Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.

Ülésnapok - 1922-385

A nemzetgyűlés 385. ülése 1925. ettől meg akarom kimélni a bíróságokat és ezért nem egyedülállóan, hanem épen annak az államnak szervezeti szabályaira hivatkozva, amelyre az igen t. képviselő ur olyan szeretettel hivatkozott, Ausztria szervezeti szabályaira, ahol ezt már reges régen eltiltották, ezt a rendelkezést felvettem a törvénybe és a birákat â választott bíráskodástól eltiltom. Az igaz, hogy ennek megvan az a konzekvenciája — és kell is hogy levonjuk ezt a konzekvenciát —, hogy belátva azt a nagy erkölcsi értéket, amelyet a birósáer hozzáférhetetlensége, megközelíthetetlensége, függetlensége képvisel, a törvényhozás a bírák anyagi dotációja kérdésében mindig belátással és teljes odaadással a magyar bíróság mellé álljon. Még egy különleges rendelkezésre akarok ebben a törvényjavaslatban rámutatni, nevezetesen arra. hogy a végrehajtásra vonatkozó szakaszban felhatalmazást kértem arra, hogy ennek a törvénynek rendelkezéseit különféle időpontokban is életbeléptethessem. Ennek indoka az. hogy vannak olyan rendelkezések, amelyek máról holnapra életbeléptethetők, és vannak olyan rendelkezések, amelyek csak előkészités után léptethetők életbe. Ez indokolja ezt. Mindezeket előtárva, és mindezek figyelembevételét kérve, ismételten tisztelettel kérem a Nemzetgyűlést, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Minthogy az előadó ur nem kivan szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a polgári peres eljárás és az igazságügyi szervezet módosításáról szóló törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—17. §-ait. amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 18. §-t). Erdélyi Aladár! Erdélyi Aladár: T. Nemzetgyűlés! Indítványozom, hogy a 18. § második bekezdésének utolsó mondata, amelyben a következők foglaltatnak (olvassa): „A felülvizsgálati kérelmet a bíróságnál kell előterjeszteni", oda módosittassék, hogy „A felülvizsgálati kérelmet az első bíróságnál kell előterjeszteni", nehogy félreértés történhessék. Elnök: írásban be méltóztatik nyújtani az indítványt? (Erdélyi Aladár: Igen!) Kivan még valaki a szakaszhoz szólni? Minthogy senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Az igazságügyminister ur kivan szólani. Pfcsthy Pál igazságügy minister: Igen t. Nemzetgyűlés! Az Erdélyi Aladár képviselő ur által indítványozott módosítást a magam részéről elfogadom. Elnök: Az előadó ur nem kívánván szólni, a tanácskozást^ befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A szakasz 1., 3. és 4. bekezdései meg nem támadtatván, azokat elfogadottaknak jelentem ki. A % bekezdésnek a bizottsági szövegezésben megállapított szövegével szemben Erdélyi Aladár r képviselő ur módosító indítványt tett. A kérdést ekként kívánom feltenni, hogy a bizottsági szöveggel szembe fogom állítani Erdélyi Aladár képviselő urnák módosító inditNAPLO XXX. évi március hó 4-én, szerdán. 355 ványát. Kérdem tehát a t. Házat, méltóztatik-e az eredeti szöveget, szemben Erdélyi Aladár képviselő ur módosításával elfogadni, igen vagy nemi (Nem!) Ha nem méltóztatik az eredeti szöveget elfogadni, határozatilag kimondom, hogy Erdélyi Aladár képviselő ur módosításával fogadta el a Ház a második bekezdést. Következik a 19. §. Perlaki György jegyző (olvassa a 19. §-t, amely észrevétel nélkül élfogadtatik. Olvassa a 20. §-t). Erdélyi Aladár! Erdélyi Aladár: T. Nemzetgyűlés! Méltóztassék megengedni, hogy a 19. § után egy uj 20. §-t indítványozhassak. Nevezetesen a jelen törvényjavaslat 53. §-ában már egy intézkedés foglaltatik, amely szerint az igazságügyminister ur felhatalmazást nyer arra vonatkozólag, hogy a birák és ügyészek választott bírósági szereplését rendeletileg módosíthassa, illetve szabályozhassa. Tekintettel azonban azokra az indokokra, amelyeket az igazságügyminister ur az előbb itt előadott, nem különben tekintettel arra, hogy épen a legutóbbi napokban a sajtó utján is heves támadásokat intéztek azok elíen a birák és ügyészek ellen, akik választott bíróságokban szerepeltek, firondoskodnuiik kell itt arról, hogy ez a szereplés ne^ a birói és ügyészi tekintély rovására történjék. (Helyeslés.) Épen azért, méltóztassék megengedni, hogy egy uj szakaszt indítványozzak, a következő szöveggel (olvassa): „Tényleges szolgálatot teljesítő Ítélőbíró vagy ügyész választott bíróságnak sem elnöke, sem tagja, sem jegyzőkönyvvezetője nem lehet, kivéve,_ ha jogszabály rendeli, vagy ha a felek a jelen törvény életbelépése előtt kötöttek Ítélőbíró vagy ügyész bíráskodását kikötő olyan választott bírósági szerződést, amelyben a személy megnevezését igazságügyi hatóságra vagy vezetőjére, bízták. Az előbbi bekezdés rendelkezései ellenére kötött választott bírósági szerződés vagy az előbbi bekezdés rendelkezései ellenére a jelen törvény életbelépése után hozott választott bírósági ítélet semmis. Nem nyer alkalmazást ez a szakasz azokban az ügyekben, amelyekben a választott biróság a jelen törvény életbelépése előtt már megalakult és azt a jelen törvény életbelépésétől 30 nap alatt a rendes bíróságnak (Pp. 787. §) bejelentette. Az uj szakasz elfogadása esetében a javaslat következő szakaszainak számozása eggyel emelkedik". Azt hiszem, nem szükséges részletesebben megindokolnom ezt a szakaszt, csak azzal, amit előbb mondtam. Egyes intézkedéseit pedig azért kellett kiemelni, mert vannak törvényes rendelkezések, amelyek egyenesen kötelességévé teszik az egyes igazságügyi hatóságoknak, hogy választott bíróságba delegáljanak birói. illetve ügyészi tagokat. Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminister ur kivan nyilatkozni. Pesthy Pál igazságügyminister: T. Nemzetgyűlés! A módosítást a magam részéről elfogadom és elfogadásra ajánlója. Elnök: Az előadó ur szólni nem kívánván, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e Erdélyi Aladár képviselő ur által javaslatba hozott uj 20. §-t elfogadni, igen, vagy nem? (Jgen!) Ha 53