Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.
Ülésnapok - 1922-399
•A nemzetgyűlés 399. ülése 1925. zésre bocsásson, akkor ezekből a pénzekből jutnia kell a földreform végrehajtásával kapcsolatos hitelkérdések rendezésére is. Ebben a tekintetben benyújtok egy másik határozati javaslatot, amely ezt mondja (olvassa); „Utasítja a nemzetgyűlés a kormányt, hogy amennyiben állami eszközökkel segíti a mezőgazdasági hitel előmozdítását, ugy ezen állami pénzeknek és hiteleknek felét fordítsa a földbirtokreform végrehajtásával kapcsolatos és a földhöz juttatottak javára eső műveletek céljaira". Végül röviden szóvá kívánom, tenni azt is, hogy a földbirtokreform végrehajtásával kancsolatos hitelkérdések egy megoldatlan tétele az is, amire vonatkozólag a kormány az 1924. évi VII. tcikknek, az u. n, földbirtokreformnovellának 16. §-a második bekezdésében kapott megbízást. Kétségtelen, hogy minél nehezebbek lesznek a mezőgazdasági viszonyok; annál inkább nyilvánvaló az, hogy a földbirtokreform körül a pénzkérdéseknek, a hitelkérdéseknek és a vételárkérdéseknek a rendezése máskép megoldást nem nyerhet, mint a járadéktelek intézményének felhasználásával. Erre vonatkozik a novella 16. §-ának második bekezdése. És ebben a tekintetben csak meg akarnám sürgetni a kormány intézkedését, mert minél előbb teremtjük meg az erre vonatkozó intézményeket és minél előbb létesítjük azt, a mi ebben a tekintetben szükséges, annál hamarabb érünk el a földbirtokreform kérdésének befejezéséhez és annál hamarább áll helyre a mezőgazdaság teljes nyugalma a további termelés tekintetében. Ebben az irányban is terjesztek elő határozati javaslatot és kérem a nemzetgyűlést, hogy (olvassa): „Utasítsa a kormányt, hogy az 1923: VII. te. 16. §-ának 2. bekezdésében megjelölt járadékbirtokok kötelező alakításával kapcsolatosan megvalósítandó pénzügyi intézkedéseket haladéktalanul tegye meg és bocsássa ki mielőbb az erre vonatkozó kormányrendeleteket". T. Nemzetgyűlés! Mint bátor voltam rámutatni: ennek a törvényjavaslatnak mielőbbi tető alá jutása nagyfontosságú a mezőgazdasági hitel megindítása tekintetében s annak tartalma minden tekintetben alkalmas arra. hogy a mezőgazdasági hitel kérdésének megvalósítását megkönnyítse és előmozdítsa. Magam részéről, mint olyan, aki ezzel a kérdéssel sokat foglalkoztam a múltban, bátor vagyok rámutatni és felhívni elsősorban a gazdatársadalom figyelmét arra, hogy végeredményben a mezőgazdasági hitel célszerű és megfelelő megoldásának kérdése nem a külföldi hitelforrások igénybevételével kapcsolatos és praktikusan, célszerűen, legolcsóbban és legmegfelelőbben belföldi hitelforrások igénybevételével lehet a mezőgazdasági hitelt megoldani. Ebben a tekintetben nem volt kielégítő a háború előtti állapot sem Magyarországon. Ha valaki figyelemmel végignézi Kenéz Béla képviselőtársunk „A nép és föld" című érdekes könyvét, meglátja azt, hogy egész Európában, még' kisebb országokban is, mint a háború előtti Magyarország volt, a mezőgazdasági hitel kérdése sokkal célszerűbben, sokkal olcsóbban volt rendezve. Ez összefüggött azzal, hogy nálunk Magyarországon a takarékpénztári intézmény nem szolgálta olyan mértékben a jelzáloghitel céljait, mint amilyen mértékben az pl. Ausztriában, Németországban és más konzervatív felfogású országban történt. E tekintetben csak ugy tudunk változtatni a háború előtti állapotokon, ha gondoskodunk arról, mi április hó 2-án, csütörtökön. 251 hogyha az egyik gazdának van megtakarított pénze, amelyet takarékpénztárba akar vinni, az a pénz- minél kevesebb közvetítéssel, minél közvetlenebbül, minél biztosabban megint annak a gazdálkodónak céljaira álljon rendelkezésére, aki hitelt kénytelen igénybe venni. Jövőbeli hitelszervezetünket tehát ebben az irányban kell felépítenünk idők és viszonyok javulásával így lesz aztán helyes módon megoldva Magyarországon a mezőgazdasági hitel. Ezzel magam részéről egészben véve befejeztem volna a törvényjavaslattal kapcsolatos felszólalásomat. Beszédemet igyekeztem minél rövidebbre fogni. Kénytelen vagyok azonban pár szóval* foglalkozni tegnap felszólalt Griger Miklós képviselőtársam beszédével, akinek beszéde gyönyörűen hozzáfüződött azokhoz a felszólalásokhoz, amelyek ebben a teremben a közelmúltban a mezőgazdasági hitel és a mezőgazdálkodás bajaival foglalkoztak. Mindenki a legnagyobb érdeklődéssel és elismeréssel hallgatta az ő felszólalását és tulaj donképen, csak egy véletlen incidens az, amelv beszédének megakasztásához vezetett. Ugy láttáim azonban mint olyan, aki egész beszéde alatt jelen voltam és azt a legnagyobb figyelemmel hallgattam, hogy épen az általa aposztrofált kisgazdacsoport tagjai voltak ebben a teremben jelen, ők hallgatták Griger képviselőtársamat a jelenvoltak közül a legnagyobb figyelemmel s így tulajdonképen nem volt helyes az ő részéről általánosítani és nem volt helyes beszédét abbanhagyni képviselőtársai egyik-másikának teljesen szándékosságnélküli magatartása következtében. Még kevésbé volt az ő felszólalásának egész tartalmával összefüggésben az a politikai támadás, amelyben beszédének utolsó részében a kisgazdacsoportot illette. Beszédének ezt a részét, amelyben többek között azt mondotta, hogy ugy látszik, beszéde tartalmával meglepte ezt a csoportot, amely csak a választások előtt képviselte a mezőgazdálkodó lakosság érdekeit, azóta pedig nem törődik vele, mint ennek a csoportnak egyik tagja, legnagyobb sajnálatomra kénytelen vagyok visszautasítani. (Helyeslés a jobboldalon.) Ha nem is vagyunk egy politikai párton a képviselő úrral, ha mi bizalommal viseltetünk is a kormány iránt és ugy találjuk, hogy mai helyzetünkben a kisgazdatömegeknek és a jóravaló, hazafias magyar falusi földmives lakosságnak érdeke a mai kormányrendszernek és mai állapotoknak alátámasztása •— mert semmiféle más rendszerrel nem nyernénk, hanem csak veszíthetnénk (Igaz! ugy van! jobbfelől.) —, ha mi ilyen értelemben igyekszünk is a konszolidációt szolgálni s ha a kisgazdaképviselők összetartva támogatják is a kormányt minden jó és helyes szándékában: ezzel még nem adtuk fel a falusi tömegeknek képviseletét. (Ugy van! a jobboldalon.) Mert én azt hiszem, hogy az eddigiek is igazolják, hogy sokkal nagyobb eredménnyel tudtuk egyes konkrét kérdésekben ennek a közönségnek érdekeit érvényesíteni, mintha hangzatos I felszólalásokkal támadtuk volna a túlsó oldalról a kormányt, mert hiszen semmiféle biztosil tékunk nem lett volna, hogy ezek a felszólalások bármiféle eredménnyel is járnak. (Ugy van! jobbfelől.) Ami pedig Griger t. képviselőtársamnak azt a kijelentését illeti, hogy a keresztényszocialista párt is a falusi tömegekre támaszkodik, ezt mi a magunk részéről minden pártpolitikától mentesen örömmel vesszük tudomásul.