Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.

Ülésnapok - 1922-383

'À nemzetgyűlés 383. ülése 1.925. zetgyülés elnöke kénytelen ezeket a pénzeket is felhasználni már eszközölt megrendelésekre, és már megrendelt munkák fedezésére. Ami a nemzetgyűlés bevételeit illeti, azok előirányozva voltak 1,182.000 koronában, a tényleges bevétel pedig 20 millió korona. Itt tehát mintegy 19 milliós plusz, tehát megtakarítás mutatkozik. Mindezekből megállapította a számvizsgáló bizottság, hogy a nemzetgyűlés elnöke a takarékosság elvét tartotta szem előtt a kiadásoknál, illetőleg utalványzásoknál, valamint a törvényeket és szabályokat. A nemzetgyűlés által kiküldött számvizsgáló bizottság ez alkalommal pénztárvizsgálatot is tartott. A vizsgálatból kitűnt, hogy a nemzetgyűlésnek ez idő alatt, 1923 július 1-től 1924 május 31-éig összbevétele 11.874,000.000 korona volt, kiadása pedig 10 és fél milliárd, a pénztári maradvány a vizsgálat napján másfél milliárdot tett ki. A számvizsgáló bizottság meggyőződött arról is, hogy a nemzetgyűlés elnöke a számvevőséggel rendszeres ellenőrzést végeztetett a pénztárkezelésnél. Pénztári zárlatot is végeztetett a kiküldött bizottság június 13-án. A zárlat alkalmával kitűnt, hogy a bevétel június 13-áig 1.411,000.000 korona volt, a kiadás pedig 750 millió korona, ugy hogy a pénztári maradvány 661 milliót tett ki. Bzenkivül megvizsgálta a kiküldött bizottság a nemzetgyűlés vagyontárgyairól felvett leltárakat, Ezeket a bizottság a legnagyobb rendben találta és meggyőződött arról, hogy az elnök a leltári vagyon karbantartásáról éberen gondoskodik. A bizottságnak megnyugvására szolgált, hogy konstatálhatta, hogy a nemzetgyűlés pénztári hivatala napról-napra végzi el munkáját, azaz munkájával mindenkor á jour-ban van. Meggyőződött arról is, hogy a számvevőség, amennyire az az akkori időkben lehetséges volt, igyekezett szintén napról-napra elvégezni^ a munkát, ugy, hogy ezért az egész tiszti személyzetnek a legnagyobb elismerés jár. Mindezek alapján a bizottság tisztelettel javasolja a Nemzetgyűlésnek, hogy a nemzetgyűlés elnökének az 1923. évi június hó 1-től 1924. évi május hó 31-éig terjedő idő alatt vitt háztartásra nézve a számadási felmentvényt megadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra feljegyezve senki sem lévén, kérdem, kiván-e valaki szólani? (Nem!) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az előterjesztett javaslatnak megfelelően a nemzetgyűlés elnökének az 1923. évi június hó 1-től 1924. évi május hó 31-ig terjedő idő alatt vitt háztartásra nézve a számadási felmentvényt megadni, igen vagy nemi (Igen!) Ezt tehát határozatként kimondom. Következik napirend szerint a könyvtári bizottság jelentésének tárgyalása, a nemzetgyűlés könyvtárának 1923. évi gyarapodásáról, használatáról és számadásairól. Az előadó urat illeti a szó. Vasadi-Balogh György előadó: T. Nemzetgyűlés! A nemzetgyűlés könyvtárának 1923. évi gyarapodásáról, használatáról és számadásairól szóló jelentést van szerencsém előterjeszteni. (Halljuk! Halljuk!) A könyvtárt a megváltozott viszonyok között nem lehetett oly erővel és tempóban szaporítani, mint békében, mert az anyagi eszközök erre kevesek. A könyvtár gyarapítására nézve a következő eszközök állnak rendelkeévi febi^uár hó 27-én, pénteken. 321 zésre és 1923-ban a könyvtár a következőképen gyarapodott. A külföldi parlamentekkel fennálló csereviszonyból kifolyólag érkezett 485 kötet országgyűlési nyomtatvány. Ajándékozás és hivatalos megküldés folytán érkezett 57 mű, 171 kötetben. Kötelespéldányként az 1922 : XX. te. értelmében érkezett 245 mű 411 kötetben. Vétel utján — az időrendes szerzeményi könyv szerint,— beszereztetett 289 mű 693 kötetben. összesen az 1923. évi gyarapodás 612 mű, 1760 kötetben s igy a könyvtár állománya 1923. év végén 35.758 mű volt 95.361 kötetben. A könyvtár forgalmára nézve a következő számadatokat terjeszthetem elő: Kölcsönadatott 596 mű, 429 kötetben; helyben használtatott 19.607 mű, 19.803 kötetben. A látogatók száma 145 képviselő és 3 főrend volt 1390 esetben, az elnöki engedéllyel biró magánfelek, hatósági kiküldöttek és egyetemi tanárok pedig 2884 esetben vették a könyvtárt igénybe. A könyvtár dologi kiadásai 1923-ban 2,045.269 korona 93 fillért tettek ki, melyből 1,251.619 korona 93 fillér könyvbeszerzésre, 793.650 korona pedig könyvkötésre fordíttatott. A könyvtári bizottság mély tisztelettel kéri a Nemzetgyűlést, hogy a jelentést tudomásul venni szíveskedjék. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra feljegyezve senki sem lévén, kérdem, kíván-e valaki szólani! (Nem!) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e _ a könyvtári bizottságnak az 1923. évről szóló jelentését tudomásul venni, igen vagy nem*? (Igen!) A nemzetgyűlés a jelentést tudomásul vette. Napirend szerint következik a gr. Apponyi Sándor magyar könyvtáráról szóló törvényj javaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó Vasadi-Balogh György előadó: T. Nemzeti gyűlés! A magyar nemzet történetében egy j példa van, amikor királyi pártfogás és királyi j támogatás mellett közintézményt tudott teremI teni. Ez Mátyás király Corvin könyvtára volt, j török hódoltság következtében elkallódott, eli mely azonban a szomorú viszonyok folytán a veszett. Ettől kezdve, ha más nemzetekkel hasonlítjuk Össze magunkat, azt látjuk, hogy nálunk az ilyen közintézmények nem a koronás királytól indulnak ki, hanem igenis, a nemzet fiai ajándékok, adományok utján vetik meg ezek alapját. így támadt az Akadémia, igy keletkezett a Magyar Nemzeti Múzeum is. Ezeknek a nemesszivü adakozóknak emlékére a törvényhozás mindenkor törvénybe iktatja cselekedetüket, hogy örökké az utódok előtt lebegjen. (Helyeslés.) Az ujabb korban egy nemesszivü adományozó adott a magyar államnak egy ilyen nemzeti ajándékot és pedig gróf Apponyi Sándor (Élénk éljenzés és taps.), aki 65 éven keresztül gyűjtögette a XV. és XVIII. századbeli magyar vonatkozású könyveket és most egy teljesen törvényes formákkal biró végrendelkezésben ezeket a magyar nemzetnek ajándékozta. Amikor ezt a nagy, nemes adományt a magyar nemzetgyűlés hálával tudomásul veszi, kérem, hogy ezt a törvényjavaslatot, amely ennek törvényes megörökítését célozza, elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés.) Elnök: Szólásra következik Petri Pál képviselő ur.