Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-392

i 10 A nemzet g,y ülés 392. ülése 1.925. évi március hó 17-efí, kedden. Következik a törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék & törvényjavaslat címét felolvasná! Perlaki György jegyző (olvassa, a törvényjavaslat címét és 1—4 §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa az 5. §-t). Neubauer Ferenc! Neubauer Ferenc: T. Nemzetgyűlés! A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat 5. %-SL foglalja magában az appropri'áeiós «törvényjavaslattal kapcsolatban a kormánynak az állami bevételek folyóvá tételére adni szokott felhatalmazást. Ennél a sablonos szakasznál azért szólalok fel, mert nem akartam azzal a témával, amelyet ezzel kapcsolatban felhozok, az általános vitát hosszabbítani. A részletes vita annyival is jobban megfelel felszólalásomnak, mert a pénzügyminister ur most jelenlétével tiszteli meg-a törvényjavaslat részletes tárgyalását és így -közvetlenül hozzá fordulhatok azzal a kérdéssel, amelyet felhozni akarok. (Halljuk!) Nevezetesen most folytak le. illetőleg folynak le, vidéken a házadókivetések, és ezek meglehetősen nagy megdöbbenést és felháborodást keltettek általában az országban. (Upy van! balfelöl.) Ugyanis a házadótörvény alapjani a kormány most véglegesen érvényesiti a házadótörvénynek azt a rendelkezését, amely beeslés alapján és aránylagosan kívánja a falusi épületekre vonatkozólag is a házadót es annak megfelelően a kincstári haszonrészesedést kivetr.ii, ez pedig olyan súlyos adóteher a vidéken, s általában olyan tételek jönnek ki a közönség terhére, hogy azok a közönségben megnyugvást nem keltenek, annál kevésbé, mert a laikus közönség az^ adóterhet mindig viszony itani

1 szokta saját körülményeihez, saját ismereteihez. Ezért megütközést kelt a közönség körében az» hogy a házadóteher olyan falusi földmives emberre nézve — akinek egyetlen háza van, amelyben családjával lakik és gazdaságát viszi — a mostani kivetések' alapján — legalább is Somogy vármegyében, az én vidékemen — általában a földadónál is magasabb összegre emeltetett. (Un y van! jobb felöl.) Míg ugyanis, általában a somogymegyei

1 viszonyok szerint, 20 kataszteri holdas gazda földadóban körülbelül 40—50 aranykorona adót fizet maximum, addig egy háromszobás falusi lakás után a kivetések szerint felvesznek adóalapul 160 aranykoronát, amely útán

1 a 15%-os házadó kitesz 24 aranykoronát, a kincstári haszonrészesedés pedig 25%-oí, vagyis 40 aranykoronát; összesen tehát: amig az illető földmives ember földje után fizet 40, maximum 50 aranykorona földadót, addig a háza után — ha három szobája van — fizet 64 aranykorona adót. . ' >. Ez a kivetés általában, irformáci'óm szerint, a pénzügy igazgatóságok által készített tabelláris szabályok szerint történik. Ezekben a , tabellákban van a ; hiba. Nevezetesen a tabella, három kategóriát ismer. Ismer gyengébb építkezésű, egyszerű, közönségesebb, elmaradottabb házat, amely zsupfedeles, sározott falu; azután ismer jobb, tökéletesebb házat; ismer továbbá olyan házat, amely kvázi ipari, vagy üzleti

1 gócpontokban van és annak meg felelően adóztatandó meg. A végrehajtó közegek azonban ezt a hármas tabellát nem megfelelöleg alkalmazzák és üzleti s ipari gócpontban, illetőleg azzal egyenlő értékű helyen lévő háznak minősítenék teljesen; kis falusi községekben lévő házat is, ha véletlenül iparos. vagy kereskedő lakik benne, ha pedig valamennyire számba jövő községről van sző. akkor már általában az összes jobb házakat a legmagasabb kategóriákba veszik fel. Azoukivül az országban általában nagyon különböző ilyen tabellák készültek pénzügyigazgatóságonkiut. Amig p. o. a kaposvári törvényszék területén a harmadik legmagasabb kategóriában eső házak után, hároaui szoba után, a házadóalap 160 aranykoronában van megállapítva, addig tudok arról, hogy az ország más vidékén, amely legalább annyira fejlett, mint Somogy megye, ugyanaz a kategória 120 aranykoronában van megállapitva. De még nagyobb aránytalanságok is vaunak. Nevezete-, sen, hozzánk közel, a szomszédos Baranya vármegyében nincs olyan tömeges panasz, mint amilyen Somogy megyében felmerült, mert ott, értesülésem szerint, a pénzügyigazgatóság egy szoba bérértékét házadóalapképen 80.000 paiürkoronában vette fel, ami nem egészen 6-5 aranykoronának felel meg. Természetes, hogy az ilyen értékelést, amely egy háromszobás falusi háznál összesen körülbelül 20 aranykoronát hoz ki, a közönség teljes megnyugvással vette. Mennyire aránytalan ezzel szembe\\ akár a somo

:

gymegyei, akár a másik, előbb ismertetett. 120 koronás adóalap ! Ez a helyzet szerény véleményem szerint mindenesetre reparálandó volna; annyival inkább, mert a pénzügyi közegek ezeket a tabelláris szabályokat, amelyeket a pénzügyigazgatóság megállapított, általában minimálisaknak tekintik s még azokon feljebb is menmek. így tudomásomra jutott az, hogy választókerületem

1 egyik helyén, Somogynagybajo'm községben, amelyben semmiféle hivatal nincs, amely nem járási székhely, . ahol nincs járásbíróság, amely csak annyira emelkedik ki a többi somogymegyei falusi községek közül, hogy nagyobb lélekszám lakja .— ami azonban' tulajdonképen bizonyos mértékben hátránya annak a közönségnek, nem hogy előnye lenne —, ott az ipartestület elnökének, ak'i alatt ne méltóztassanak valami tekintélyes iparost, hanem csak egy egyszerű kőmives mesterembert gondolni, háromszobás lakását nem is abba az adókategóriába vették feh amelyet a tabella megállapít, hanem tudomásom szerint reá, akinek a három szoba után 64 aranykoronának kellett volna esnie, információm szerint 96 aranykorona adót vetettek ki, ami tisztán egy családi ház után, egyszerű falusi iparos embernél rendkívül nagy összeg. Azután taláni az, hogy a . házadó

t egyúttal a községi pótadó alapját is képezi, és az, hogy a községi háztartások a mai adóztatási rendszer mellett nagyon aránytalanul vannak ellátva jövedelemmel— mert az a rendszer, amely be lett vezetve, és a kereseti adóra alapítja elsősorban a községi háztartásokat, nagyon aránytalanul oszlik meg a kisebb községeknél —, ez indítja a kivető közegeket arra, hogy forszírozzák a házadót, nemcsak összegszerüleg, hanem abban a tekintetben is, hogy lehetőleg több helyiséget vegyenek fel adóalapul egy házban:, mint amennyit helyesen fel lehet venni. Általában a mi falusi házainkban szokott lenni egy elülső szoba és egy hátulsó szoba, és ezek között van a konyha, a konyha előtt pedig : egy. úgynevezett csukott pitvar. Ez a pitvar olyan szűk fols*osóhelyiség, amelyben feküdni, ágyat elhelyezni nem lehet. Rendszerint ablak is van rajta, de van eset, amikor^ nincsen ablaka. A régi házadó kivetési szabályok szerint olyan helyiséget, ahol senki sem feküdhet, ahol ágyat elhelyezni nem Tehet, adóalapul szolgáló helyiségnek nem vettek fel: ennek dacára álta-