány felhatalmazást. Az 1916/17. zárszámadási év kezelési eredményeiből a valódi kezelési bevétel 9.688,831.965 korona Ü4 fillér, kiadás 10.910,795.967 korona 26 fillér, a hiány 1.221,964.002 korona 22 fillér. A közigazgatásilag előirt bevételek között azonban vannak olyan jövedelmek, amelyek kölj esönből származiiak, igy tehát az állam folyó jövedelmeinek nem tekinthetők, aminek folytán a mérlegszerű eredmények természetesen megváltoznak. A kimutatás szerint előirt bevétel 9.688,831.965 korona 04 fillér, ebből levonvi az X. fejezet államadósságok címe alatt feltüntetett különböző kölcsönökből befolyt 6.916,005.822 korona 21 fillért, marad bevételnek 2.772,826.142 korona 83 fillér. A kimutatott tiszta kiadásból, amely 10.910,795.967 korona 26 fillért tett ki, levonva a rendes kiadások VII.. VIII. és IX., valamint az átmeneti kiadások XV. fejezeténél tőketörlesztésre utalványozott összesen 266,852.831 korona 56 fillért, marad a tiszta hiány 7.871,116.992 korona 87 fillér. Az átfutó kezelésnél tekintettel arra, hogy