Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.

Ülésnapok - 1922-383

318 A nemzetgyűlés 383. ülése 1925. évi február hó 27-én, pénteken. például a bevételek. Ha betekint valaki a költségvetésbe és látja ezt a tételt: „A. fizetési eszközökkel elkövetett visszaélésekből eredő jövedelem", ezt Bem fogja megérteni. Nem tudom megérteni, miért kell ezt az úgyszólván lényegtelen bevételt külön kiplakatirozva bozni oly módon, hogy azt senki a világon nem érti. Abszolúte nincsen jogosultsága annak, hogy ez a cím megmaradjon. Ismételten kérem a pénzügyminister; urat, hogy az általam mondottakat tegye megfontolás tárgyává, mert ha eat elfogadja, nemcsak a budget-jog követelményeinek tesz eleget azáltal, hogy a kiadásokat áttekinthetővé teszi, hogy mindegyiket a maga helyén az érdekelt igazgatási ágazat körében mutatja ki, hanem ezáltal még lényeges egyszerűsítéseket is őrnek el. Elnök: Kíván még valaki szólni, ha szólni Ben ki sem kivan, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kivan nyilatkozni. Bud János pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés! Elfogadom az igen t. képviselő ur álláspontját, hogy lehetőleg az ilyen különféle kiadások és hasonló címen szereplő tételek kevesbed jenek. Ha azonban végignézzük a tételeket, mcp; tudjuk állapítani, hogy vannak egyes kivételes jelleggel biró bevételek és kiadások egyaránt. Tulajdonképen ez a mostani idők jellemzése és ez indokolja meg azt, hogy itt szerepelnek a költségvetésben. Mindenesetre megfontolás tárgyává fogom tenni ezeket a tételeket, mennyiben lehetne azokat másutt elhelyezni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e a 18. címet elfogadni? (Igen!) A cím elfogadtatott. Következik az 1. rovat. Héjj Imre jegyző (olvassa): Kiadás. Rendes kiadások. I. Nyugdíjjárulék-alap. 1. rovat. Az alap kiadásai 550.000. Elnök: Elfogadtatik. Héjj Imre jegyző (olvassaù: II. Kegyúri kiadások. 2. rovat. Személyi járandóságok 47.440. Elnök: Elfogadtatik. Héjj Imre jegyző (olvassa): 3. rovat. Kegyúri terhek 29.400. Elnök: Elfogadtatik. Héjj Imre jegyző (olvassa): III. Vegyesek. 4. rovat. Az 1918 : XXII. te alapján a közszolgálati alkalmazottaknak és nyugdíjasoknak a Pénzintézeti Központ által nyújtott kölcsönökkel kapcsolatos 10.000 korona. Strausz István: T. Nemzetgyűlés! E rovat javadalmának megállapításánál azt a célt. amelyet a pénzügyminister ur beállított, igen nagyfontosságunak tartom. Nem magát a javadalmat, nem arra mutatok rá, ami ennek a javadalomnak felvételét e vegyes cím keretében szükségessé tette. Nem tudnék olyan ékes szavakat találni, amelyekkel kellően méltatni tudnám e rovat fontosságát tisztviselői szempontból. Moudom, nem tudnék megfelelőbb szavakat találni, mint amilyeneket használ az ide vonatkozó indokolás. Épen azért felolvasom, hogy a naplóban is megrögzittessék és felolvasom azért, hogy az igen t. pénzügyminister urnák sok munkája közepette is élénk emlékezetében maradjon, hogy milyen helyzetbe sodorja bele a tisztviselőket, hogy kölcsönnel akarnak rajtuk segíteni. # A nemzetgyűlés bölcs belátására bizom , ítélje meg ezt a kérdést, hogy segítést eszközöl-e az ilyen kölcsönnyújtás, különösen ha j annak feltételeit mérlegeljük. A költségvetési ; előirányzat indokolásában idevonatkozólag r a következő foglaltatik (olvassa): „Az 1918. évi XXII. te alapján a közszolgálati alkalmazottaknak és nyugdíjasoknak a Pénzintézeti Központ által nyújtott kölcsönökkel kapcsolatos személyi és dologi kiadásokra 10.000 aranykoronát irányoztam elő. A Pénzintézeti Központ az 1923. évben az 1918 : XXII. te alapján 5311 kérvényező részére csaknem négy és félmilliárd papírkorona összegű tisztviselőkölcsönt folyósítót!;, úgyhogy az 1923. év végéig 11.033 adós részére négy és félmilliárd koronát meghaladó összegű kölcsön helyeztetett ki. Ebből megközelítőleg 150 millió korona_visszafizetésre került részben konvertálás folytán, részben egyéb okokból, viszont 67 adósnak 274.506 korona 62 fillért tevő tartozása behajthatatlanság vagy elhalálozás címén leíratott. Ilyen módon az 1923. év végén 10.865 adós maradt mintegy 4rl milliárd korona tartozással. A kölcsönállomány 1924. évi március hó végéig — mindig feljebb és feljebb mennek szegény közszolgálati alkalmazottak a kölcsönben — 22.640 adóssal szemben csaknem 9*9 milliárd koronára emelkedett, vagyis az 1924. év első három hónapjában ugy az összadósok száma, mint a nyújtott kölcsönök összege az 1923. év végei állománynak több mint kétszeresére emelkedett." Ebből is méltóztatnak megállapitani, hogy mennyire süllyedt anyagilag a tisztviselői kar. Nem tudnak mihez fordulni, nem tudnak kölesönhöz jutni. Még inkább kirívó a közalkalmazottak anyagi helj^zete, ha tovább felolvasom az indokolást, amelyből a kölcsönzés feltételeit is megállapíthatjuk (olvassa): „A tisztviselői kölcsönök szolgálatával kapcsolatos személyi kiadások az 1923. naptári évre száimitásba vett és az 1923^24. költségvetési évre előirányzott 12 millió koronával széniben 64,104.979 koronát, a dologi kiadások az előirányzott 12 millió koronával szemben 48,334.517 korona 82 fülért tettek ki a korona értékének jelentékeny csökkenése következtében." Megállapitottam és rámutattam arra, hogy mibe kerül a kölcsönnyújtás adminisztrációja a magyar államnak és mégsem foglalkozik a kormány azzal, hogy a létszámcsökkentést és a tisztviselői javadalmazás illő értékű megállapítását dűlőre vigye. Én magam nyugdíjas vagyok, de nem kívánom — pedig szegény ember vagyok — a nyugdíjasok részérei az emelést; talán majd megérjük — azt hiszem még sok időbe kerül —, hogy a kormányzat nem

1 fog elzárkózhatni az elől, hogy a nyugdíjasok illetményeit is felemelje. (Tovább olvassa:) „Az elhalt adósok^ hátralékai és^ a behajthatatlanná vált hátralékok a tartalékalapból fedezhetők voltak. Az 1924'25-ik költségvetési évben, tekintettel a személyzeti illetmények fokozatos emelkedésére és az ügy forgalom nagymérvű emelkedésével kapcsolatosan emelkedő kiadásokra, mintegy 170 millió papírkorona szükség-let mutatkozik, amelvből a személyi járandóságokra 5550 aranykorona, a dologi kiadásokra 4450 aranykorona esik. A kölesönök a mindenkori illetmények egy, vagy két havi összegében folyósittatnak. A kölcsönök visszafizetési időtartama az újonnan folyósított kölcsönöknél egy, esetleg két évben van megállapitva." Méltóztassék figyelembeveimi azt, hogyha a mostani viszonyok között, amidőn a közalkalmazottaknak élvezett javadalmukból 15-én már egv fillérjük sincs, ők ezenfelül még kölcsönökkel is vannak terhelve — és pedig a közalkalmazottak nagy percentje —, ez mit jelent. Ez az eladósodást jelenti. S hogy ez az eladósodás