Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.
Ülésnapok - 1922-381
220 'Â nemzetgyűlés 381. ülése 1925. évi február hó 25-én, szerdán. érvényesítésére, amelyeknek ezekben az iskolákban kétségtelenül érvényes ülni ök kell, az illető minister uraknak úgyis módjuk lenne, amint azt látjuk, a felső kereskedelmi iskoláknál és más egyéb olyan iskoláknál, amelyek a kultuszminister ur hatáskörébe tartoznak es amelyek tanítási anyaga olyan, hogy mas szakministernek is beleszólást enged. Felhozták azt is, hogy ha atadnaxc a toldmivelésüo-vi minister hatáskörébe tartozó iskolákat, elszakítanák azoktól a tudományos in : Gézetektől — ilyenek a foltani, a meteorológiai intézet —, amelyekkel azok szoros kapcsolatban működnek. (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el) Ha ezek az intézetek csakugyan olyan elválaszthatatlanok a magasabb iskoláktól, amelyeknek én a kultusztárcába való átutalását szorgalmazom, akkor ezeket az intézeteket is át kell adni a kultuszministeriumnak. Itt nem lehet más szempont, mint a kultúra szolgálatának mélyítése. Lelkem mélyéből meg vagyok róla győződve, hogyha az általam emiitett iskolák átutaltatnának a kultusztárca körébe, sokkal nagyobb sikereket lehetne felmutatni a szaktudományok előhaladásában. Én nem is hagyok ennek a kérdésnek békét; tudok én. ha kell és a körülmények szorítanak rá, cikkezni is. Nekem erős hitem az, hogy ez nem maradhat igy és azt is tudom, hogy csak kivételes oka volt annak, hogy ezek ide kerültek. Emiitettem, hogy Horvát-Szlavonországokkal mi közösségben voltunk több kérdésben, a kultuszigazgatás azonban ki volt véve. Volt azonban pénzügyi egyezményünk velük. Nehogy tehát Horvát-Szlavonországnak mód adassék arra, hogy az ilyen szakiskolák költségeitől meneküljenek, szaktárcákhoz osztották be a szakiskolák irányítását, vezetését, valamint a költségeit. Az ok megszűnt, az okozatnak is meg kell szűnnie. Szivére kötöm az igen t. kultuszminister urnák, hogy ezzel a kérdéssel tovább foglalkozzék. Ezt én egészen spontán, magamtól hoztam a nemzetgyűlés elé ós a kultuszminister ur meg lehet győződve arról, hogy ha meggyőződése egyforma az enyémmel, akkor — amennyire egy embertől telik — én ennek a kérdésnek az általam jelzett szellemben és irányban való megoldásában erős támogatója leszek. Előterjeszteni a következő határozati javaslatomat (olvassa): „Hivja fel a nemzetgyűlés a vallás- és közoktatásügyi minister urat, tegyen meg mindent, arra, hogy a pénzügyininisterium hatásköréből a bánya- és erdőmérnöki főiskolát, valamint a fóldmivelésügyi ministerium ügyköréből az állatorvosi főiskolát, a gazdasági akadémiákat, úgyszintén a földmives-iskolákat, nemkülönben a tárgyalás során az ezen tanintézetekkel szerves kapcsolatban állóknak bizonyult tudományos intézeteket már az 1925—26. évi állami költségvetési előirányzat alapján saját hatáskörébe átvehesse." Elnök: Kivan még valaki szólni? Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A kultuszminister ur kivan nyilatkozni. Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és .közoktatásügyi minister: A t. Nemzetgyűlés természetesnek fogja találni, hogy erre a határozati javaslatra nyilatkoznom igen nehéz, mert egy kabinetben ülvén azokkal a minister urakkal, akiknek tárcájában most ezek az iskolák tartoznak, annál a szolidaritásnál fogva, amellyel ugyanannak a kabinetnek minis terei egymással szemben vannak, természetes, hogy az ő megkérdezésük és hozzájárulásuk nélkül nem fogadhatom el ezt a határozati javaslatot. Mindamellett elvi álláspontomat körvonalazni akarom ebben a kérdésben és ez az: nem szoktak a gazdasági szakoktatásnál distingválni iskola és tanfolyam között. A tanfolyam, amely tisztán bizonyos gyakorlati ügyességek elsajátitását célozza, egészen jól elhelyezkedhetik egyes szakministerek hatáskörében. Amint azonban iskoláról van szó — ha ezt a szót komolyan vesszük, — akkor azt az iskolát egy sajátos szellemnek kell betöltenie, amelyet csak pedagógus tud megadni. Ha szakember, aki tanit, egyben nem pedagógus is, akkor az nem lesz iskola, még ha százszor annak nevezzük is, hanem mindig csak tanfolyam lesz. Ebből a szempontból mindenesetre állandóan arra fogok törekedni, azon loyalitás mellett, amellyel ministertársaimnak tartozom, hogy a szakiskolák közül minél többet átvehessek a kultuszministerium hatáskörébe. A jelzett okból azonban ezt a határozati javaslatot nem fogadhatom el és ezért kérem annak mellőzését. (Helyeslés johbfelől.) Elnök: Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e elfogadni a költségvetés imént tárgyalt tételét, igen vagy nem! (Igen!) Elfogadta tik. Következik a határozathozatal Strausz képviselő ur határozati javaslata felett. Kérem azokat a képviselő urakat, akik Strausz képviselő ur határozati javaslatát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A határozati javaslat elvettetik. Következik a 2. rovat: Dologi kiadások. Forgács Miklós jegyző (olvassa): 2. rovat. Dologi kiadások 204.000. Elnök: Meg nem támadtatván, elfogadtatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): 3. rovat. Ösztöndijak a gyógyítva nevelő iskoláknál 9.670. Elnök: Meg nem támadtatván, elfogadtatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): 4. rovat. Iparos- és tanoncoktatási általános célokra 14.700. Elnök: Meg nem támadtatván, elfogadtatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): 5. rovat. Gyógypedagógiai tudományos társulatok és siketnéma otthon segélyezésére 1.360. Elnök: Meg nem támadtatván, elfogadtatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások. 1. rovat. Mezőgazdasági iskolák céljaira 17.050 — Maday Gyula! Maday Gyula: T. Nemzetgyűlés! Az általános vitából egy vezérszólam csendült ki, a gazdasági szakoktatás kiépítése, amely kérdést Strausz képviselő ur is érintette. Ez most a levegőben van s a megoldásra már teljesen megérett kérdésnek tekinthető. Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék hangosabban beszélni! Maday Gyula: Ezzel nemcsak a nemzetgyűlés, hariem a néptömegek is foglalkoznak, igy pl. ujabban kimondottan mezőgazdasági jellegű polgári iskolák alakulnak és ezen a réven egyes községek meglehetősen nagy anyagi áldozatokra is hajlandók. Kerületemben Balmazújvároson pár esztendővel ezelőtt egy kimondottan mezőgazdasági jellegű polgári iskola alakult, amelynek céljára a község nemcsak épületet bocsátott rendelkezésre, hanem mintegy három holdnyi kitűnő minőségű belsőséget is, ahol szabályszerű kertészeti művelés
