Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.

Ülésnapok - 1922-384

34Ö * À nemzetgyűlés 384. ülése 1 eszközök alkalmazására, és a behajtásra vonatkozó szabályokat tartalmazza. A behajtásnál — hangsúlyozom — bizonyos óvatossággal jár el az egyezmény, amennyiben kimondja, hogy csak ideiglenes biztosítást enged meg a megkereső állam polgárával szemben az esetben, ha nem jogerős határozatról van szó. Bátor vagyok még csak annyit megemliteni, hogy a jogsegély bizonyos esetekre nem terjed ki — nem akarom most ezeket felsorolni —, amely esetek elég indokoltak arra, hogy az egyezmény szövegébe felvétessenek. Igen fontos a zárórendelkezés, amely az adóügyi büntetőügyekre vonatkozik, amelyekre nézve eddig egyáltalában nem volt még nemzetközi megegyezés. Erre vonatkozólag kimondja az egyezmény, hogy az adóügyi büntető szabályok alkalmazása szempontjából e^y jogsegélyszerződés fog köttetni, amely további megállapodás tárgyát képezi a két állam pénzügyministerei között. Összefoglalva a mondottakat, kétségtelen, hogy e törvényjavaslattal törvényerőre emelni szándékolt egyezmény ugy a magyar államnak, mint a magyar állam polgárainak igényeit minden tekintetben kielégíteni, s ezért azt nyugodt lélekkel ajánlhatom elfogadásra. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Miután a minister ur sem kivan szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, in éltózta tik-e a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a. határozatot. Következik a részletes tárgyalás, elsősorban a cím. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét, amely észrevétel, nélkül elfogad tátik. Olvassa az 1. §-t). Elnök: Az előadó ur kivan szólani. őrffy Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! Az 1. §-hoz azért szólok hozzá, mert ehhez a szakaszhoz tartozik a szerződés szövege, s a szerződés szövegébe — eltérőleg az eredeti szerződés szószerinti szövegétől — két sajtóhiba csúszott be, amelyeket itt szeretnék kiigazítani. A szerződések becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat 1. Í-ának A) részében, az V. cikk második sorában „országos" és „járási" szavak közé „megyei" szó szúrandó be; a XII. cikk harmadik sorában pedig a „képviselők" szó után „hivatásos tisztviselők" szavak szurandók be. Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék ezt a módosítást elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki szólani? (Nem!) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Miután a minister ur sem kivan szólani, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Minthogy az előadó ur kiegészítő módosítása nem áll ellentétben az eredeti szöveggel, külön fogom feltenni a kérdést az eredeti szövegre ós a pótlásra vonatkozólag. Kérdem tehát, méltóztatnak-e az 1. %~t eredeti szövegében elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Kérdem már most. méltóztatnak-e Őrffy Imre előadó ur kiegészítő módosítását elfogadni, igen vagy nemi (Igent) Ha igen. akkor elfogadottnak jelentem ki. 5. évi március hó 3-án, kedden. Következik a 2. §. Kérem a jegyző urat, Szíveskedjék azt felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa a törvényjavaslat 2. és 3. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). ; Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, annak harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során teszek majd előterjesztést a t. Nemzetgyűlésnek. Napftrend szerint következik az Osztrák Köztársasággal 1924. évi november hó 8-án kötött adóügyi szerződések becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Őrffy Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! Ennek az egyezménynek szövege nagyban és egészben megegyezik a német birodalommal kötött egyezmény szövegével, úgyhogy ennek az egyezménynek ismertetésére még annyi ^időt sem leszek bátor igénybe venni, mint az előbbinek ismertetésére. Egyetlenegy pont van itt, amely speciális, s amely a dolog természeténél fogva a német szerződésben nem foglaltathatik benn, s ez az, amely a Nyugatmagyarországra vonatkozó speciális rendelkezéseket tartalmazza, ahol a vagyonváltságra, sőt az adóztatásra vonatkozólag különös rendelkezéseket kellett felvenni azért, mert a magyar állam bizonyos területek felett impériumot gyakorolt a vagyonváltság kivetése, illetőleg az adóztatás tekintetében is, és pedig oly területek felett, amelyeket később kénytelen volt az Osztrák Köztársaságnak átadni. Ezeket a kérdéseket az egyezmény minden tekintetben előnyösen, még pedig magyar szempontból előnyösen rendezte, s tekintettel erre, valamint arra a körülményre, hogy a többi rendelkezések — legalább túlnyomó részt — teljesen azonosak a német szerződés rendelkezéseivel, ezt a szerződést is nyugodt lelkiismerettel elfogadásra ajánlhatom a t. Nemzetgyűlésnek. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A minister ur sem kívánván szólani, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a részletes tárgyalás, és pedig elsősorban a cím. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa a törvényjavaslat elmét, m'ely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa az 1. §-t). Elnök: Az előadó ur kivan szólani. Őrffy Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! Itt is fgy sajnálatos sajtóhibát vagyok kénytelen kiigazítani, amennyiben a törvényjavaslat 1. §-ának A) részében a 12. cikk harmadik sorában a „képviselők" szó után kérem beszúrni a „hivatásos tisztviselők" szavakat. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Miután a minister ur sem kivan szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Tekintettel arra, hogy az előadó ur kíegészitő módosítása nem áll ellentétben az eredeti szöveggel, külön fogom feltenni a kérdést az eredeti szövegre és a pótlásra vonatkozólag. Kérdem tehát, méltóztatnak-e az 1. %-\ eredeti