Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-388

6 A nemzetgyűlés 388. ülése 1925. évi március hé 10-én, kedden. anélkül, hogy ezek a rendelkezések hatályukat vesztenék abban a percben, amikor maga a költségvetési törvény lejár? Mindenki tudja, hogy a költségvetési törvény más az összetételében, mindenki tudja, hogy a költségvetési törvény más érvényességének és hatályának időtartama tekintetében, mint a többi törvény. Más a költségvetési törvény megszegése szempontjából is. Sőt a megszegésnek következménye, a szankciója szintén egészen különbözik a többi törvény megszegésének, megsértésének következményeitől. A költségvetési törvény egy egész izolált terület, A büntető jogot, a közigazgatási jogot, a magánjogot szabályozhatjuk együttes törvényben. Erre legfeljebb azt mondják, hogy mixtum kompositum, egy rendszertelen törvényalkotás, de a költségvetési joggal össze akarni keverni más jogokat, ez nemcsak az alkotmányos érzék hiányára vall, hanem arra is, hogy a tisztelt kormány a költségvetési jog sajátos természetét törvényalkotás _ szempontjából nem ismeri vagy nem akarja ismerni. Cáfolatokat keressek arra nézve, hogy a költségvetésbe felvett különféle rendelkezések nem érvényesek egyegy költségvetési törvény életén túl! Azzal, hogy különféle megszüntetésig szóló rendelkezést veszek be olyan törvénybe, mint a költségvetési, amelynek élete csak egy esztendőre terjed, én mem adom mes: annak azt a jelleget, hogy mint más^ törvények, a hatályon kivüli helyezésig érvényben maradnak. Tudatos a kormány abban, hogy a költségvetési törvénynek minden egyéb törvénytől különböző sajátosságát

1 kiforgattassa és ezáltal devalválja. Tudatos volt a t. kormány akkor is, amikor az uj házszabályokat, • a klotürös házszabályokat megalkotta és kivette a tulajdonképeni költségvetési tárgysorozatból a költségvetési törvényjavaslatot, behelvezve azt a más törvényjavaslatok közé. Ez figurája a törvényalkotásnak. A mi alkotmányunknak vau jogi alaki és van jogi anyagi része. A jogi alaki rész a 1 örvényalkotás^a vouatkozilc. Ezeket nem lehet az útból félretolni anélkül, hogy a törvényesség" erejét meg ne támadnék, amint_ teszi ezt a t. kormány a költségvetési jog kiforgatása utján. Én ezekről a padokról megfontolva hirdetem, hogy az, amit itt önök hoznak, a népre nem kötelező. Ez nem törvény a mi alkotmányunk szerint — ezek külön-külön törvényekbe tartozó különleges rendelkezések —, amint már hivatkoztam rá, külön törvény tiltja ily rendelkezések felvételét a költségvetési törvényjavaslatba. A kormány pedig' ezt a törvényes rendelkezést még neim

1 hatálytalanította, hanem szembehelyezkedett vele, pedig azzal, ha szembehelyezkedem egy alkotmányjogi

1 követelménnyel, még nem hatálytalanítom azt. (Dénes István: Súlyos szavak! Ki kdl ulakátiroznií) Én mag'ának az appropriációs törvényjavaslatnak azon paragrafusára hivatkozom, amelyben a bevételek felajánltatn-ik, az 5. ^-ra, amely a következőképen szól. (Olvassa): „Hogy az államnak a 3. §-ban elősorolt jövedelmei és bevételei folyóvá tétethessenek, a törvényekbe iktatott egyenes, fogyasztási és forgalmi adók, illetékek, díjak és jövedékek, az ut-, hid- és réwám, az állam vagyon jövedelmei és az állam egyéb bevételei' az eddiari törvényekben, illetőleg törvényes rendeletekben eszközölt és a törvényesen; netalán még teendő módosítások megtartásának kikötése mellett az 1924/25, költségvetési évre ezennel megajánltatnak és megszavaztatnak." Egész sorozata van a tárgyalás alatt álló költségvetési törvényiavaslatban az adóügvek szabályozására vonatkozó kérdéseknek. Miért rem hivatkozik ez a megajánlási szakasz az adótörvények megváltoztatását célozó szakaszokra, mert érzi a pénzügyminister ur és érzi az egész kormány, hogy itt alkotmányellenes talajra lépett, hogy itt nincs neki ereje, ezért a^ hivatkozást elmellőzi, kihagyja abban a feltevésben, hogy az alkotmányellenes eljárást ugy sem veszi észre senki. Minden országnak van alkotmánya és minden országban a költségvetési jog el van választva a dolos? természeténél^ fogva is más jogi kérdésektől. Következósképen a költségvetési jog teréii szükséges törvényalkotások egészen más alapon intéztetnek, egészen más rendszerrel kezeltetnek ugy a végrehajtó hatalom, mint a törvényhozó hatalom által. Hivatkoztam én már mindenféle állam alkotmányára, de nem tudtam magam Megértetni. Kénytelen vagyok levonni

! azt a következtetést — nem is következtetés ez, hanem egy megdönthetetlen álláspont —, hogy azok a különféle rendelkezések, amelyeket külön törvényben kellett volna szabályozni és amelveket mégis a költségvetési törvényjavaslatba illeszt be a kormány, azok jogi érvénnyel, jogi hatállyal a magyar állam alkotmánya szerint, ha megszavaztatnak is. nem birnak. Én most már csak a cigánykaravánra gondolok, mert már minden más államot és közjogi testületet a törvényeinek és szabályainak alkotása szempontjából felhoztam példának. A cigánykaraván vajdája sem tehet mindent, a eigánykaravánokuak is van alkotmányuk. Hog'yha a vajda a karaván közgyűlésén olyan módon, olyan rendszerrel akar törvényeket, utasításokat, parancsokat hozatni a maga részére, amelyek az alkotmányukkal ellenkeznek, akkor a vajda nyomban — bukott ember. Sőt nag'vobb baja is eshetik! A mi országunkban pedig már évek óta folyik a viszszaéiés — ezeréves alkotmányunkkal szemben — a költségvetési joggal. (Kiss Menyhért: Csúnya játék!) Letargiába esett ez a nép és ez az ország-. Sem az ügyvéd, sem a biró nem tud ^felemelkedni a mi alkotmányunk követelményeinek magaslatára és egyszerűen a külön törvényekbe tartozó és a költségvetési' törvénybe foglalt rendelkezéseket végrehajtja. (BarlaSzabó József: Nincs érzék!) Még csak egyet említek föl. Ehhez a költségvetési törvényhez a nép hozzá sem tud férni, meg sem tudja ismerni. Vannak ügyvédek, akik az indemnitási törvényekben elszórt rendelkezéseket nem ismerik, birák vannak, akiknek fogalmuk sincsen arról, hogy ilyen és ilyen törvényes rendelkezéseket megváltoztattak az iudemnitás, a költségvetés utján. Törvény alkotásával sülylyeszti a kormány alkotmányunkat, de hangoztatja, hogy azt ópiti, habár jól tadia, hogy mindig nagyobb-nagyobb vétket, bűnt követ el ellene. (Kiss Menyhért: Már hányat!) Itt vannak a példák ebben a törvényjavaslatban. Mit is tett többek között a pénzüg'yminister ur! Betört egy olyan területre, amely sokkal súlyosabb megítélés alá esik, mintha a nemzetg3^ülés hatáskörét törekedett volna felforgatni. Ez a Legfőbb Állami Számvevőszék hatásköre (Dénes István: Ez a néu ellenőrzésének a hiánya! A nyilt szavazás eredménye!) a Leg-főbb Állami' Számvevőszéké, amely a kormánynak és elsősorban a pénzügyministernek hivatott birája. (Kiss Menyhért: Ezt nem szeretik!) A pénzügyminister ur, ugy lát-