Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-398

242 À. nemmtgyülés 398. ülése 1925. évi április hó 1-én, szerdán. tási eljárás befejeztével lezárták a választási helyiséget és a választási helyiségből az összes bizalmiférfiakat elküldték vacsorázni. Amikor, vacsora után újból kinyitották a választási helyiséget és a bizalmiférfiakat beeresztették, kiderült, hogy mindössze a többszáz, minimum 600 sváb szavazó közül csak 80 golyó volt a svábok urnájában és a szavazatok túlnyomó többsége a radikális párti jelölt urnájában volt, vagyis nyilvánvaló, hogy a vacsora alatt a golyókat az egyik urnából átöntütték a másikba. Február 9-én hirdették ki ennek a választásnak eredményét, melynek örömére összejöttek a szerb felfegyverzett, úgynevezett vörösingesek az ottani vendéglőben; jórészben béres gyerekek, suhancok néhány obsitos tiszt vezetésével és megfelelő mennyiségű alkohol elfogyasztása után fáklyásmenetet rendeztek a községben, amely abból állott, hogy a vezető, legtekintélyesebb sváb polgárok ablakait beverték. Miután volt olyan sváb polgár, aki ezt nem hagyta simán magán véghez vinni, két sváb polgárt, akik ellenállni próbáltak, ezek a vörösingesek letartóztattak és magukkal hurcolták a vendéglőbe. Ottan szörnyű kinzásokuak tették ki őket, az asztalra fektették, botokkal verték a talpukat ugy, hogy kiáltozásuk kihallatszott az uccára. Erre a falu lakossága összeszedelőzködött, ásóval, kapával — kinek mije volt — megtámadták a vendéglőt, kiszabadították a két svábot, és elverték a szerb vörösingeseket. Másnap ebből az ügyből kifolyólag a szerb rendőrség, illetőleg Párdány községnek valamilyen hatósága, valamilyen bandavezetője letartóztatta a legtekintélyesebb német polgárt és bevitte a községházára. A falu lakossága megint összeszedelőzködött és felvonult a községháza elé, követelve, hogy ezt a németet adják ki és a szerb jegyző takarodjék, mert ők valamennyien németek és szerb jegyzőnek fenhatósága alatt nem akarnak élni. Erre telefonon a szomszéd községből újra esendőrséget és rendőrséget hozattak, szétverték a tömeget ós körülbelül 100 német polgárt letartóztattak, agyba-főbe verve bezárták a községházára. Ezeket az embereket 8 napig tartották ott. Nyole nap múlva kijött egy komisszió, megvizsgálta az esetet. A vizsgálat abból állott, hogy a komisszió elrendelte, hogy ezeket az elfogott embereket el kell szállítani a birósági börtönbe, jó részük azonban fizikailag akkor már olyan állapotban volt, hogy az elszállítást nem birta volna ki és igy ezeknek időt kellett engedni, hogy bizonyos fokig magukhoz térjenek és csak azután szállították őket tovább. Ez történt február 8-án és ez a 100 sváb A^ezető, tekintélyes polgár, a mai napig a szerbek ' börtönében sínylődik orvosi segítség, gyógyszer és minden támogatás nélkül, a legembertelenebb brutalitásoknak kitéve. Egyedüli vétkük és bűnük az, hogy nem engedték magukat minden ellenállás nélkül tönkretenni, nem engedték, hogy házuk ablakait a szerbek beverjék, nem engedték — legalább ellenállás nélkül nem —-, hogy az ő polgáraikat agyba-főbe verjék és a szerbek megkínozzák. (Szabó Sándor: Ez a wilsoni elmélet!) Hogy miféle szándék vezeti ennek az embertelen eljárásnak rendjén a szerb kormányt, mikor már a választás sikerének érdeke sem kívánja ezt, miután a választások megtörténtek, errenézve bátor vagyok ismertetni' a jugoszláviai ellenzék manifesztumát, amelyet a választás után adtak ki és ennek egy részét felolvasom. Ez a manifesztum ezt mondja: „A választások után ott, ahol az ellenzék többséget kapott, vagy nagyobb számú képviselője van, folytatja a legembertelenebb üldözést azokon a polgárokon, akik az ellenzéki jelöltekre adták le szavazatukat. Ezen a módon akarja a kor-^ mány a népből az ellenállást kihívni, hogy igy vád alá helyezze a nemzeti egyesülés blokkját, mert revoluciót készit elő az országban, hogy ezáltal az igazságot még' súlyosabban üldözhesse és folytathassa törvénytelenségeit, amelyekre különben a kormány már erősen készül is." A jugoszláviai egyesült ellenzéknek megállapítása szerint tehát, a választási eljárás befejezése után, szisztematikusan és tervszerűen folytatja a jelenlegi szerb kormány a kisebbségek üldözését, hogy őket egyenesen belehajtsa, egyenesen belekergesse egy lázadásba, egy meggondolatlan cselekedetbe, hogy akkor azután ennek a lázadásnak elfojtása révén, gyökerében kiirthasson minden nemzeti kisebbséget és nemzeti kisebbségi megmozdulást. Ha azokat a nemzetiségi viszonyokat figyelem, amelyek ma Jugoszláviában vannak, ha azt látom, hogy a szerb elem Jugoszláviában ma tényleg kisebbség és uralmát csak a legbrutálisabb erőszakkal tudja fentartani, akkor teljesen világossá válik előttünk Pasicséknak ez a valóban ördögi praktikája, amikor a kisebbségek elkeseritése révén módot és ürügyet akar keresni magának arra, hogy ne alkotmányos fegyverekkel — mert hiszen az alkotmányos küzdelemben a kisebbségek könnyen felülkerekedhetnének —, hanem brutális katonai . terrorral és, ha kell, kivégzéssel és kiirtással oldja meg a nemzeti kisebbségi kérdést, ugy, ahogy már évtizedeken keresztül Macedóniában és más szerb uralomnak kitett területeken következeteseti tette. Nem tudom, van-e értelme, van-e értéke annak, hogy mi itt ezekről a dolgokról beszéljünk? Nem tudom, van-e értelme annak, hogy egyáltalán a népszövetséget még csak meg is emlitsük, de ha van, ha van csak a legkisebb létjogosultsága is annak, hogy a népszövetség előtt panasz télessék, ugy ez azok közé az esetek közé tartozik, ugy ezek az esetek ezek közé tartoznak, mert itt nemcsak a nemzeti kisebbségek közsziabadságainak, törvényben biztositott közjogainak semmibe vevéséről, hanem az életbiztonság, a személyi biztonság, a vagyon! biztonság legelemibb követelményeinek semmibe vevéséről, szisztematikus és tervszerű kormányhatósági megsértéséről és eltiprásáról van szó és épen ezért, mert nem csupán a magyar kisebbség, hanem a magyar államhoz annakidején mindig hü és hiszem, hogy magyar testvéreivel egymást ma is megértő német kisebbség érdekében is bátor vagyok az igen t. külügy minister űrhöz azt a kérdést intézni, hogy hajlandó-e a külügyminister ur ezeket a sérelmeiket a népszövetség és minden erre hivatott nemzetközi fórum előtt teljes súllyal képviselni és, hajlandó-e a minister ur a magyarsággal mindig jóbarátságban ós egyetértésben élő sváb polgárok embertelen, minden humánus érzést kicsúfoló megkinoztatása és üldözése tekintetében minél előbb a szükséges lépéseket megtenni? (Taps és éljenzés a balközépen,) Elnök: Az interpelláció kiadatik a külügyminister urnák. Következik Eckhardt Tibor képviselő ur második Interpellációja, Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni.