Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-395

A nemzetgyűlés 395. ülése 1925, évi március hó 20-án, pénteken. 203 venni, igen vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés a jelentést tudomásul vette. Következik a 616. számai jelentés. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 616. .számú belügyministeri jelentést tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés a jelentést tudomásul vette. Következik a 617. számú jelentés. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 617. számú belügymmisteri jelentést tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés a jelentést tudomásul vette. Következik a 618. számú jelentés. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 618. szánni belügyministeri jelentést tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés a jelentést tudomásul vette. Következik a 667. számú jelentés. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 667. számra belügymrnisteri jelentést tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A nemzetgyülc; a jelentést tudomásul vette. Következik a 668. számú jelentés. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 668. számú belügyministeri jelentést tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés a jelentést tudomásul vette. Következik a 669. száimű jelentés. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 669. számú belügymi-nisteri jelentést tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés a jelentést tudomásul vette. Következik a 708. számú jelentés. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 708. számú belügymrnisteri jelentést tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés a jelentést tudomásul vette. Következik a 709. özámu jelentés. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 709. számú belügynirnisteri jelentést tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés a jelentést tudomásul vette. Következik a 752. számü jelentés. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 752. számú belügymitaisteri jelentést tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés a jelentést tudomásul vette. Következik a 770. számú jelentés. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 770. számú belügyministeri jelentést tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés a jelentést tudomásul vette. Következik a m. kir. belügyministernek a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet negyedik egyetemes értekezletén a ki-, be-, vissza- és át vándorlásról szóló statisztikai anyagnak a Nemzetközi Munkaügyi Hivatallal való Jközlése ügyében elfogadott ajánlásra vonatkozó jelentése tárgyában a nemzetgyűlés kivándorlási bizottságának jelentése. Az előadó urat illeti a szó! Mokcsay Zoltán előadó: T. Nemzetgyűlés! A_ Nemzetek Szövetsége mellé rendelt Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Genfben legutóbb megtartott negyedik egyetemes értekezletén egy ajánlást, helyesebben javaslatot fogadott el, amely arra vonatkozik, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet minden tagja a rendelkezésére álló ki

L

, be-, vissza- és átvándorlásra vonatkozó adatokat, valamint a tervezendő intézkedéseket közölje a Nemzetközi Munkaügyi Hivatallal, közölje továbbá mindazokat a statisztikai adatokat, amelyek a bevándorlást és a kivándorlást tüntetik fel; azonkívül pedig a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet minden tagja igyekezzék megegyezni a többi tagokkal a „kivándorló" fogalom egyöntetű megállapítására, a ki- és bevándorlók részére kiállított igazolványok egyformaságára, a ki- és bevándorlásra vonatkozó statisztikai értesítéseknél követendő egységes módszerre vonatkozólag. Miután a szóban lévő ajánlás elfogadása mindössze azzal a kötelezettséggel jár, hogy ezek az adatok a Népszövetség főtitkárságának megküldessenek, azonkívül pedig a ki- és bevándorlásra vonatkozó statisztikai adatoknak egyöntetűsége feltétlenül kívánatos, ennélfogva a nemzetgyűlés kivándorlási bizottsága javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy méltóztassék a magyar királyi kormánynak azt a ténykedését tudomásul venni', amely szerint ezt az ajánlást Genfben már elfogadta, és méltóztassék felhatalmazni a kormányt ebben a tekintetbeii a további intézkedések megtételére. Elnök: A vitát bezárom és a tanácskozási befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a kivándorlási bizottság jelentését az imént tárgyalt ügyben elfogadni, továbbá a még teendő intézkedésekre a kormánynak a felhatalmazást megadni, igen vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés a jelentést tudomásul veszi és a kormánynak a felhatalmazást megadja. Következik Csik József képviselő ur a munka szabadságának védelmére vonatkozó indítványának megindokolása. Csik József képviselő urat illeti a szó! (Halljuk! Halljuk! — Nagy János (egri): 1921ben mondtam ugyanilyen beszédet!) Csik József: T. Nemzetgyűlés! Az én javaslatom a munka szabadságának megvédését célozza. Ennek a kérdésnek jogi alapját azok a tételes rendelkezések alkotják, amelyek a XIX. század nemzeti forradalmai kÖA^etkeztében majdnem minden állam törvényhozásában kodifikáltattak, s amelyeknek esszenciája az, hogy az egyén szabadságjogait illetőleg ember és ember között nincs különbség. Ebből a gondolatból következik tehát az is, amit a legtöbb állam törvényhozása, szintén kodifikált, hogy a munkaadó és a munkás közötti viszony szabad egyezkedés tárgya és senkit munkaerejének szabad érvényesítésében akadályozni nem lehet; aki tehát ez ellen a felfogás ellen vét, az az emberi szabadságjogok ellen vét. (Ugy van! jobb felől.) Ennek a kérdésnek jelentőséget és aktualitást azok a nap-nap után megújuló atrocitások adnak, amelyek különböző gyárakban és gazdasági üzemekben más világnézetet valló szakegyesületekhez tartozó munkások részéről megnyilvánulnak. (Dénes István: És a nagybirtokosok részéről is!) Már volt alkalmam szóvá tenni azt, hogy bizonyos szakegyesülethez tertozó munkások a többi munkásokat miképen iparkodnak munkaerejük szabad érvényesítésében akadályozni. Ismét megemlítem, hogy például a soroksáriuti fegyvergyárban Kiss Lajos volt csendőrt és főfegyvermestert, tehát szakmunkást a szociáldemokrata szakszervezethez tartozó munkások azért nem engedték munkába állani, mert Kiss Lajos részt mert venni az ellenforradalomban, tehát a vörös hóhéruralom leverésében. Amikor egy bizonyos lap^szerkesztősége a soroksáriuti fegyvergyár vezetőségéhez kérdést intézett a tekintetben, hogy vájjon ezek az atrocitások máskor is megismétlődtek-e ebben a gyárban, akkor a gyár vezetősége azt az információt adta, hogy az ilyen atrocitások, az ilyen veszekedések állandóan napirenden vannak. A gyár vezetősége azt mondotta, hogy nagyon gyakran előfordul az, hogy a szociáldemokrata szervezett munkások más munkást, mint szociáldemokrata mini 29*