Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-399

A nemzetgyűlés 399. ülése 1925. évi április hó 2-án, csütörtökön. 269 napokból is —, ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy a 3 nappal ezelőtt publikált feltételek szerint a szőlőtermelési hitel kamatlába 22.8%. Hogyan hitessük el azzal a szőlősgazdával, hogy az a pénz, amelyet az Okh. a Nemzeti Banktól vagy egyéb állami forrástól 10—11% -ért kap, amint az Okh. kezelési retortáin átmegy, 11.8%-kai drágittatik meg. Nagyon kérem a kormányt, méltóztassék az Okh. utján odahatni, hogy ezek a fizetési és kamatfeltételek lényegesen leszállittassanak, nem egy-két százalékkal, mert ha — amint tudomásom van róla — 10%-ért áll az Okh. rendelkezésére meg-felelő tőke ezekre a célokra, ha hozzászámítjuk a központi kezelés 2%-os rezsijét s ezenkívül 2%-ot juttatunk a kerületi szövetkezet részére, s akkor is még mindig csak 14%-os lesz az a pénz, amelyet ma 22.8%-ért kill ál az Okh. Nagyon kérem a pénzügy minister urat, méltóztassék sürgősen intézkedni ezirányban, mert különben ez az egész kölcsön csak elméleti kölcsön fog maradni. (Helyeslés.) Elnök: A pénzügy minis ter ur kivan szólani. Bud János pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) A mai beszédek nem egyikéből kicsendült az az észrevétel, mintha a kormány akkor, amikor a mezőgazdagazdasági hitel kérdésével foglalkozik, nem törődnék a kisexisztenciákkal, nem törődnék a kisgazdaosztállyal. Ezt az alkalmat használom fel arra, hogy egy mondatban tiltakozzam ez ellen, mert amióta én ezen a helyen vagyok, már bebizonyítottam azt (Ugy van! Ugy van!) és ebben senki sem kéteJkedhetik (Ugy van! Ugy van!), mert hiszen konkrét adatok állnak rendelkezésre, hogy intencióm soha sem volt ez és ahol csak lehetett, mindig örömmel siettem épen a kisgazdatársadalom segítségére. (Éljenzés jobbfelől.) Ezt meg fogom tenni a jövőben is. Akkor, amikor általános keretek között tárgyaljuk a hitelproblémák megoldását — hiszen nem lehet differenciálni egy olyan törvényjavaslatban, mint aminőt most itt tárgyalunk—, megnyugtathatok mindenkit, hogy mindig gondolunk a kisgazdatársadalomra is. Ezek az intenciók vezettek engem akkor is. amikor az Okh. tőkeerőviszonyait meg akartam javítani. Őszintén megvallom, nem tudom egészen megérteni azt, hogy amikor tulajdonképen a kormány befolyása alapján jut hozzá az Okh. olcsó pénzekhez (Ugy van!) — hiszen ezek nem kormánypénzek, hanem a forgalomban szereplő egyéb pénzek, amelyeket ideiglenesen oda lehet utalni —, hogyan lehetséges ezeket ilyen magas kamatlábra kiadni? (Ugy vam! Ugy van!) Hitelesítették: Nánássy Andor s. k. naplóbiráló-t Amikor erről a szőlőkölcsönről, nem tudom, milyen hosszú ideig, tárgyaltunk, mig végre nagynehezen meg tudtuk oldani, amikor tudjuk, hogy végeredményben épen a szőlőbirtokosok vannak a leglehetetlenebb helyzetben (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.), mert hiszen a bor értékesítése majdnem egyenesen lehetetlen, nem tudom megérteni, hogy ilyen olcsó pénzeket hogyan lehet ilyen drágán odaadni a gazdatársadalomnak, amely kölcsönből annak a gazdatársadalomnak tulaj donképen nem is lehet haszna (Igaz! Ügy van jobbfelől.), hanem majdnem a saját kárára veszi azt igénybe. Nagyon jól tudom —• és ezt nyíltan meg kell mondanom —, hogy vannak itt bizonyos organizációs hibák s talán a rezsiben is vannak túlzások, amelyeket le kell mérsékelni. Remélem, hogy az Okh. mostani ideiglenes elnöke, aki rendkívül energikus, a gazdasági életet nagyon jól ismerő ember, és akiben erős szociálpolitikai érzés van, ezeket a kérdéseket meg fogja oldani. A magam részéről a legmesszebbmenő befolyásomat fogom érvényesíteni ebben a tekintetben, mert hiszen előbb egyik t. képviselőtársam mutatott egy ilyen rendkívül drága hitelnyújtást. Igaz, hogy úgynevezett rendkívüli hitelről van szó, de mégis negyedévi két és félszázalékos folyósítási jutalékot szedni nem lehet. (Ugy van! Ugy van!) Itt rendet kell teremteni valamilyen irányban, mert a gazdasági élet ma már nem birja 'el ezeket a magas kamatokat, és ott kell először kezdeni, ahol altruisztikusan kell működni. (Helyeslés.) Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés és taps.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Görgey István: A pénzügyminister ur válaszát a leghálásabb köszönettel elfogadom. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a pénzügyminister ur válaszát Görgey István képviselő ur interpellációjára tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. Kérem a jegyző urat. hogy azt felolvasni szíveskedjék. Bodó János jegyző (olvassa az ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyv ellen? (Nincs!) Ha nincs, azt hitelesítettnek jelentem ki és az ülést bezárom. i. ! ; i : ^.^'•^.Mdrn (Az ülés végződik d. ü. 2 óra 20 perckor.) SSza1)ó Zoltán s. k. 'izottsági tagok