Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-400

274 A nemzetgyűlés 400. ülése 1925. évi április hó 3-án, pénteken. ez a kölcsön. Mert ha a föld értékének csak 15%-ára kap kölcsönt az illető tulajdonos, akkor ez a kölcsön igazán nem sokat segit rajta. Az a 15%, amelyet szintén általában hangoztatnak, annyira leértékeli a magyar földet, amelyet az igazán nem érdemel meg. S még egy dolog rendkivül fontos: ha a külföldön akarják ezeket a zálogleveleket elhelyezni, akkor legyen biztos forrásuk a külföldön, ahol ezeket kedvező kamatláb mellett és elégséges garanciák mellett el fogják tudni helyezni. A törvényjavaslat indokolása azt mondja, hogy külföldön még csak most tárgyalnak ezeknek a zálogleveleknek elhelyezéséről. Akkor miért alkotjuk mi ezt a törvényt, ha megvan annak lehetősége, hogy nem sikerül kellő módon és kellő mértékben ezeket a zálogleveleket bizonyos érdekeltségeknek a külföldön elhelyezni! Az első lépésnek annak kellett volna lenni, hogy ezt a biztos megállapodást kötik, mert különben ez a törvény is annak a sok törvénynek sorsára jut, amelyet szép intencióval meghozott a nemzetgyűlés, de a gyakorlati életben gyökeret verni nem tudott. T. Nemzetgyűlés! Az egész hitelakcióra vonatkozólag leszek bátor még egy rendkivül fontos megjegyzést tenni, nevezetesen azt, hogy nem szivesen látom, ha a termelés fokozása érdekében a nagybirtok számára a kormány mezőgazdasági hitelről gondoskodik. Itt a nemzetgyűlés előtt már többször kijelentettem, hogy a kormány nagy vétket követett el a mezőgazdákkal és a nagybirtokosokkal szemben azáltal, hogy a bankokat milliárdokkal tömte, a mezőgazdasági hitelt pedig még máig sem teremtette meg az országban. A bankoknak jutottak milliárdok, a mezőgazdasági termelés fokozására azonban eddigelé jóformán egy fillér sem jutott. (Ugy van! a közelien.) Ezért én hibáztattam is a kormányt. De ezzel kapcsolatban még egy körülményre kell felhívnom a kormány figyelmét, nevezetesen arra, hogy vájjon mikor szándékozik. már, a földbirtokreform hiteligényét megteremteni ? Azok a hitelek, amelyeket a nagybirtokosok igénybe szándékoznak venni, inkább üzemi hitelek lesznek ... (Pesthy Pál igazságügyminister: Nem nagybirtokoshitel ez, hanem általános hitel!) Hát ha az illető tulajdonos csak 15 %-ra fog- kölcsönt kapni, akkor egy 10 vagy 15 holdas gazda mire fog kölcsönt kapni? Kérdezem: ha a tulajdonjog tekintetében ez a törvényjavaslat oly precíz álláspontot követel meg, akkor majd a földbirtokreform folytán tulajdonhoz jutott igénylők hogyan fognak kölcsönt kapni arra a tulajdonra, amely csak papíron az övék, de a jelen esetben még kamatot, illetőleg bérleti összeget is fizetnek utána? Nem is lehet, gondolni arra, hogy ezt a kölcsönakciót ezekre is kiterjesszék. A kisgazdákra sem lehet gondolni, legfeljebb a nagyobb vagyonnal rendelkezőkre, mondjuk az 50—100 holdas kisgazdákra, de a kisebb kisgazdákra és azokra az exisztenciákra, akik a földbirtokreform folytán jutnak földhöz, a törvéay nem terjeszkedhetik ki, épen azon garanciák folytán, melyek a törvényben ki vannak kötve. Hiába mondja a pénzügyminister ur, hogy ez a törvényjavaslat majd hivatva lesz a földbirtokreform-törvényt is előrelendíteni. Azt hiszem, a pénzügyminister ur ezt főleg pénzügyi szempontból értette. Ha ezt a törvényjavaslatot figyelemmel átolvassuk, akkor meggyőződhetünk arról, hogy teljesen irreális az a felfogás, hogy e hitelakció folytán valamit is segítenének a földbirtokreform hiteligényein, vagy a legkisebb gazdák hiteligényein. Kézenfekvő tehát az a felfogás, hogfr ezt a kérdést is előbb-utóbb meg kell oldani. Az a hitel, amelyet a nagybirtokosok vesznek igénybe

t elsősorban beruházási hitel, vagyis azt célozza, hogy az ő földjeiket termelőképesebbé tegye, mint amilyen azelőtt volt Azoknak, akik a földbirtokrefom következtében "jutottak földhöz, üzemi hitelre van szükségük, vagyis olyan hitelre, amelynek folytán az a föld régi üzemét fenn tudja tartani. (Halász Móric: Nem is tudtam!) Ha nem tudta t. képviselőtársam, akkor, vessen magára; pedig könnyen megtudhatja akármelyik nemzetgazdasági könyvből. T. Nemzetgyűlés! Rendkivül fontosnak tartom, hogy a földreform hitelszükségletét mielőbb megteremtsük. Panaszkodunk, hogy a termelés csökkent a háború és a forradalmak óta s a földreform következtében is. Ebben az állításban sok igazság van, de annak a körülménynek, hogy a földreform következtében csökken a termelés, épen kormányzati politikánk az oka, mely nem gondoskodik a földreformhitel megszervezéséről. Látjuk, hogy vannak bizonyos pénztartalékok — amint a pénzügyminister ur volt szives előadni —, melyeket épen ezen hitelakció első etapjánál fognak majd felhasználni. Hát ebből a tartalékból miért ne lehetne bizonyos mennyiséget a földreform hiteligényeinek és hitelszervezetének megteremtésére fordítani? A törvény értelmében adtunk házhelyet. Kik kapták a házhelyeket? Azok a legszegényebb emberek, akiknek sem házuk, sem házépítésre alkalmas telkük nem volt és — hozzáteszem — még pénzük sem volt, mert ha lett volna, akkor, elsősorban házat vettek volna. Hát ezektől a legszegényebb emberektől várjuk, hogy minden külső támasz nélkül házat építsenek? (Barthos Andor: Épitettek is!) Igen, épitettek is s örülök annak, hogy a magyar földmunkás vasszorgalma és iparkodása következtében ma már több házhelyen füstölgő kémények vannak, a házhelyek legnagyobb része azonban egyrészt még" ma. is üresen áll, másrészt pedig a füstölgő kémények mögött sok hitel húzódik meg, amely együtt eszik ezekkel a szegény emberekkel és kiveszi szájukból azt a falatot, amely az életük fentartásához szükséges. (Eckhardt Tibor: Ha a valorizálatlan hitelek egy ezredrészét adták volna a házhelytulajdanosoknak, minden rendben volna nálunk. De a nagybankoknak kellett a pénz! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Eckhardt képviselő urat kérem, méltóztassék megvárni, mig a jegyző ur felhívja szólásra. Csik József: A földreformtörvény előírja, hogy öt éven belül a kapott házhelyen házat kell épiteni. Kérdezem, hogy ha az állam maga nem megy segítségére ezeknek a legkisebb és legszegényebb exisztenciáknak, vájjon tudnak-e vagy legalább ezek többsége tud-e azokon a házhelyeken házat épiteni? Tagadhatatlan az is, hogy a földreform következtében a mezőgazdasági termelés több tekintetben kisebb lett, mert ott van az az igénylő, aki egy-két holdat kap, akinek sem ekéje, sem egy lova, sem tehene nincs; hogyan tartsa fenn azt az üzemet ugy, mint ahogy átvette? Az államnak eminens erkölcsi kötelessége lenne bizonyos hitelt teremteni ezeknek a legkisebb embereknek, amely hitelből a legszükségesebb gazdasági felszereléseket beszerezhetné és igy a gazdaságot ha nem