Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.
Ülésnapok - 1922-393
"A nemzetgyűlés 393. ülése 1925. LIV. te. 96. §-ába ütköző tilos közlés vétsége címén és az 1919. évi november hó 13-án 5499/1919. M. E. számú rendelet 2. %-éba ütköző sajtór rendőri kihágás címén bűnvádi eljárást tett folyamatba. A mentelmi bizottság az ügyet tárgyalás alá véve, megállapította, hogy ez ügyben büntetendő cselekmény ismérvei nem forognak fenn, zaklatás esetét látván fenforogni, javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Ulain Ferenc nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag ne függessze fel. Elnök: Kérdem, méltóztatik-e elfogadni a mentelmi bizottság ama javaslatát, hogy az imént tárgyalt mentelmi ügyből kifolyólag Ulain Ferenc képviselő mentelmi joga ne függesztessék fel, igen vagy nem? (Igen!) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. A nemzetgyűlés Ulain Ferenc képviselő ur mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag nem függeszti fel. Az ülést tíz percre felfüggesztem.' (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Következik a mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása a választói jog szabad gyakorlásának jogosulatlan befolyásolása által elkövetett vétség miatt bejelentett báró Mirbach Antal nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Mikovinyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! A pécsi királyi főügyészség kérte báró Mirbach Antal nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Ugyanis nevezett ellen dr. Prakatur Tamás feljelentést adott be a mohácsi kir. járásbírósághoz, melyben azt panaszolja, hogy 1922 május havában báró Mirbach Antal Cseledobokán programbeszédét tartott, mikor is azt ígérte a választóknak, hogyha ő rá szavaznak, megkapják a Mattyasovszky-féle közlegelőt. Pirisa József dunaszekcsői lakosnak állítólag 30.000 koronát adott át azon célból, hogy érdekében szavazatokat gyűjtsön stb. A bizottság betekintette a megkereséshez csatolt iratokat, melyek között a feljelentésben megjelölt tanuk kihallgatási jegyzőkönyvei is foglaltatnak. Ezekből megállapította a bizottság, hogy a vád tárgyává tett cselekmények a tanuk vallomása által támogatva egyáltalán nincsenek, az pedig, amit a tanuk bizonyitani látszanak, olyan tény, amely nem alkalmas a bűncselekmény tényálladékának kimerítésére. Eszerint a bizottság javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy báró Mirbach Antal mentelmi jogát ez ügyből kifcdyólag ne függessze fel. Elnök: A vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a mentelmi bizottság azon javaslatát, mely szerint Mirbach képviselő ur mentelmi joga ne függesztessék fel, elfogadni, igen vagy nem? (Igen.) A nemzetgyűlés a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja s Mirbach képviselő ur mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság jelentése szabadalombitorlás által elkövetett kihágással gyanúsított Gschwindt Ernő nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Mikovinyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! Hosszú idővel ezelőtt megindult, egy 1919-ből származó feljelentés alapján folyamatba tett kihágási eljárásról van szó, melynek folyamán a budapesti királyi főügyészség évi március hó 18-án, szerdán. 147 kérte a Gschwindt Ernő nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Ebben az ügyben nevezett képviselőn kivül még sokan vannak feljelentett egyének, akikkel szemben a panaszos azt adja elő, hogy egy kazán tüzelő-berendezést, amelyre ő neki kizárólagos szabadalma van, önhatalmúlag szerkesztettek és használnak. A bizottság a megkereséshez csatolt büntető-iratokat átvizsgálta és megállapította, hogy a megnevezett nemzetgyűlési képviselő és több társa ellen a fenti panasz miatt ezelőtt hat esztendővel már egy büntető eljárás megindittatott és csak a mentelmi jog kérdésében hozandó határozat akadályozza az ügy befejezését. Ennek következtében, miután a panasz tárgyává tett kihágás tényálladékai fenforognak, a személyi és tárgyi összefüggés nem vitás, zaklatást pedig a bizottság nem lát fenforogni, javasolja a nemzetgyűlésnek, hogy Gschwindt képviselő ur mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag függessze fel. Elnök: A vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a mentelmi bizottság azon ja_vaslatát, hogy Gschwindt Ernő képviselő ur mentelmi joga az imént előadottak értelmében felfűggesztessék, elfogadni, igen vagy nem? (Igen.) A nemzetgyűlés a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja s Gschwindt képviselő ur mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság jelentése rágalmazás és becsületsértés miatt feljelentett Rupert Rezső nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Mikovinyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! Dr. Schreiner Károly veszprémi ügyvéd tett feljelentést Rupert Rezső nemzetgyűlési képviselő ellen azon a címen, hogy Veszprémben 1923 február 6-án egy bírósági tárgyaláson azt a kifejezést használta reávonatkozólag: „Hazudik, szemtelen, Sehreiner Károlynak nem szokás elégtételt adni!" A győri királyi főügyészség ez alapon kérte Rupert képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését. A bizott? ság átvizsgálva a megkereséshez csatolt iratokat, megállapította, hogy a panaszolt bűncselekmény alkalmas arra, hogy a vád tárgyává tett bűncselekmény ^ tényálladékát kimerítse. Mintán a személyi és kauzális nexus nem vitás, zaklatás esete pedig nem forog fenn a bizottság megállapítása szerint, azért javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Rupert Rezső képviselő ur mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag függessze fel. Elnök: A vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a mentelmi bizottság azon javaslatát, hogy Rupert Rezső képviselő ur mentelmi joga ez ügyből kifolyólag felfüggesztessék, elfogadni, igen vagy nem? (Igen.) A nemzetgyűlés a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és Rupert képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság jelentése rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt feljelentett K. Pethes László nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Mikovinyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! Az iratokhoz csatolt feljelentés szerint K. Pethes László nemzetgyűlési képviselő 1922 június hatodikán Kisújszálláson azt a tényt állította Borbás László főmagánvádlóró], hogy 22*