Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.
Ülésnapok - 1922-393
152 A nemzetgyűlés 393. ülése 1925. évi március hó 18-án, szerdán. ben, amikor; a vármegyei tisztviselők egy meglehetősen ingerült hangulatú gyűlést tartottak itt Budapesten, épen a jelenlévő Szabó Géza t. képviselőtársam jelentette ki, hogy fel van hatalmazva annak közlésére, hogy ez a kérdés két héten belül rendeztetni fog. (Szabó József: Ez nagyon régen volt!) A két hét azóta többszörösen eltelt, a kérdés azonban még a mai napig sincs rendezve. TJgy gondolom, hogy a vármegyei tisztviselőkkel szemben a kormányzatnak bizonyos fokig erkölcsi kötelessége, hogy e tekintetben legalábbis tiszta képet nyújtson, hogy mire számithatnak a közel jövőben. Én azt hiszem, nagyon helytelen, hátrányos és káros kormányzati szempont volna az, ha az igen t. kormány csak azokkal a hivatalnok-kategóriákkal foglalkoznék, csak azoknak kívánságait részesítené méltányos elbánásban, akik bizonyos követelő módon lépnek fel, akik esetleg, ha a kormány nem teljesiti kívánságaikat, szélsőséges irányokba is hajlandók átcsapni. A vármegyei tisztviselőkről mindenki tudja, hogy hazafias kötelességüket a legnagyobb nélkülözések között is teljesíteni fogják (TJgy van! a jobb- és a baloldalon.), hogy semmiféle ' méltatlan bánásmód őket hazafiatlan irányba terelni nem fogja. (Ugy van! a jobb- és a baloldalon.) Épen ezért, szerintem, nem helyes és nem engedhető meg az, hogy épen ezt a r tisztviselői kategóriát a végletekig keserítsék és jogos kívánságaikat ne teljesítsék. Én ugy gondolom, hogy az egész rendezés nagyon kevés pénzzel valósitható meg. Én ugy tudom, hogy csak egy minimális kis különbözet az, amelyet a vármegyei tisztviselők státusrendezése a költségvetésben okozna, és teljesen méltánytalannak tartom azt, hogy amikor csupán középiskolát végzett, például adóhivatali, számvevőségi és postai tisztviselők bejuthatnak az V. fizetési osztályba, akkor az egyetemi végzettségű közigazgatási tisztviselők ettől jelentékeny részben el zárassanak. Nem tartanám megengedhetőnek azt sem — amiről az utóbbi időben ismételten hallottam híreket —, hogy a többi vármegyei tisztviselő talán megkapná ezt a fizetési osztályt, de a vármegyei árvaszéki ülnökök kihagyatnának a státusrendezésből, kizáratnának az V. fizetési osztályba való bejutásból. Akkor, amikor adóhivatalnokok, tanfelügyelők, fegyintézeti igazgatók, vagyis csupán középiskolát végzett egyének előtt meg van nyitva az V. fizetési osztályba való bejutás lehetősége, és akkor különösen, amikor a vármegyei árvaszéki ülnökök sokszor milliárdos vagyonjogi felelősséggel járó ügyekben saját hatáskörükben és saját felelősségükre intézkednek: teljesen méltánytalan volna, ha épen ez az érdemes tisztviselői kategória, amely talán politikai szolgálatokat nem igen tesz és nem tehet, amely azonban épen az emberi szempontból legszükségesebb és leghumánusabb funkciót végzi, az árvák és elhagyottak ügyeit intézi, mondom, ha ez a szürke, politikailag talán kevésbé exponált, de a magyar élet szempontjából, igenis, nagyon hasznos funkciót végző tisztviselői kategória kihagyatnék a státusrendezésből. (Ugy van! bal felől.) Igen t. Nemzetgyűlés! Méltóztassék megengedni, hogy a vármegyei tisztviselők ügyével kapcsolatban szóvátegyek még egy másik dolgot is, amit Írásbeli interpellációmba mint kérdést nem vettem be, amire azonban talán a minister urnák módjában van szóbeli kérdésemre is válaszolni és ezzel ezt a kérdést eliniinálni. T. i. szeretnék rámutatni arra, hogy az 1400/1925. M„ E. számú rendelet, amely az állami és vármegyei tisztviselőket bizonyos fizetési előlegben részesiti, a községi tisztviselőket egyenesen kizárja ebből a lehetőségből. Ez a rendelet ugyanis az utolsó, 13. pontjában kimondja, hogy ez a rendelet nem terjed ki a községi és városi tisztviselőkre. Ez a rendelkezés szintén végtelenül sérelmes, mert a községi és városi alkalmazottak mindig egyforma elbánásban részesültek a vármegyei alkalmazottakkal; kedvezmények, előlegek, segélyek, fizetés stb. tekintetében soha közöttük különbség nem tétetett és nem is volna méltányos, hogy különbség tétessék. Mert hiszen a községi jegyző például, aki sokszor egy-egy eldugott faluban kénytelen a közfunkciókat végezni, gyermekeinek neveltetése szempontjából sokkal hátrányosabb helyzetben van mint a nagyobb gócpontokban lakó tisztviselő, méltánytalan tehát, hogy^ a falusi nép sorsát intéző tisztviselő kizárassék azokból a kedvezményekből, amelyeket más, talán kedvezőbb helyzetben lévő tisztviselő megkap. Bátor vagyok azután rámutatni arra is, hogy a községi jegyzők ma milyen súlyos ódiumot viselnek a hátukon, amikor számtalan, felfogásom szerint nagyon hibás kormányzati és pénzügyi intézkedés végrehajtása folyamán ők kerülnek közvetlenül szembe az élettel és azzal a néppel, amelynek érdekeit ők, ha tőlük függene, bizonyára másképen védelmeznék meg. A községi jegyzők a kormányzati hibák és baklövések ódiumának igen nagy százalékát kénytelenek viselni és ugyanakkor azt tapasztalják, hogy a kormányzat részéről még a más tisztviselői kategóriáknak kijáró kedvezményekben és előlegekben sem részesülnek. Igen t. Nemzetgyűlés! Ma, amikor a törvényhozás úgyszólván minden terhet áthárít a községre, amely terhek a községi élettel kapcsolatosak, méltánytalan, hogy a községi tisztviselők, akiknek munkája megsokszorozódott és megnehezedett, kizárassanak az ilyen előlegekből. Ebből ugyanis a legferdébb helyzet állhat elő, mert hiszen az imént emiitett rendelet8. pontja szerint ebben az előlegben részesülnek például a községi polgári iskolák tanárai, akiknek fizetését részben az iskolát fentartó község fedezi. Minthogy fedezetről gondoskodni kell, a megfelelő előlegeket a községi jegyző meg kell hogy szavaztassa a képviselőtestülettel s így az a ferde helyzet áll elő, hogy ugyanakkor, amikor a községi jegyző nem részesül előlegben, a községi polgári iskola tanára számára kénytelen a fedezetet megszavaztatni a községgel. Mondom, ez interpellációmnak a községekre vonatkozó része. Bár ezt foglaltam be a kérdésbe, mégis arra kérem az igen tisztelt minister urat, miután szerencsém van ahhoz, hogy ő személyesen is jelen van, nyugtassa meg' talán a községi alkalmazottakat a tekintetben, hogy módjuk lesz nekik is bizonyos előlegben részesülni; jelölje ki azt a lehetőséget, hogyan és miből, mert hiszen a szerencsétlen szanálási rendelet kizárja a lehetőségét annak, hogy további előlegek, segélyek vagy jutalmak adhatók legyenek. Méltóztassék tehát a minister urnák talán módot nyújtani a községi alkalmazottaknak, hogy a vármegyei tisztviselőkkel azonos elbánásban részesüljenek továbbra is és ne legyenek kizárva egy olyan kedvezményből, amely minden más tisztviselői kategóriát megillet. Interpellációm Írásbeli szövege a következő (olvassa); „1. Hajlandó-e belügyminister