Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-399

264 :

A nemzetgyűlés 399. ülése 1925. a maga földbirtokát megmentse. Velem tehát .és a józanul, tisztánlátó agrárdemokrata képviselőkkel a kormány nem fog-ja tudni elfogadtatni azt a felfogást, hogy ez a földbirtoktör-vény végrehajtásának nem árt. Csak sajnálatomat fejezem ki, hogy most, amikor ezt a rendkívül fontos kérdést tárgyaljuk^ amely a földbirtokreformot és a novellát roppant mélyen és intenziven érinti és érdekli, akkor az egész baloldal üres, és én egyedül vagyok kénytelen itt állani, és egyedül vagyok .kénytelen felemelni szavamat, és az a 45 képviselőtársam, akik a múlt esztendőben velem •együtt kérték az akkori földmivelésügyi minister urat, a földbirtoknoveJla megalkotására, ezek ma nem állnak itt, hogy felemeljék szavukat ennek a törvényjavaslatnak ilyen szövegezésben való törvénybeiktatása ellen, hanem politikai okokból kénytelenek a Házon kivül Jenni. Sajnálkozásomat fejezem ezért ki és a kormányra hárítom a felelősséget, hogy ez megtörténhetett és ismételten ajánlom az igen ,t. ministerelnök ni" ügyelmébe, hogy minden lehetőt tegyen meg a maga részéről a passzivitás megszüntetésére vonatkozólag, mert pl. egy ilyen fontos törvényjavaslatnak tárgyalásánál is, ahol a kisemberek vannak érdekelve, ahol a í'öldbirtokreform-törvénynek jövője van érintve, a tárgyalóterem üres, és ezek a képviselők kénytelenek a Háztól teljes számban távolmaradni. (Barthos Andor: Miért kénytelenek? — Perlaki György: Nem kénytelenek, bejöhetnek, amikor akarnak! — Barthos Andor: Senki sem kényszeríti őket! — Nagy János (erjri): Éhségsztrájk!) Igen t. Barthos képviselőtársam, én a kényszerűséget természetesen ugy értem, hogy ők nem tudják megtenni, hogy a tárgyalásban résztvegyenek, már pedig, minthogy itt nem karddal csatázunk, hanem az érvek fegyverével igyekezünk egymást meggyőzni, nem tudunk harcolni olyan ellenféllel szemben, amely a harcot a szó és meggyőzés terén velünk nem veszi fel. Ezért a kormányzatnak feltétlenül érdeke és etikája a*z, hogy a porondra ellenfelet állítson, akivel a disknsszió, a tárgyalás fonalát fel tudja venni. Bátor vagyok rámutatni

1 arra, hogy a Keresztény-Keresztyén Kisgazda, Földmives és Po]gári Párt a -maga. programjában, amelyről annyiszor volt szó és amelyet annyiszor emlegetünk, hogy az igen t. kormány ezt nem respektálja és nem tartja szem előtt, 35 pontból álló programjában, amelynek alapján a hatalmat megkapta, hányszor visszatér — miként a skót balladákban a refrain — a földbirtokreform gondolata. Itt van például a program 8. pontja, amely azt mondja (ohmssa): „Követeljük az állam részére a kisajátítási jog törvénybe iktatását az összes kötött és egyéb nagybirtokokra oly mértékben, amint a nép földszükséglete azt igényli. Követeljük, hogy az Megen honosok és a bankok a földvételtől és a földbérlettől tiltassanak el" Ennek a törvényjavaslatnak 19. §-ában — ha jól emlékszem — benne volt, hog3

r azokat az előnyöket, amelyeket a hitelnyújtás terén egyes birtokok elérhetnek, a háborúban .szer-. • zett földbirtokok tulajdonosai nem vehetik igénybe. Legnagyobb megdöbbenéssel hallottam az előadó úrtól, hogy ezt a paragrafust a bizottságban megváltoztatták, amennyiben belevettek, hogy a háborúban szerzett földbirtokok tulajdonosai is kérhetnek hitelt és megállapíthatják a földbirtoknak azt a részét az ;

öfb. utján, amelyre a bíróság' a földbrrtokpoévi április ho 2-an, csütörtökön. litika szempontjából nem reflektál. Annak a gyanúnak adok kifejezést, hogy talán ez az ©gesz törvénytervezet csak a háborús birtokoknak ezért a nagy előnyéért készült. Nemcsak részemről, hanepm; más ellenzéki képviselőtársaim részéről is másfél év óta több határozati javaslatot, fogadott el az jgen t. Nemzetgyűlés és Kállay volt pénzügyminister ur. Ezek a határozatok arra vonatkoztak, hogy a háborús szerzeményű birtokokat nagy mértékben igénybe kell venni, sőt olyan javaslat is volt, hogy a háborús birtokok teljes egészükben kisajátitandók a háborúi rokkantjainak, áldozatainak javára. Ha van ilyen .határozat és az igen t. kormány akkori tagja ezt magáévá tette, akkor szinte komikussá, nevetségessé válik a nemzetgyűlésnek ez a tanácskozása, hogy a kormányzat nem igyekszik ennek érvényt szerezni és most. amikor: a Jiitel ügyét rendezi, ennek kapcsán ezzel homlokegyest ellenkező intézkedést tesz a törvényben, amely azt célozza, hogy jmost már a háborús földbirtokokat se lehessen

1 igénybe venni, mert hiszen nem fog akadni egyetlen háborús földbirtoktulajdonos sem. aki ne jelentkeznék hitelért. Teljesen osztom Beck Lajos képviselőtársamnak felfogását, hogy ma a középbirtok, a nagybirtok egyformán rá van szorulva a hitelre és ha a mostani gazdasági válságban meg akarják magukat erősíteni, minden eszközt megragadnak ahhoz, hogy maguknak hitelt szerezzenek. Én tehát arra kérem az igen t. minister urat, méltóztassék a javaslaton ebben a tekintetben bizonyos módosításokat végezni, mert nem tudnám elviselni azt. hogy a többszörös Ház-határozattal szemben most salvus conductust biztosítunk a háborús birtoknak és megadjuk a lehetőséget ahhoz, hogy most már örök biztonságban érezzék magukat e birtokok tulajdonosai. A többségi párt programjában, amelynek alapján az igen t. urak megkapták a többséget, ezenkiyűl még öt programpontban térnek vissza a földbirtokreform végrehajtására. így azt mondja a 9. pont (olvassa): „Követeljük, hogy az állani erkölcsi támogatásával földbérlő szövetkezetek létesíttessenek. A nagybirtokok bérleteinél és eladásánál a földmives nép szövetkezetei vagy egyesületei részére elsőbbségi jog brztosittassék". Nem látom és sehol sem tapasztalom, hogy ezt a követelést megvalósították volna, mert az a segélynyújtás, amit az Okh. a szövetkezeteknek adott, oly csekély, nemcsak az összeg-, hanem az akció szempontjából is, hogy nem is érdemes megemlíteni. Ugyanennek a programnak 10. pontja azt mondja (olvassa): „Követeljük, hogy minden község részére az állattenyésztés fejlesztése érdekében elegendő legelő biztosittassék". A 11. pont másik része újból visszatér a földbirtokreformra, amennyiben azt mondja, hogy (olvassa): „A földmivelő munkásoknak nemcsak földet, de családi házat és baleset, betegség, rokkantság esetén segélyt és öregségükre nyugdíjat követelünk". A 12. pontban újból visszatér a földbirtokreform (olvassa): „A magyar nemzeti birtokpolitika megvalósításával kapcsolatban követeljük a kormánytól, hogy a külföldre és különösen Amerikába kivándorolt véreink hazatelepittessenek". És végül még egyszer visszatér à földbirtokreforpi) a program 13-ik pontjában, amelyben azt mondják (olvassa): »»Köve tel jak, hogy a birtokreform keretében első-