Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-393

134 A nemzetgyűlés 393. ülése 1925 rendeletének kiadására közvetlen okot az a szomorú robbanás adott, amely itt Budapesten, a Fecske uccában. egy celluloidárugyárban következett be. E robbanás késztette a hatóságokat arra, hogy az 1884 : XVII. tcikk 25. §-ában felsorolt ipartelepek jegyzékét megfelelően kiegészítsék, és ezzel kapcsolatosan az ipari és gyári alkalmazottak baleset elleni védelméről és az iparfelügyelőkről szóló 1923. évi XXVIII. te. 17. §-a értelmében az iparfelügyelői ellenőrzést olyan iparvállalatokra is terjesszék ki, amelyekre eddig az iparfelügyelői ellenőrzés nem terjedt ki. A kereskedelemügyi ministernek ezirányu rendelete nagyobb részben olyan iparvállalatokat sorol fel, amelyek az 1884 : XVII. tcikk 25. §-a értelmében amugyis telepengedélyezési eljárás alá tartoztak, azonban gyűjtőnévvel a vegyészeti gyár fogalma alá estek. Szükségesnek mutatkozott tehát részletezni e gyárakat és azonkívül kiterjeszteni a telepengedélyezési eljárást még néhány olyan gyárra nézve is, amelyekre nézve az 1884 : XVII. tcikk azt nem rendelte el. Kérem a nemzetgyűlést, méltóztassék a kereskedelemügyi minister urnák e tárgyban kiadott rendeletét tudomásul venni. Elnök: Kivan valaki szólni? (Nem)! Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatik-e a kereskedelemügyi minister ur jelentését az iparhatósáai telepengedély alapján létesítendő ipartelepek jegyzékének kiegészítése és az i par felügyelői ellenőrzés kiterjesztése tárgyában 79.884/1923. sz. alatt kiadott rendeletéről a közgazdasági és munkásügyi bizottság együttes jelentése alapján tudomásul venni, igen vagy nem! (Igen!) A nemzetgyűlés a jelentést tudomásul veszi. Következik a kereskedelemügyi minister ur jelentésének tárgyalása az iparhatósági telepengedély alapján létesíthető ipartelepek jegyzékének kiegészítéséről és az iparfelügyelői ellenőrzés kiterjesztéséről szóló 79.884/1923. KM. sz. rendelet magyarázata és kiegészítése tárgyában 93.673/1923. KM. sz. alatt kiadott rendeletről. Az előadó urat illeti a szó. Görgey István előadó: T. Nemzetgyűlés! A kereskedelemügyi minister urnák ez a rendelete az előbb ismertetett rendelet kiegészítését képezi, amennyiben az előző rendeletben a telepengedélyezési eljárás hatálya alá besoroztattak az összes gyapjú-, kender-, pamut- és jutafeldolgozó gyárak. Az eljáró hatóságok e rendelkezés alapján minden olyan ipar vállalatot, amely e textilanyagokkal dolgozik, telepengedélyezési eljárás alá vontak. (Helyeslés a jobboldalon.) Tekintettel azonban arra, hogy a kereskedelemügyi minisíeri rendeletnek ez tulajdonkénen nem volt célja, hanem csakis a nyers textilanyagokat feldolgozó gyárak telep- \ engedélyezés alá vonását tartotta szükséges- \ nek a munkások egészségére való tekintettel, ! viszont az úgynevezett textilutóipari telepek- j nek, mint a szövő-, csipkeverő-, gombkötő-, sző- j nyegcsomózó- és szőnyegszövő- stb. telepek te- j lepengedélyezés alá vonását a kereskedelem- > ügyi minister ur nem tartotta szükségesnek, e ] célból adatott ki az iparfelügyelők és az eljáró ] hatóságok részére ez a módosító rendelet. Ké- ! rem az erre vonatkozó jelentés tudomásulvé- ! telét. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) \ Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom évi március hó 18-án, szerdán. és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a nemzetgyűlést, méltóztatik-e a kereskedelemügji minister urnák most tárgyalt jelentését a közgazdasági és munkásügyi bizottság együttes jelentése alapján tudomásul venni, igen vagy nemi (Igen!) A jelentést a nemzetgyűlés tudomásul veszi. Következik a kereskedelemügyi minister tir jelentésének tárgyalása az 1893. évi XXVIII. tcikkben előirt ipar fel ügyeletnek a vegytisztitó telepekre való kiterjesztéséről. Az előadó urat illeti a szó. Görgey István előadó: T. Nemzetgyűlés! Az ipari és gyári alkalmazottaknak baleset elleni védelméről és az iparfelügyelőkről szóló 1923 : XXVITI. tcikk 15. §-a értelmében csakis azok a vegytisztitó telepek tartoztak az iparfelügyelői ellenőrzés alá, amelyek vagy erőgépeket alkalmaztak, vagy legalább 20 alkalmazottat foglalkoztattak! telepükön. Tekintettel arra, hogy azóta szerzett tapasztalatok alapján szükségesnek mutatkozott az iparfelügyelői ellenőrzést olyan vegytisztitó telepekre is kiterjeszteni, amelyek ezeknek az előfeltételeknek nem felelnek meg, a kereskedelemügyi minister ur rendeletet adott ki, amelynek értelmében az iparfelügyelői ellenőrzést kiterjeszti azokra a vegytisztitó telepekre is, amelyek tíz kilogramnál nagyobb benzinmennyiséggel dolgoznak, vagy amelyekben a használt benzint uj használat céljából lepárolás utján tisztítják. Kérem, méltóztassék a kereskedelemügyi minister urtiak ezt a jelentését tudomásul venni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha senki sein kivan szólni, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatik-e a közgazdasági és munkás ügyi bizottság együttes jelentése alapján a kereskedelemügyi minister ur jelentését az 1893. évi XXVIII. tcikkben előirt iparfelügyeletnek a vegytisztitó telepekre való kiterjesztéséről tudomásul venni, igen vagy nemi (Igen!) A nemzetgyűlés a jelentést tudomásul veszi. Napirend szerint következik a honvédség igazságügyi szervezetének módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Karafláth Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! A honvédség igazságügyi szervezetének módosításáról szóló törvényjavaslat előadója váratlanul megbetegedvén, régi parlamenti szokásnak megfelelően engem, mint az együttes bizottság elnökét illet meg az a feladat, hogy ass előttünk fekvő törvényjavaslatot röviden ismertessem. A katonai büntető perrendtartásról szóló 3912: XXXII. és XXXIII. tcikkeket, amelyek közvetlenül a világháború kitörése előtt, 1914 július elsején léptek hatályba, tudvalevően a nagy világégés és Trianon teljesen elsöpörte, úgyhogy ma feltétlenül uj katonai büntetőtörvénykönyvre van szükségünk. Addig Vs azonban, amig ebből az uj katonai büntetőtörvénykönyvből élő valóság lesz, szükségesnek mutatkozott legalább átmenetileg; szabályozni a mai megváltozott viszonyokat, és ugyancsak szükséges egyszerűsítenünk a katonai bírósági szervezetet. Ez annyival inkább szükséges, mert a gyakorlatban ma ugy sem érvényesülhet a; két elsőfokú bíróság, nevezetesen a dandár- és a hadosztálybiróság, amelyeket ez a törvényjavaslat első, illetőleg második szakaszában eltöröl.