Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.

Ülésnapok - 1922-381

Ä nemzetgyűlés 381, ülése 1925. kataazás minőségét, a betöltött állás megüre­sedésének körülményeit, a tanitó által műkö­dése tartania alatt élvezett szabadságot, esetleg fegyelmi ügyeket tartalmazó iratokat is" és be kell ezeket mutatni akkor, amidőn a régi ren­delet alapján csupán a szolgálat folytonosságát igazoló működési bizonyítványokat kellett be mutani. Ez sérelmet rejt magában azért, mert köz­tudomásúlag 20—-25 évvel ezelőtt bizonyos vá­lasztási jegyzőkönyveket, megerősítési okmá­nyokat nem is igen adtak ki 1 megválasztás al­kalmával, annyival kevésbé, mert a régi nyug­díjrendelet alapján erre semmi szükség sem volt. Méltóztassék elgondolni, liögy egy 30—40 év óta működő tanítónak, aki 10—15 helyen is mű­ködött, ki kell ásni az egyes falukból azokat az okmányokat, amelyeket tulajdonképeií akkor el sem készítettek, miután nem volt rájuk szük­ség, Még nehezebbé teszi ezt a helyzetet az a körülmény, hogy sok tanító megszállott terü­letről származott ide s igy rendkívül nehéz ne­kik épen a megszállás folytán ezeknek az ok­mányoknak román, cseh vagy szerb területről való beszerzése. Én azt hiszem, legcélszerűbb lenne, ha a kultuszminister ur volna kegyes ezt à rendeletet odamódositani, hogy csak az 3923 július 1-től eltöltött szolgálatra nézve tenue ezt kötelezővé és nem az azelőtt eltöltött szolgálatra nézve, mert ismétlem, ma óriási ne­hézségbe ütközik ezeknek a különböző iratok­nak beszerzése, nemcsak a megszállás folytán, hanem annak az időnek hosszúsága folytán is, amely a tanitó működésétől kezdve nyugdíja­zásáig eltelt. ' Ennek az uj intézkedésnek másik sérelmes következménye az, hogy az állampénztárak a nyugdíjjárulékokat a tanítóktól 1924 szeptem­ber l-ig pontosan levonták, mégis az iskola­fentartók a járulékok l 3 /« részét 1923 július 1-től hárítják a tanítókra, igy tehát a tanítók 1923 július 1-től tulajdonképen kétszeresen fize­tik a nyugdíjjárulékokat. További sérelmes intézkedése ennek a ren­delkezésnek az, hogy az eddigi özvegyi félév helyett a tanitó özvegye férjének elhalálozása után csak egynegyedévig kapja férje egész fize­tését. Ugyancsak sérelmes az a rendelkezés is, hogy, míg azelőtt az árvák az édesanyjuk öz­vegyi 1 segélypénzének egy hatodrészét kapták, most csak egytizedrészét fogják kapni. Mikor mi a kultúra előbbreviteléről beszé­lünk, és mikor a kultúrában látjuk nemzetünk dicsőséges feltárnadását, akkor a közoktatás­ügyi kormányzatnak nem szabad a kultúra munkásaival szemben olyan szűkkeblűnek len­nie. (Erdélyi Aladár: De amikor adó kell! — Graeffl Jenő: Adó kell ahhoz!) Én tehát arra hívom fel az igen t. kultuszminister ur figyel­mét, hogy ezeket a sérelmes intézkedéseket re­parálja és e tekintetben legalább is a régi jogi helyzetet állítsa vissza. Elnök: Szólni senki sem kivan. A tanács­kozást befejezettnek nyilvánítom. A vallás- és közoktatásügyi minister ur kivan szólani. Gr. Klebelsbers: Kunó vallás- és közokta­tásügyi minister: T. Nemzetgyűlés! A Csík József képviselő ur által előadottakat beható megfontolás tárgyává fogom tenni. Olyan rész­letkérdések ezek, amelyekre ebben a pillanat­ban válaszolni nem tudnék, amennyiben azon­ban méltánylást érdemlőknek látszanak, na­gyon örülnék, ha e részben is valamit tehetnék. (Helyeslés jobhfelőlj . Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyíl­évi február hó 25-én, szerdán. * 23 í vánitom. Következik a határozathozatal. Kér­dem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik e a 26. cí­met változatlanul elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ilyen értelemben mondom ki a hatá­rozatot. Következik: Kiadás. Rendes kiadások. Forgács Miklós jegyző (olvassa): Kiadás. | Rendes kiadások: 7,394.840 aranykorona. Elnök: Szólásra következik? J Forgács Miklós jegyző: Strausz István! (Felkiáltások jobbfelől: Eláll a szótól!) Elnök: Kivan a képviselő ur szólani? Strausz István: Igen! s T. Nemzetgyűlés! Az ellátások folyósítása körül eg*y különös rendelkezést kivánok meg­jegyzés tárgyává tenni. A rendelkezés szerint, ha a felekezeti faná­rok és felekezeti tanítók, tanítónők, óvónők nyugdíjazásukat 1924 július hó előtt kérték, meg-állapittatik a nyugdíj-járandóság, azon­ban a nyugdíj kifizetése felfüggesztetik. Sok oldalról hallottam ezt a panaszt: egészen érthetetlen előttem, mi lehet ennek az.oka, hogy szanálás van és addig, amíg bizonyos kérdéseket visszamenőleg* nem rendeznek a nyugdíjalapra vonatkozóan, a nyugdíjakat ki­fizetni nem lehet. Erre nézve kérem az igen t. előadó urnák, illetőleg- a kultuszminister ur­nák felvilágosítását. Elnök: Kivan még valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólani nem kivan, a vitát bezárom. Kíván az előadó ur szólani? (Nagy János (egri) előadó: Nem!) Kivan a minister ur szó­lani? (Gr. Klebelsberg: Kunó vallás- és közok­tatásügyi minister; Nem!) Ha a minister ur sem kivan szólani, akkor a tanácskozást is be­I fejezettnek nyilvánítom. Következik a hatá­rozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, mél­J tóztatik-e a 26. címben foglalt végösszeget is elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot. Ezzel a kultusztárca költségvetése részle­teiben is letárgyaItatott és elfogadtatott. Mielőtt a honvédelmi tárca költségvetésére áttérnénk, a kultuszminister ur kivan szólani. Gr. Klebelsbereg Kunó vallás- és közokta­tásügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Van sze­rencsém törvényjavaslatot benyújtani a test­nevelésről szóló 1921 : LIII. tcikk kiegészítésé­ről. Kérem, hogy azt kinyomatni, szétosztatni és a közoktatásügyi és pénzügyi bizottságok­hoz utasítani méltóztassék. Elnök: Az imént benyújtott törvényjavas­lat ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előze­tes tárgyalás végett kiadatik a közoktatásügyi és pénzügyi bizottságoknak. Most pedig napirendünk szerint áttérünk a honvédelmi tárca költségvetésének tárgyalá­sára. Az előadó ur kivan szólani. Rubinek István előadó: T. Nemzetgyűlés! A legnagyobb elfogódottsággal kell megküzde­nem (Halljuk! jobbfelől.) akkor, amikor a hon­védelmi tárcának tíz év óta első arany-költ­ségvetése előadására vállalkozom (Ugy van! jobbfelől.), mert hiszen a trianoni békeszerző­dés egyetlenegy tárca keretében • sem eszközölt olyan mélyreható változtatásokat, módositáso­kat (Felkiáltások jobbfelöl: Pusztításokat!), mondjuk: pusztításokat (Ugy vanf jobbfelől.), mint épen a honvédelmi tárca keretébe tartozó intézményeken. (Ugy van! jobbfelől.) Köztudomású tény, hogy az eddigi általá­nos hadkötelezettségi rendszerrel, amelyre pe­dig a háború folyamán maga Anglia is áttért, felhagyni, és annak helyébe az önként jelent-

Next

/
Thumbnails
Contents