Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.
Ülésnapok - 1922-385
A nemzetgyűlés 385. ülése 1925. rezzen azon parcellára, amely azon a vidéken i árverésre kerül. A földbirtokreform-törvény végrehajtásával kapcsolatban teljesen megkötöttük ugyan a földbirtokreform utján juttatott területeket, de ma már mindenki tisztában van vele, hogy bizonyos kereteken belül ezen parcelláknak tulajdonátruházá^ához hozzá kell járulnunk és azt az illető földmivesréteg keretén belül szabaddá kell tennünk. Gyakorlatilag ugyanerre irányul eszerint, ha olyan megoldáshoz járul hozzá a nemzetgyűlés az elővásárlási jognak az árverési ingatlan árával kapcsolatos megoldásnál, amely feltétlenül biztosítja a hitelező jogait, szempontjait és a mezőgazdasági hitel kérdésében teljesen tiszta képet teremt. Arravaló tekintettel, hogy igy tiszta képet nyerünk, minthogy a magam részéről nem táplálok semmiféle agodalmat abban a tekintetben, hogy ezt megtegyük az árverési esetekben a 26. § helyébe a következő uj szöveget vagyok bátor előterjeszteni (olvassa): „Oly ingatlannak végrehajtási árverés alá bocsátása esetében, melyre nézve a m. kir. földmivelésügyi minister ur az 1920 : XXXVI. és az 1924 : VII. t,-cikknek alapján elővásárlási jogot gyakorolhat, az 1924:VII. t.-eikknek 6. §-ában meghatározott eljárás az árverési hirdetmény kibocsátása alapján a hirdetményi határidő alatt folytatandó le". T. Nemzetgyűlés! Az 1924 : VII. te. 6. §a nem ismer hosszabb határidőket, mint amelyeket a végrehajtási törvény az árverési hirdetési határidőre vonatkozólag megállapít, amely 90—120 napig tart. Ez a 90—120 nap egészen alkalmas a novella 6. §-a értelmében való eljárás lefolytatására. Csak egy dolog van. amely intézkedést kivan abban a tekintetben, hogy ez az eljárás lefolytatható legyen. Hiszen akkor ott mindenkit meg lehet kérdezni és ha más szövegét fogadunk el. az akció gyakorlatilag akkor is meg fog indulni; ha tényleg akarnak valamely vidéken elővásárlási jogot gyakoroltatni a közönség érdekében valamely ingatlan árverés alá jutása esetében, az akció úgyis megindul, az árverési hirdetmény köztudomásra jutásával kapcsolatban, le lehet tehát folytatni 37, árverést ez alatt a határidő alatt. Az 1920 : XXXVI. tcikk 21. §-a azonban, amely megengedi, hngy a földmivelésügyi minister az O. F. B. hozzájárulásával esetről-esetre lemondhat az elővásárlási jog gyakorlásáról, második bekezdésében hozzáteszi, hogy a^ lemondásnak azonban csak meghatározott vételi ajánlatra, vagy már megkötött vételi szerződésre nézve van hatálya. Vételi ajánlat, illetőleg meerkötött vételi szerződés nincs az árverés előtt. Erre vonatkozólag tehát módositani kell a törvényt és amennyiben a t. Nemzetgyűlés ehhez hozzájárulna, az általam előterjesztett módositó szöveg második bekezdése vonatkoznék erre, melv kimondja, hogy (olvassa): „Az 1920 : XXXVI. tcikk 21. Vának második bekezdése a jelen szakasz alá tartozó esetekre vonatkozólag oda módosittatik, hogy a m. kir. földmivelésügyi minister az árverés hirdetési határideje alatt lemondhat az élővásárlási jog gyakorlásáról". Ezzel tiszta helyzetet teremtettünk az árverésre vonatkozólag anélkül, hogy szerény nézetem szerint a földbirtokreform és az agrárpolitika szempontjai megsértetnének, mert az általam előterjesztettek szerint lényegtelenek azok az esetek, amelyekben esetleg arra kerülhet a sor, hogy elővásárlási jog gyakorlása szükséges volna. Ez csak nagyobb komplexumoknál bir jelentőséggel és kétségtelen, hogy akkor épen évi március hó i-én, szerdán. 357 ugy lefolytatható az eljárás és pénzügyileg és 1 minden más tekintetben épen ugy előkészít1 hető ennek a jognak a gyakorlása, mintha az árverést bevárnók és ezzel az árverési eredr mény biztonságát érintenők, amely a hitelező szempontjából fontos. Azt hiszem, hogy az általam előterjesztett szöveg ugy az agrárpolitikai szempontoknak, mint a mezőgazdasági hitel szempontjainak a legjobban megfelel, miért Is kérem annak elfogadását. Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: östör József! östör József: T. Nemzetgyűlés! Neubauer Ferenc képviselőtársam módosításához hozzájárulok és azt elfogadom. Nagyon örvendek annak, hogy ő szólalt fel ebben a kérdésben, aki olyan aktiv részt vett a földbirtokrendazési alaptörvény és a novella megalkotásában. Felszólalásával bizonyította a képviselő ur. hogy igenis, az elővásárlási jognak az a mérve, amely jelenleg törvénybe van iktatva, bizonyos esetekben teljesen tarthatatlan, tarthatatlan abból a szempontból, amelyet kifejteni bátor voltam, nevezetesen a mezőgazdasági hitel szempontjából. íme. maga Neubauer Ferenc képviselő ur az. aki az ingatlan ^ árverések esetében azt proponálja, hogy az állami elővásárlási jog ne egy fix ajánlattal, ne e^y határozott vételi ajánlattal szemben, hanem megelőzően vizsgáltassák meg az állani í'észéről. vájjon kell-e azzal élni, vagy sem. Legyen szabad itt kitérnem arra, amit az igen t. igazságügyminister ur előbbi beszédében erre votankozólag mondott és amit Neubauer Ferenc képviselőtársam módosítása is bizonyít, hogy a mezőgazdasági hitel ügyét megoldani nem lehet, ha az elővásárlási és elővételi jogot erre vonatkozólag megfelelően át nem dolgozzuk. Koneedálom. hogy földbirtokpolitikai szempontok is vannak és ezzel összefüggő nagy nemzeti érdekek és szempontok, amelyeket azonban lehet és kell is összhangba hozni. Meg vagyok győződve, hogy ezt az összhangot meglehet találni anélkül, hogy agyonütnénk vele a földbirtokost. Mert az a helyes földbirtokpolitikai és nemzeti szempont, hogy a magyar földbirtokost ne üssem agyon azzal, hogy a mezőgazdasági hitelt számára lehetetlenné teszem. A meglévő exisztenciáknak, a jó magyar földbirtokosoknak, kis-, közép- és nagybirtokoknak védelme az igazi nemzeti szempont. Ennek folytán ezt a kérdést lekicsinyelni nem lehet. Koneedálom, hogy vannak egyéb szempontok is. de ezeket összhangba lehet és kell is hozni. Neubauer t. képviselőtársam módositásához ennek folytán hozzájárulok és azt elfogadóm. I ! '•.*' Elnök: Szólásra következik 1 ? Perlek» György iegvző: Wolff Károly! Wolff Károly: T. Nemzetgvülés! "Ov látom, hogT ennél a paragrafusnál sokkal fontosabb és magasabb nemzeti érdekekről van szó. semhogy incidentaliter lehetne rajta változtatni azoknak a nagyhorderejű céloknak megóvása érdekében, amelyeket én ennél a rendelkezésnél is szükségeseknek és megfontolandóknak tartok. Teljesen honorálom azokat az indokokat, amelyeket Östör József ig*en t. képviselőtársam a hitel szempontjából előhozott. Kétségtelen dolog, hogy a mezőgazdasági hitel szempontjából nem irreleváns dolgok ezek, mert vannak bizonyos előfeltételei a mezőgazdasági hitel eiuyerésének, de azt hiszem, hogy a másik oldalon viszont nagyon fontos nemzeti érdekek szerepelnek. A földbirtokreform, utján való forgalom kérdése ugyanis nem vehető teljesen egyenértékűnek egyéb ingatlanok és 53*
