Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.

Ülésnapok - 1922-377

Í8 A nemzetgyűlés 377. ülése Î925, dés, bogy a képviselő urnái megvan-e az eredmény? — Szabó József: Amennyire lehet!) A földbirtokreform keretei között megvan, amennyiben, amint emiitettem, kerületemben 15 nagybirtok van, és minden megváltást szenvedő birtokon már keresztiilvitetett itéletileg a földbirtokreform. Itt, ennél a témánál meg is állok, mert az itélejek végrehajtását épen a földmivelésügyi kormányzat nehezíti (Ellentmondások jobbfelöl), mégpedig azáltal, hogy sokszor nincsenek szakemberei, nincsenek kataszteri mérnökei, úgyhogy ha a biró ki akar szállni póttárgyalásra vagy végrehajtásra, nem mehet, mert nem tudnak neki szakembert adni. (Schandl Karolj; Az országnak nincs! Honnan vegye a minister?), Viszont, ha valamilyen jóindulatulag támogatott földbirtokreform-tárgyalás van, arra a t. minister ur — nem ez a minister, hanem más ministerekkel történt meg —, egy tárgyalásra néha három szakértőt is kiküldölt. (Mozgás a jobboldalon.) Nem akarom megnevezni az esetet, melynél háborús szerzeményű birtokot védett a földmivelésügyi ministerium- (Schandl Károly: Sohasem védett! Mindig csak közérdeket védett! — Kiss Menyhért: Kz igazán gyalázat! — Schandl Károly: Mi a gyalázat, tessék megmondani! — Kiss Menyhért: Meg kell cáfolni, én nem' hiszem, de megkell cáfolni! Kuna P. András: A jövendő kultuszminister beszél! — Kiss Menyhért: Nem védhet háborús birtokot kisgazda! Ez lehetetlen! — Mayer János földmivelésügyi minister: Mi a közérdeket védjük és nem a háborús birtokot! Tessék csak konkrét adatokkal jönni és ne gyanusitani ! — Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Strausz István: Ezt az ügyet éles kifakadásokkal nem fogjuk előbbre vinni. Én arra törekszem, hogy innen az ellenzéki padokról is összefogjak a földmivelésügyi minister úrral azokban a kérdésekben, amelyekben megalkuvás nélkül minél előbb dűlőre akarja vinni a földbirtokreform ügyét. (Helyeslés.) Csak ezeket akartam megjegyezni. Elnök: A földmivelésügyi minister ur kivan szólni. Mayer János földmivelésügyi minister: Előre is hálás köszönetet mondok Strausz István t. képviselőtársamnak azért az Ígéretéért, hogy ő ellenzéki részről is hajlandó velem öszszefogni azért a szent célért, hogy a földbirtokreformot necsak az igénylők, a birtokosok, hanem a termelés érdekében is minél előbb keresztül vigyük. Ezekután rátérek észrevételeire, amelyeket a 14. cím, rendkívüli kiadások 5. rovatához fűzött és amelyekben kifogásolja azt, hogy a folyó évben csak 5500 korona van előirányozva, a múlt évben pedig 98.007 korona volt előirányozva. De nem jól nézte meg a t. képviselő ur — dacára, hogy elsőrangú szakértő budgetkéi'désekben és a zárszámadások felülvizsgálása kérdésében — a költségvetést és kissé tévedni méltóztatott. Mert méltóztatik látni, hogy a rendes kiadások 2. alrovatánál csillaggal van megjelölve, hogy a személyi kiadások átvitettek a rendes kiadások 5. rovata alól a rendes kiadások 2. alrovata alá. A múlt évben ott 14.244 korona volt előirányozva, most pedig 140.228 korona van előiránj^ozva. Tehát innen van az a nagy apadás és pedig azért, mert ezeknek az összegeknek nagyobb része utazásokra megy, tehát ezt megfelelő rovat alá kellett átvinni erről a rovatról, hogy mint rendes évi február hó Í7-en, kedden, kiadás és személyi kiadás legyen tényleg elszámolható. A t. képviselő ur nyitott ajtókat dönget akkor, amikor velem szemben akarja a bíróságot megvédelmezni. A bíróságot velem szemben Ugyan nem kell megvédelmezni és én előttem nem kell bizonyítani és hangsúlyozni azt, hogy milyen fontos és nagyértékü munkát teljesít a bíróság. De ugyanakkor, amikor ezt kiemeli a t. képviselő ur, kiemeli azt is, hogy a dolog természeténél fogva azok, akik sürgetik a kérdést, hozzámjönnek és a kórvényeket a földmivelésügyi ministerhez adják oda, mert a dolog természeténél fogva ugy érzi az a künn lévő ember, hogy ez földkérdés, tehát a földmivelésügyi ministerhez tartozik. A képviselő ur egyszersmind kevesli is ezen a tételen előirányzott összeget. Én magam is keveslem és én tényleg ezen a rovaton nagyobb összeget kívánok előirányozni a jövő évben. Ugyanis ennek a szolgálati ágnak feladata az elővásárlási jog gyakorlása utján a kisemberek földhöz juttatását előmozdítani, továbbá intézkedni, hogy a haszonbérleti szerződések szükség szerint az OKH. és az Altruista-Bank utján átvétethessenek. Most, hogy azokat a műszaki szolgálatokat, amelyek az OFB. Ítéletek alapján végrehajtandók, amennyiben hozzám fordulnak azok, akiknek érdekében az ítélet meghozatott, mi is végrehajthassuk és hogy a megszűnt bérletekből — ha szociális és földbirtokpolitikai szempontból a közérdek így kívánja — kisbérleteket alakítsunk és ezeknél a műszaki szolgálat a földmivelésügyi ministerium hatáskörében végrehajtható legyen, szóval a földbirtokrendezési munkálatokra nagyobb összeget kívánok felvenni. Itt kivánnék Dréhr Imre, valamint Gubicza Ferenc t. képviselőtársaimnak az általános vitában elhangzott beszédeire is pár szóval reflektálni. Mindkét képviselő ur azt kívánta, hogy a haszonbér kérdésében valamelyes intézkedést foganatosítson a földmivelésügyi ministerium, mert szociális szempontból ezeknek a kérdéseknek rendezése szükségessé vált. Ugy Dréhr Imre t. képviselőtársam, mint Gubicza Ferenc t. képviselőtársam a kishaszonbérek kérdésének rendezését sürgette. Ez rendkívül fontos kérdés. Amikor már azt hisszük, hogy ki-ki fogunk kászolódni a rendkívüli beavatkozás dolgaiból ós a háborús intézkedésekből, amikor már azt hisszük, hogy ezek a szerződések ugy, ahogy megköttettek, érvényben hagyhatók, akkor újra felmerül és adódik itt egy olyan eset, amely szükségessé teszi, hogy ezt a kérdést rendezzük. Rendkívül nehezünkre esik az, amikor ezeket a szerződéseket megbolygatjuk, azonban szociális szempontból feltétlenül szükségesnek tartom, hogy különösen a legkisebb bérleteknél az intézkedés megtörténjék. (Ugy van! jobb felől.) Én ugy érzem, hogy nem is a magánjogba való beavatkozás az, amikor mi ezeket a kérdéseket rendezzük, hanem tulajdonképen annak a 6140. számú földmivelésügyi ministeri rendelet 15. §-ának megváltoztatása, amely rendelet a 15. §-ában maga iktatta be értékmérőnek a buzavalutát s buzaalapon rendezte és szabályozta a bérletek kérdését. Itt az volt a szempont, hogy egy értékmérőt állapítsunk meg és arányosítsuk a haszonbérfizetést a háború előtti értékhez, úgyhogy egy standardot állapítsunk meg ezzel, hogy a búzát iktattuk be értékmérőnek, tehát most,