Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-394

A nemzetgyűlés B9L ülése 1925. éi 4. %-t a földmivelósügyi és közgazdasági bizottság által javasolt változtatással, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Most pedig kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényiavaslatot felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor kimondom a határozatot, hogy a Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadta, és az kihirdetés végett elő fog terjesztetni. Napirend szerint következik a métermérték ügyében 1921. évi október hó 6-án Sèvres-ben kötött nemzetközi pótegyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék azt felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatik-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadottnak jelentem ki. és az kihirdetés végett elő fog terjesztetni. Következik a honvédség igazságügyi szervezetének módosításáról szóló törvényiavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat. sziveskedjék a törvényjavaslatot felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nemi (Igen!) Ha igen, a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadottnak jelentem ki, és az kihirdetés végett elő fog terjesztetni. Következik az 1922/23. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és" fedezendő állami kiadásokról szóló 1922 : XVII. te. 6. §-ának részleges módosításáról s ezzel kapcsolatos katonai igazságszolgáltatási rendelkezésekről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, hogy azt felolvasni sziveskedjék. Perlaki György jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem, méltóztatik-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, azt harmadszori olvasásban^ elfogadottnak jelentem ki. és az kihirdetés végett elő fog* terjesztetni. Következik a mentelmi bizottság jelentése Rupert Rezső nemzetgyűlési képviselő ^ mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Rubinek István előadó: T. Nemzetgyűlés! A nemzetgyűlés folyó évi február hó 10-iki ülésén az elnök bejelentette a nemzetgyűlésnek, hogy tudomására jutott, miszerint a budapesti kir. büntetőtörvényszék egyik tanácsának elnöke Rupert Rezső nemzetgyűlési képviselőt tárgyalás közben letartóztatta és a letartóztatást foganatosította is. Az ügyet áttette a mentelmi bizottsághoz annak megállapítása céljából, vájjon ez ügyből kifolyólag Rupert Rezső nemzetgyűlési képviselő mentelmi joga nem szenvedett-e sérelmet. A nemzetgyűlésnek ugyanezen az ülésén Beck Lajos nemzetgyűlési képviselő bejelentette Rupert Rezső nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának megsértését. A nemzetgyűlés a bejelentést a mentelmi bizottsághoz utasította és egyúttal utasitotta a mentelmi bizott1 március hő 19-én, csütörtökön. 163 ságot arra, hogy ez ügyben 48 órán belül tegyen jelentést. A mentelmi bizottság folyó évi február hó 11-én ülést tartott, amely ülésen meghallgatta Beck Lajos és Rupert Rezső nemzetgyűlési képviselőket és egyúttal kihallgatta Schadi Ernő tanácselnököt, és a kihallgatások foganatosítása után meghozta határozatát. A mentelmi bizottság arra való tekintettel, hogy ez ügyhöz hasonló még a nemzetgyűlés előtt nem volt, hogy tehát az ebben az ügyben hozandó határozata esetleg a jövőben precedensül is szolgálhatna, ez ügyet részletes tárgyalás alá vette és beható, részletes tárgyalás alapján hozta meg határozatát. Határozatának alapja tulajdonképen az volt, hogy a nemzetgyűlés tagjait megillető mentelmi jog sérelmet semmi körülmények között ne szenvedjen; viszont azonban e téren a védelem ne terjedjen túl azokon a korlátokon, amelyeket a mentelmi jognak, az általa elérni szándékolt célnak, a közérdeknek és a mentelmi jog terjedelmének értelmezése terén az országgyűlés és a nemzetgyűlés eddigi gyakorlata megállapított. Kétségtelen tény, hogy a nemzetgyűlés tagjait megillető mentelmi jog igen hatalmas alkotmánybiztositék, amely felett a nemzetgyűlés összes tagjainak a legmesszebbmenőleg őrködniök kell, mert hiszen e jognak sértetlen voltától függ magának a nemzetgyűlés tanácskozóképességének biztonsaga is, magának a nemzetgyűlésnek épsége is, amelynek fentartása nélkül nyugodt törvényhozást, nyugodt tárgyalást elképzelni nem lehet. Viszont azonban époly kétségtelen tény az is, hogy a mentelmi jog védelmének túlzásba való vitele nem indokolt. Mert amilyen indokolt egyik oldalon annak védelme az országgyűlés, illetőleg a nemzetgyűlés testületi épségének megvédése szempontjából, épolyan indokolatlan volna az, ha túlzásba vinnők a mentelmi jog védelmét, azokon a terrénumokon is, amelyek már egyáltalában nincsenek kapcsolatban a nemzetgyűlés tanácskozási szabadságával és testületi épségével, mert a mentelmi jog védelmének ez a túlzásba való vitele a nemzetgyűlési képviselőt már fölébe helyezné a törvényeknek. (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl,) A mentelmi jogra vonatkozó első tételes rendelekezés az 1867 : XII. t-cikk 47. f-ában foglaltatik, amely a közös" ügyek tárgyalására kiküldött bizottság, delegáció törvényes szervezetével kapcsolatban a következőképen rendelkezik (olvassa): „A bizottságok tagjai a jelen határozat szerint közösekül kijelölt ügyeknek tárgyalása közben tett nyilatkozataikért feleletre soha nem vonathatnak; sőt megbízatásuk megszűntéig se oly kereset miatt, amely széf mélyes letartóztatást vonhat maga után, se bűntény vagy vétség miatt, a tettenérés esetét kivéve, az illető országgyűlésnek, ennek együtt nem léte esetében pedig azon bizottságnak, melynek tagjai, előleges jóváhagyás nélkül se le nem tartóztattathatnak. se közkereset alá nem vétethetnek." Ezt a törvényes rendelkezést az országgyűlés gyakorlata kiterjesztette az akkori országgyűlés tagjaira is. Szabatosabb meghatározást nyert az a törvényes rendelkezés az országgyűlés képviselőházának 1867. évi november 18-án hozott határozatában, elfogadván a képviselőház az ugyanezen év október 23-án kelt határozatával kiküldött tíztagú bizottság következő véleményét (olvassa): „A bizottság nézete szerint az országgyűlési tag sérthetetlensége két irányban JUT gyakorlatilag érvényre: először, hogy amit az országgyűlési tag, mint olyan, a Házban és a Házon kívül 2-/'