Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-392

A nemzetgyűlés 392. ülése 1925. Strausz István képviselő urat kéri:eni kell, hogy a részletes vitánál ne méltóztassék határozati javaslatokat beadni, mert ez csak az általános vitánál lehetséges. A részleteknél módosító indítványokat lehet beadni, ezért kérném, méltóztassék benyújtott indítványait igy elnevezni.. Van még Strausz István képviselő urnák egy kieg*észitó indítványa, .mely a 4. bekezdés után egy uj bekezdés beillesztését kéri. Kérdem, méltóztatnak-e Strausz István képviselő ur indítvány át elfogadni, igen vagy nem Î (Nem!) A nemzetgyűlés az indítványt elveti. Következik a 8. i Kérem a jegyző urat. szíveskedjék felolvasni. . Perlaky György jegyző (olvassa a 8. §-t). — Strausz István

Î Strausz István: T. Nemzetgyűlés! Nagyon jó mégis a imínisterí

1 székben ülni. A pénzügyminister ur szépen elmellőzte az én fejtegetésem leglényegesebb részét a legfőbb állami számvevőszékre vonatkozólag. Még csak nem is említette a legfőbb számvevőszék elnökét; nem beszélt arról, hogy a tárgyalt kérdésekben megállapodtak-e; arról sem beszélt, mlképen vindikálja magának a pénzügyminister ur azt a jogkört, hogy a saját legfőbb bírája, a legfőbb számvevőszéki elnök helyett is végrehajtja majd ezt a törvényjavaslatot, amely — ugy látszik — bizonyosan törvény lesz, f mert nem hiszem, hogy a kormányzó ur alkotmányos lelkiismeretét a titkos alapok kérdése annyira felráznák, hogy a törvényjavaslatot szentesítés nélkül visszaküldené a nemzetgyűlésnek — noha ezt megtehetné. T. Nemzetgyűlés! Ezen szakasz 1. pontjába ír az igen t. kormány jóváhagyást kér 10 éven át eladogatott — mint az indokolás mondja — felesleges ingatlanok adás-vételére vonatkozó jogügyletekre nézve, de egyetlenegy ingatlant sem nevez meg sem a törvény, sem az indokolás. Azt sem emeli ki, hogy milyen bevételek és hol folytak be a kisebb-nagyobb értékű i'ngatlanok eladási árából. Én nem mérem feltételezni a kormányról azt, hogy ilyen levegő-felhatalmazást merne kérni a nemzetgyűléstől, ha módjában volna a számadások, leltárak törzskönyvek alapján kimutatni, hogy milyen ingatlanokat adott el. A t. kormánynak nincsenek számadásai, nincsenek leltárai, nincsenek törzskönyvei. Vannak a múltból, de a most beterjesztett zárszámadás legjobban mutatja, hogy ezekkel most nem rendelkezik, mert vezetésükben káosz állott be. Erre vall, hogy a most beterjesztett zárszámadásokban sem az ingók, sem az ingatlanok értéke, nincs kimutatva, de hiányzik azokból az értékpapírok, sőt még a pénzkészlet kimutatása is. Hogy mennyire rosszul állhat a t. kormány szénája a számadások tekintetében, mutatja az a felhívás, amely a legnagyobb kormánytekintély: a ministerelnök ur neve alatt ment ki az egyes ministeri számvevőségekhez, amely felhívásban olyan kifejezések foglaltatnak, melyek feltétlenül azt bizonyítják, hogy az államháztartás számadásainak vezetésében nagy hiányosságok vannak. Ha ez igy folytatódik, avagy ha javulás nem áll be a számadási rendtartásban, akkor a magyar állam adminisztrációja a számadástétel és a számadásvétel^ tekintetében rövid idő alatt a non pössumus helyzetébe fog. kerülni. És mégsem akarja a t. pénzügyminister ur s az egész kormány egyszerűsíteni az államháztartás ügyvitelét, az adminisztrációt és az államvagyon kezelését. évi március hó 17-én, kedden. 115 Én már megmondtam, a lelkemet beszéltem ki, hogy nem lehet a régi alapokon egyszerüsiteni és itt is elhagyni egy sallangot, ott is elhagyni egy kimutatást, amely az ellenőrzést szolgálja, hanem bele,kell nyúlni a reformokkal a mai közigazgatás gyökeréhez és a t. kojrmánynak egészen uj dolgoztató rendszert kell behoznia, amely az állami és a magánéletet egyformán szolg-álja. Zakatolás van az egész vonalon; megszűnt az ok arra, hogy azt mondjuk, mert csupán mondtuk: a számvevőség független, önálló szervek a ministeriumok, illetőleg az egyes középfokú hatóságokon belül. A számvevőségre olyan szervezetben, mint eddig, nincs szükség; megszűnt az is, hogy a fogalmazói kar azt mondja: nálam van a hatalom; de megszűnt az is, hogy a kezelők közül akár a női, akár a férfi alkalmazott kiszolgálója legyen egyik-másik bransnak. Végezze csak az a sok is a maga teendőit. A testvériség jegyében egészen uj reformokat sürgetek a munkabeosztásban és gyökeres reformját szorgalmazom az államkormányzatnak és az egész közigazgatásnak. Most utoljára emelem fel szavamat ennél a szakasznál, amely azt mutatja, hogy számadás tekintetében is oda jutott a magyar kormány, hogy azt sem tudja kimutatni, milyen állami ingatlanokat, hol és milyen áron adott el. Nagy szolgálatot tenne a t. pénzüg-yminister ur a kormánynak, de önmagának is, ha a 8. § 1. bekezdését kihagyná. Ez nem is ide való. Az 1897. évi XX. te. 37. §-a külön törvényben kívánja a felhatalmazás kieszközlése! az ingatlanok eladására nézve. De az ingatlanok régebbi eladásánál megalkuszom azzal, hogy az eladás a legközelebbi zárszámadásban mutattassák ki és ez alapon tárgyaltassék. Egy zárszámadáshoz fűzött kimutatás alapján méltóztassék kérni a számadási felmentvényt. Én hiszem, hogy meg fogja adni ez a nemzetgyűlés a számadási felmentvényt, de ilyen levegőfelhatalmazásra ne méltóztassék precedenst alkotni, inert ez nagyon megbosszulhatná magát a későbbi időkben. Én nem mondóm» hogy a pénzügyminister urat valami rossz szándék, tisztességtelen célzat vezetné, de ennek a törvényszakasznak első pontja igenis, a jövőre nézve egy hatalomra vergődött nem épen guvermentalis politikai pártnak igen jó módot jelölne meg arra, hogyan lehet eladni pl..Mezőhegyest, vagy Gödöllőt, avagy a többi állami birtokot anélkül, hogy arról előzetesen a nemzet házában égy szó említés is tétetnék. Ezért bizalommal fogom előterjeszteni ennek az első pontnak törlésére vonatkozó módosító indítványomat, de ezzel kapcsolatban ki akarok térni a jászóvári premontrei tanitórendnek Gödöllőn, a Szent Korona birtokából reálgimnázium és internátus céljaira kijelölt 85 "2 katasztrális hold erdőterület és 5 katasztrális hold mezőgazdasági terület mikénti átengedésére nézve. Az általános vitátában részletesebben nyilatkoztam már arról, hogy a jászóvári premontrei rendnek a trianoni béke folytán ebben a csonka országban minden gyökere megszakadt, mert elvesztették zárdáikat és ezzel együtt elvesztették összes intézményeiket, gimnáziumaikat. Azt nem keil mondanöim, hogy milyen szolgálatokat tett a jászóvári premontrei rend a mi országunk kultúrájának, főképen a felvidéken. A fehérpapokat a páratlan szépségű szerzetesi formaruhájukról, különleges nevelési módszerükről és tanítási rendsze-