Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.

Ülésnapok - 1922-384

344 A nemzetgyűlés 384. ülése 1925. évi március hó 3-án; kedden. ahol az állam elővásárlási jogot gyakorolhat bizonyos rövidebb határidő alatt nyilatkozzék egyrészt a földniivelésügyi minisztérium, másrészt a Földbirtokrendző Biróság. Azonkivül pedig az árverés megtörténte után is bizonyos hosszabb idő múlva terjesztették csak fel az iratokat a földniivelésügyi minisztériumhoz. Ezt az időpontot kivánta megrövidíteni ez a javaslat, amely azután elrendeli, hogy olyan esetekben, ahol az árverés gyakorlásánál fennálló szabályok szerint az államnak elővásárlási joga van, ott a telekkönyvi hatóság-, amennyiben nincs semmi ok arra, hogy az árverést megsemmisítse és a kellő időben utóajánlatot sem tettek, az árverési jegyzőkönyvet s az összes iratokat a telekkönyvi betét másolatával együtt nyolc napon belül terjeszsze fel a földniivelésügyi miniszterhez. Az eredeti javaslat ugy szólt, hogy „haladéktalanul", azonban a bizottság ugy látta, hogy az, hogy „haladéktalanul", talán tágabb magyarázatra ad alkalmat és ilyen módon nem válik lehetővé, hogy az eljárás gyorsabb legyen. Ez a nyolcnapos határidő megfelel úgyis annak, amit a peres eljárásban rendszerint haladéktalan elintézés alatt értünk, ugy hogy ezzel semmi sérelem nem következik be. A nyolcnapos határidő lényegesen rövidíti ezt az időt. De nem ez a leglényegesebb rendelkezése a szakasznak, hanem az, hogy 30 napon belül meg kell szereznie a földniivelésügyi miniszternek az O. F. B. nyilatkozatát. Áz a leglényegesebb rendelkezése azonkivül a szakasznak, hogy intézkedik a tekintetben is, hogy bizonyos időn belül nemcsak a nyilatkozatnak kell megtörténnie, hanem az elővásárlási jog gyakorlásában részesülő tartozik le is fizetni az árverés vételárát. A nyilatkozat és befizetés határidejének elmulasztása pedig az állam elővásárlási jogát teljes egészében megszünteti. Mindez elég garancia a hitelezőknek arra nézve, hogy sokkal gyorsabban juthassanak pénzükhöz, amelyek egyébként behajthatatlannak mutatkoztak. Az ilyen és ehhez hasonló rendelkezések közül különösen fel kell még említenem azt, hogy a közjegyzői kamaráknál sok panasz merült fel arra nézve, hogy sok fölösleges iratot, könyvet kellett nekik kezelniök, nem lehetett ezeket kiselejtezniük. A javaslatban intézkedés foglaltatik erre nézve, s az igazságügyminister felhatalmazást nyer, hogy az olyan régi irataikat, mint például a kezelési könyvek, azután az olyan iratokat, amelyeknek semmi jelentőségük nincs, amelyeknek megőrzésére szükség- egyáltalában nincs, a közjegyzői kamarák és közjegyzők a rendes elévülési határidőnél rövidebb idő alatt kiselejtezhessék. Itt azután a szakasz bizonyos határokat szab az iguzságügyminiszter ezeu intézkedéseinek, amelyeket a bizottság magáévá tett és helyesnek vélt. Tartalmaz még ez a törvényjavaslat a váltókra és forgatmányi papírokra vonatkozó egyes rendelkezéseket, amelyeknek nagy része már a hágai egyezmény alapján áll, amely tulajdonképen csak ratifikálás, azonkivül pedig a választott birói eljárásra vonatkozólag az egyes birák és ügyészek részvételére való szabályozására is felhatalmazza az igazságügyministert. Az utóbbi időkben tudniillik olyan általánossá vált a közönségnek az a szokása, hogy inkább választott bíróságok elé megy és nagymértékben veszi igénybe erre a funkcióra a -bírákat és ügyészeket, hogy már csak emiatt is szükségessé vált ennek a kérdésnek bizonyos rendezése. Az igazságügyniinister ilymódon ebben a szakaszban felhatalmazást nyert arra, hogy csupán a bíróságnál vagy az ügyészségnél tényleges szolgálatot teljesítő ítélőtáblai bíráknak vagy ügyészeknek a választott bíróságban való működését rendelettel szabályozza, illetőleg- hogy esetleg egyes birákat ezekben a választott bíróságokban való részvételtől el is tilthasson. Miután ezek az intézkedések mind lényegesen hozzájárulnak ahhoz, hogy az eljárást részben egyszerűsítsék, részben pedig különösen a hitelélet megindulása elé tornyosuló akadályok elimináltassanak, én a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadásra ajánlom a Nemzetgyűlésnek. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik! Bodó János jegyző: Östör József! Östör József: T. Nemzetgyűlés! Tekintettel arra, hogy már 15 percnél kevesebb idő választ el bennünket a napirend letárgyalásától, kérem az igen t. Nemzetgyűlést, méltóztassék megengedni, hogy beszédemet holnap mondhassam el. (Helyeslés.) Elnök: Kérdem a t. Nemzetgyűlést, hozzá méltóztatik-e járulni ahhoz, hogy Östör képviselő ur beszédét a legközelebbi ülésen mondhassa el! (Igen.) A nemzetgyűlés hozzájárni ahhoz, hogy Östör képviselő ur beszédét holnap mondhassa el. Ezzel a tanácskozást megszakítom. Mielőtt napirendi javaslatot tennék, bemutatom Graeffl Jenő képviselő ur levelét, amelyben egészségének helyreállitása céljából folyó hó ötödikétől kezdve négyheti szabadságidő engedélyezését kéri. Javaslom, hogy a kért szabadságot engedélyezni méltóztassék, (Helyeslés.) A nemzetgyűlés a kért szabadságot megadja. Most pedig napirendi javaslatot kívánok tenni. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, szerdán, folyó hó negyedikén, délelőtt tiz órakor tartsuk s annak napirendjére tűzessék ki a mai napon letárgyalt törvényjavaslatok harmadszori olvasása; a polgári peres eljárás és az igazságügyi szervezetek módosításáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása, továbbá a nőkkel és gyermekekkel űzött kereskedés elnyomása végett Genfben létrejött nemzeti egyezmény becikkelyezéséről szóló 330. számú törvényjavaslat; a házasság érvényességéről, felbontásáról és a kiskornak gyámságáról Hágában kötött és az 1912. évi LII. tcikkbe iktatott négy nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló 471. számú törvényjavaslat; a polgári eljárásra vonatkozólag az 1905. évi jnlius hó 17-én Hágában kelt és az 1909 : XIV. tcikkbe iktatott nemzetközi egyezmény 27. cikkének módosítása céljából Hágában kelt jegyzőkönyv becikkelyezéséről szóló 527. számú törvényjavaslat; az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetről szóló 1908 : XL. tcikk egyes rendelkezéseinek módosításáról 569. számú törvényjavaslat; a nemzetközi munkaügyi szervezet első három egyetemes értekezletén elfogadott egyezménytervezetek és ajánlások tárgyában benyújtott 404, számú ministerelnöki jelentés; az 1921. évben Grnfben tartott nemzetközi munkaügyi eeyeíemes értekezlet által a mezőgazdasági munkára alkalmazható gyermekek legkisebb életkora tárgyában tervezett s alapjában elfogadott nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló 408. számú törvényjavaslat; az 1921. évben Genfben tartott nemzetközi munkaügyi