Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-394

182 A nemzetgyűlés 394. ülése Î925. évi máreius hó 19-én, csütörtökön. • Ha ő csak azt telte volna — és most eltekintek attól, joga volt-e vagy nem volt joga kiszabni ezt az elzárási büntetést —, hogy nyolc napi elzárásra Ítélte volna Rupert képviselő urat és ennek foganatosítása végett megkereste volna a nemzetgyűlést, akkor az én véleményem szerint mentelmi jogi sérelem nem forogna fenn. De hogy kiszabta ezt a büntetést és bár tudta, hogy képviselő az illető, háromnegyed óra múlva foganatba vette, ez a mentelmi jog flagráns megsértése és én igazán nem tudom megérteni azt, hogy az igen t. Nemzetgyűlés egyes tagjai ilyen világos és tiszta tényállás mellett miért zárkóznak el a konzekvenciák levonása elől. Ez nem ítélet, nem kritika a birói intézkedéssel szemben, hanem pro futuro védekezés az ellen, hogy az állam alárendelt közegei ne élhessenek vissza a kezükre bizott hatalommal és ne rontsák le a mentelmi jog intézményét. (Nagy Emil: A birák nem alárendelt közegek!) Elnök: Az igázságügymimster ur kivan szólaniPesthy Pál igazságiigyniinister: Igen t. Nemzetgyűlés! Előbbi felszólalásomban rámutattam arra, hogy Rassay igen t. képviselőtársam miben látta első beszédében a törvénysértést a főtárgyalási elnök részéről. Abban látta és abban jelölte meg, hogy a főtárgyalási elnök nem szukcesszive ment a 296. § rendjén, hanem egyenesen a 296. § utolsó bekezdésében foglalt rendelkezéshez nyúlt. Erre vonatkozólag fentartoin azt az állításomat és azt a törvénymagyarázatot, hogy a főtárgyalási elnök nem köteles i'lyen szukcesszive tenni meg a maga intézkedéseit, hanem; igenis, első intrádára hozzányúlhat a 296. § utolsó rendelkezéséhez. (Rassay Károly: Milyen esetben?) Azokban áz esetekben, amelyeket a szakasz felsorol. (Dénes István: Fenforgott-e egy ilyen eset, vagy nem, az a kérdési — Wolff Károly: Ez diszkrecionális joga a bírónak!) Igen, teljesen diszkrecionális joga. Hogy ez igy áll, nem kisebb magyarázatra hivatkozom, mint az Edvi Illés- ós Varga-féle magyarázatra, amely a következőket mondja: „Azt. hogy mi'kor súlyosabb a rendzavarás, tehát hogy előleges rendreutasítás nélkül mingyárt mikor lehet elzárást alkalmazni, kizárólag az elnök ítéli meg." íügy van! jobbfelől és a középen, — Wolff Károly: Ez a diszkrecionális jog!) Ez a a diszkrecionális jog. vagy ha ugy tetszik, a főtárgyalási eli:ök szuverenitása. Ami most már igen t. képviselőtársam második felszólalását illeti, üt el méltóztatott hagyni az eredeti alapot (Rassay Károly: Nem tértem el róla!) és azt méltóztatott nekem insziunálni, hogy a 296. § utolsó előtti bekezdéséhez azt a magyarázatot fűztem, hogy mrngyárt a második, vagy harmadik rendelkezéshez lehet nyúlni. Ezt a magyarázatot nem fűztem hozzá. Ebben a tekintetben igenis, egyetértek a képviselő úrral, hogy az utolsóelőtti bekezdésben foglalt rendbüntetések, ha ez a bekezdés alkalmazta tik, egymásután alkalma zaudó. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Minthogy szólni senkinek sines joga, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Farkas Tibor képviselő ur határozati javaslatot terjesztett elő, amelynek halasztó természete van. Ennek következtében, mielőtt a bizottsági

1 javaslatra teurem fel a szavalást, előbb felteszem a kérdést, méltóztatik-e Farkas Tibor képviselő ur halasztó természetű határozati javaslatát elfogadni," igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a javaslatot elfogadják, méltóztassanak f elállani.. (Megtörténik.) Kisebbség! A Ház Farkas Tibor képviselő ur határozati javasla tát elvetette. Felteszem most a kérdést, méltóztatik-e a mentelmi bizottságnak azt a javaslatát, amely szerint az imént tárgyalt ügyből kifolyólag Rupert Rezső képviselő ur mentelmi joga meg nem sértetett és hogy a vonatkozó bejelentések felett a nemzetgyűlés térjen napirendre, elfogadni, szemben Rassay Károly. Györki Imre és Horváth Zoltán képviselő urak. kisebbségi véleményével, igen vagy nemi (Igent Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a mentelmi bizottság javaslatát elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség! Kimondom tehát a határozatot, hogy a nemzetgyűlés a mentelmi hizotfság javaslatát elfogadta. Napirend szerint következik a mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása sajtó utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt feljelentett Drozdy Győző nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: Tisztelt Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyészség sajtó utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt feljelentett Drozdy Győző nem-, zeígyülési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a „Magyar Ugar" politikai hetilapban dr. Milotay Istváií budapesti lakos sérelmére sajtó utján rágalmazást és becsületsértést követett el. A bizottság meghallgatta Drozdy Győző nemzetgyűlési képviselőt aki kijelentette, hogy a sajtójogi felelősseget vállalja; egyéb nyilatkozatot tenni nem kiváni A mentelmi bizottság javasolja, hosry a nemzetgyűlés Drozdy Győző nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyben függessze fel. Elnök: Kivan valaki szólni? Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom'. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát, amely szerint Drozdy Győző képviselő ur mentelmi joga ez ügyből kifolyólag felfüggesztessék. elfogadni, igen vagy nem

1

? (Iáén!) Ilyen , értelemben mondom ki a határozatot. Következik a mentelmi bizottság* jelentése sajtó utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétséere miatt feljelentett Vanczák János nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: Tisztelt Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyészség sajtó utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt feljelentett Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi

1 jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. törvényszék .megkeresése szerint a „Népszava" című napilap 1924. évi január hó 4-iki számában ..Balga szűz" cím alatt megjelent cikkben Gömbös Gyula nemzetgyűlési képviselő sérelmére rágalmazás vétségét követte^ el. A cikk a rágalmazás ismérveit kimeri'ti, épen ezért a bizottság, miután megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, hoo-y a panaszolt cikk egészében," de különösen annak esryes kitételei bűncselekmény tén.yálladékát kimerítik, hogy az összefüggés a/ bűncselekmény és nevezett képviselő r személye között megvan, továbbá, hogy zaklatás esete fenn nem forog, javasolja a nemzetgyűlés, hogy Vanczák János nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi jogát ejä ügyben függessze fel >•. -