Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-393

132 À nemzetgyűlés 393. ülése 1925. évi március hó 18-án, szerdán. ami által mindhárom mértéknél egy felfelé való kikerekités következik be, ugy hogy a beszorzásnál nagy haszon származik abból, hogy ők a fát collban számítják ugyan, de köbméterre számítják át. Nekem sokszor volt alkalmam ilyen faipari számlákat revideálni, és tapasztaltam, hogy 5—6%-ra rúgott a nyereség, amelyhez a fakereskedelem jut azáltal, hogy vonakodik a méterrendszerre áttérni, nem is szólva arról, hogy a 26 milliméterrel való számításnál a coll sohasem éri el a 24' millimétert Magánál a fiirészelésnél számítanak arra, hogy az utólagos beszáradás ürügye, alatt bizonyos differencia váljék lehetővé előnyükre. Azt hiszem, hogy többek előtt ismeretesek azok a hétnyolcadhüvelykes deszkák, amelyeket a magyar köznyelv zsidócollosnak szokott nevezni. Ennek alkalmazása nem egyéb becsapásnál, amennyiben így minden köbméternél egy nyolcad résszel csökken a kiszolgáltatott mennyiség, és egynyolcad károsodást szenved az az egyszerű ember, aki nem ért ahhoz, hogy egy collban hány milliméter van, ennélfogva nem tudja megmérni, vájjon az a faáru, amelyet kapott, collban mérve annyi-e, amennyit a köbméteres számla szerint kapnia kellene. Épen azért nagyon szeretném, ha a kereskedelmi minister r ur ezen kereskedelmi ágakban eziránt is méltóztatnék erélyes lépéseket tenni. Ha nálunk 50 esztendeje kötelező a méterrendszer, minden vonalon kötelezzék erre a fakereskedelmet, épugy, mint az üvegkereskedelmet. A méterrendszerre való áttérésre volnának kötelezendők a piaci árusok. Az ő rőffel való mérésük és számolásuk semmi egyéb, mint a szegény egyszerű ember becsapása, akinek nincs módjában őket ellenőrizni, mert rőf raértékegvség nincsen és igy nem tudja megállapítani, hogy a rőf 75, 69, vagy 66 centiméter-e, hisz a mérés módja rendszerint az, hogy az illető árus a saját karján méri le a rőföt, amely mértékegység mégis csak igen tágítható és szűkíthető és semmiképen nem ellenőrizhető. Nem tudom, miért kötünk nemzetközi egyezményeket a métermérték behozataláról, ha nálunk minden hetipiacon a legváltozatosabb módon kijátsszák az egyezmény ti Még pedig miért, t. Nemzetgyűlés? Tisztán csalási szándékból. (Ugy van! jobb felől.) Ha tehát a kereskedelemügyi minister ur azt fogja mondani, hogy az érdekeltségek erősen tiltakoznak a czoll-rendszerről és a rőf-rendszerről a méter-rendszerre való áttérés ellen és nehézségeket támasztanak, akkor én már most megmondom, hogy ennek az ellenállásnak valóságos oka mindig csak az, hogy a kötelező métermérték alkalmazásánál mindenkinek megvan a módja kontrollálni a neki adott áruk mértékegységét s ennek következtében nem nyílik mód és lehetőség arra, hogy egyeseket ezekkel az elavult és ma már nem használható, nem kontrollálható mértékegységekkel becsapjanak. Az én egyik tiszteletteljes kérésem tehát a kereskedelemügyi minister úrhoz az: méltóztassék egy rendelettel, egy határozott lépéssel érvényt szerezni a mértékegység kötelező voltának. Közbevetőleg megjegyzem, hogy amikor a Párizsban székelő Nemzetközi Mértékügyi Intézet főtitkára magyar ember, Bodola Lajos, amikor tehát a Nemzetközi Mértékügyi Intézet élén rendkívül előkelő és tiszteletreméltó pozícióban egy magyar ember áll, akkor nem szabad nekünk ezen a téren elmaradottaknak lennünk. A másik dolog, amire ezzel a kérdéssel kapcsolatosan rá szeretnék mutatni, az, hogy a másodfokú mértékegységünknél már tökéletesen csődöt mond a méterrendszer Link. Hiszen méltóztatnak tudni, területmértékegységül, különösen a geodéziai méréseknél, tehát a földterületeknél a négyszögölet használják és ezeknek bizonyos számát nevezik holdnak. így tehát, bár 50 esztendeje kötelező a méterrendszer nálunk, mégis minden földterületet még ma is kénytelenek vagyunk holdakban és négyszögölekben kifejezni. És amikor kimondjuk," hogy ennyi, meg ennyi hold, mindjárt jön a kérdés: milyen hold — mert hiszen ahány vidék, anynyiféle hold van —, van kis hold, nagy hold, katasztrális hold; vidékenkínt a legváltozatosabb elnevezések vannak; ismerek vidéket, ahol lánc szerint, ismerek vidéket, ahol kapa szerint, ismerek vidéket, ahol mozgó szerint adják és veszik a földeket. És az urak bizonyára még több ilyen elnevezést is ismernek, mint amennyit én ismerek. De méltóztassanak nekem koncedálni azt, hogy amikor már 50 esztendeje a métermértékről szóló nemzetközi egyezmény Magyarországon törvénybe van iktatva, akkor határozottan anakronizmusszámba megy, hogy ilyen mértékegység ma hivatalosan használatban van. Ehhez hozzáteszek még egy másik dolgot is. Ennek természetes, logikus következménye az, hogy a mi kataszteri térképeink még mindig coll-rendszerben készülnek, azoknak a léptékei 1:2280 és 1:7200. szóval olyan léptékek, amelyekkel egy egyszerű ember nem tud mérni. Egy egyszerű ember tehát azt a kataszteri térképet nem tudja ellenőrizni és igy kénytelen ^ mérnökkel ellenőriztetni azt. És ha most rámutatok arra, hogy a valóság és a kataszter, vagy # a telekkönyv és a kataszter között differenciák vannak — még pedig súlyos és nagy differenciák —, akkor méltóztassanak nekem koncedálni azt is, hogy ezeknek a súlyos és nagy differenciáknak a szülőoka épen az, hogy nálunk a területméréseknél még mindig nem tudott a métermérték meghonosodni. Franciaországban, de már Németországban is, sőt Ausztriában és az összes környező államokban is 10 méternek a négyzetét ár-nak nevezve és a bektáriiak, mint 100 árnak a bevezetésével egy közönséges tizesrendszerü szám fejezi ki a területmértéket. Amikor mi azt mondjuk, hogy 16 hold és 1125 négyszögöl, kénytelenek vagyunk mingyárt megjegyezni, hogy ez pl. 1200 négyszögöles hold. Ehelyett ők egyszerűen azt mondják: 11-23 hektár és ezzel minden kérdés és minden mellékmondat nélkül ki van fejezve annak a területnek a mértékszáma. A francia, vagy német térképről, amely 1:1000, vagy 1:2000 léptékben van rajzolva, amely tehát egy kerek racionális arányszámot használ, bármelyik egyszerű ember egy egyszerű mérővesszővel lemérheti azt a terület- vagy hosszmértéket, amelyre neki szüksége van. Nincs neki semmi szüksége közvetítőre, ami világos dolog, hogy egyszerűsíti és könnyebbé teszi ugy a birtokviszonyok ellenőrzését, mint a birtokok osztását és más egyebeket. Nagyon belátom azt, hogy az erre való áttérés, ennek logikus ós következetes bevezetése kissé költséges. Belátom azt is, hogy ez máról holnapra nem hajtható végre. De végre valaminek kell már ezen a téren történnie. Ha mi tagjai vagyunk ennek a Nemzetközi Méter Egyezménynek, ha mi elfogadjuk és törvénybe iktatjuk a nemzetközi megállapodásokat, akkor