Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.
Ülésnapok - 1922-384
A nemzetgyűlés 384. ülése 1925. felől.), ami azt jelentette, hogy Braziliában, a kivándorlás szinterén, abban a pillanatban megszűntek oláh állampolgárok lenni, és hogy az oláh állam ottani képviselete nem hajlandó őket oláh állampolgároknak elismerni, tehát nem hajlandó róluk gondoskodni s érdekeiket védeni. Előállott tehát az a helyzet, hogy vannak magyarok, akik kultúrát teremtettek ezer esztendő óta ebben az országban, vannak itt Európa közepén emberek, páriák, akik ebben a pillanatban semmiféle államhoz nem tartoznak, akiknek nincs állampolgárságuk és akikről nem gondoskodik és nem is gondoskodhatok senki sem. Ehhez fogható alávalóság Európában az utóbbi évtizedek alatt nem történt. (Ugy van! Ügy van! — Halász Móric: Fehér rabszolgák! — Láng János: Saját polgáraikat útlevél nélkül dobják ki! — Ürbanies Kálmán: Rabszolgakereskedés, a XX. század nagyobb dicsőségére!) Elnök: Csendet kérek! Zsilinszky Endre: Ez nem kivándorlás, t. Nemzetgyűlés! (Láng János: Annál rosszabb, mert azokról gondoskodnak! Azok legalább enni kapnak!) Deportálás ez, valóságos rabszolgakereskedés! (Ugy van! Ugy van!) Hivatkozom a világhistóriára. 1861-ben a nagy Lincoln Ábrahám háborút viselt a rabszolgaság ellen éveken keresztül és 1863 január 1-én minden északamerikai rabszolgát felszabadított. Kérdem, t. Nemzetgyűlés, lehetséges-e az, hogy 1925-ben rabszolgakereskedés történlek itt és tönténjék az énen a magyarokkal? (Ugy van! Ugy van! — Ürbanies Kálmán: Wilson intenciói alapján ! — Wolff Károly: Ez a Népszövetség! — Halász Móric: A műveit Nyugat! — Hegedűs György: Ez a Szenegál kultúra! — Zsirkay János: Daruvár y és Scitovszky külügyminister urak! — Kováts-Nagy Sándor: Ne személyeskedjünk! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Hegedűs György: Lesz még ünnep a világon! - Zaj.) Zsilinszky Endre: Magyar és magyar ember között különbség ebben a kérdésben nem lehet. Meg vagyok győződve arról, hogy a t. kormány tagjai is teljesen jogosnak fogják tartani felszólalásomat. (Patacsi Dénes: így együtt érezhet a magyar, de nem ugy, mint Zsirkay! — Zsirkay János: A maguk politikája juttatta ide az országot! — Patacsi Dénes közbeszól. — Zsitvay Tibor: Aki még ilyenkor is személyeskedik, az nem magyar ember! — Ivády Béla: Igazán nincs közöttünk különbség! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Zsilinszky Endre: T. Nemzetgyűlés! Mielőtt e kérdésben a t. külügyminister úrhoz fordulnék, engedje meg a t, Nemzetgyűlés, hogy pár szóval vázoljam e kérdés sajtóvisszhangját nálunk és a külföldön (Halljuk! Halljuk), mert itt olyan dolgokra akarok rámutatni, amelyek bizonyára kell hogy érdeklődést váltsanak ki a t. Ház tagjaiból és talán intézkedést a t. kormány tagjaiból. (Halljak! Halljuk!) A magyar sajtó nagyobb részben éles kritika tárgyává tette Duea-nak ezt a beszédét, sajnos, nem mindenütt azzal az erővel, amellyel kellett volna. Rá kell mutatnom azonban arra. hogy volt egy nem magyar nyelvű, de itt megjelenő újság, a Neues Pester Journal, amely ugyanazon a napon, február 15-én, amikor én a Szózatban kihoztam Dúcának ezt a beszédét, az első oldalon meg-jelent cikkben hízelgő intervjut közöl Dúca külügyminister úrról. (Felkiáltások a középen : Gyalázat!) Hangoztatja abban Dúca a maga barátságos érzelmeit Magyarországéin március hó 3-án, kedden. 329 gal szemben, ha a magyarok nem követnek irredenta politikát. Ez a cikk nyilvánvalóan azzal a tendenciával került be ebbe az újságba, hogy ellensúlyozza azt a nemzeti felháborodást, amelyet a 12-én elmondott beszédek bennünk és a magyar sajtóban előreláthatólag kelteni fognak. (Zaj.) Ez az újság, amely odáig ment a szemérmetlenségben — hogy enyhén fejezzem ki magamat —, hogy akkor, amikor más tisztességes magyar lapok a felháborodás legerősebb szavait vágták oda az oláh parlament, az oláh kormány s az oláh elnyomás felé a mi véreink védelmében, ezt az akciót, amely nemzetközi akcióvá kell hogy szélesedjék, meg akarta akadályozni azért, hogy a maga aljas, nemzetközi és a maga aljas üzleti érdekeit ezzel alátámassza: ez az újság mostanáig sem talált alkalmat arra, hogy Dúcának és az oláh kormánynak ezt a szörnyű bűnét a magyarsággal szemben szóvátegye, ellenben napról-napra közöl oláhbarát cikkeket a maga bukaresti tudósítójának tollából, ekként akarván erősíteni Budapestről a kisentente hatalmi politikáját. (Mozgás. — Hegedűs György: Erős kezet kérünk!) Hogy itt a hazaárulás minősitett formájáról van szó __ és ezt a szót a Neues Pester Journal-lal szemben a sajtóban is meg fogom ismételni, hogy módja legyen engem perbe fogni —, erre nekem ujabb bizonyitékom^van. Egyik barátom utján tegnap kérdést intéztettem előttem telefonon a Neues Pester Journal szerkesztőségéhez és megkérdeztem, vájjon ennek az újságnak van-e bejárata Oláhországba. Azt mondotta, hogy még nincs, de rövidesen lesz. A nemzetközi érzelmeken kivül nyilvánvalóan ez az üzleti érdek vezeti ezt az újságot. Én ezt csak azért hozom fel, mert ebben szimptómát látok, mert látom, hogy a nemzetközi gyűrű azzal a nemzeti gyűrűvel, amely bennünket a kisentente képében övez, Magyarországgal szemben összefog ós mindig erősebben fog össze, hogy itt minden nemzeti mozgalmat, minden nemzeti feltámadást megakadályozzon. Én felhivom a magyar társadalmat arra, hogv az ilyen sajtóorgánumokkal szemben a legerőteljesebb eszközökkel, a társadalmi bojkott minden eszközével lépjen fel (Élénk helyeslés és taps. — Urbanics Kálmán: Be kell tiltani!) és felhivom a t. kormányt arra. miután itt a magyar nemzet ellen elkövetett nyilvánvaló bűntényről van szó, hogy ez ellen a lap ellen sürgősen inditsa meg az eljárást, ezt a lapot tessék a t. kormánynak sürgősen beszüntetni. (Élénk helyeslés. — Hegedűs György: Erre is lesz talán ügyész!) Ha pedig erre nem volna paragrafus, akkor ez a legjobb bizonyitóka annak, hogy itt a jogrend körül baj van, hogy itt az igazi bűnösöket nem tudjuk megbüntetni és ez a bizonyítéka a mi fajvédői igazunknak, hogy igenis, azt a törvénykönyvet, amely a nemzet elleni legsúlyosabb bűntettekre nem tud paragrafust találni, megkell sürgősen reformálni. (Láng János: Nem kell paragrafus!) Más országban nem kell paragrafus, mert más országban, ahol van nemzeti önérzet, nemzeti összetartás és szolidaritás, megsemmisítik az ilyeneket, (Zsirkay János: A kormányok tudják kötelességeiket! — Hegedűs György: Majd elintézik rövid utón!) Ha pedig ilyen bűntények, a magyar nemzet életvédő nemzeti politikája ellen való ilyen szövetkezés ellen nem lesz paragrafus és büntetés, akkor én társadalmi terrort hirdetek. (Helyeslés half elöl.)
