Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.
Ülésnapok - 1922-377
A nemzetgyűlés 377. ülése 1925. évi február hó 17-én, kedden. 11 embernek megvan a maga szerepe. Látjuk a rovarok szerepét a termelés nagy műhelyében, amikor elősegítik az ember termelő munkáját, látjuk azt, mikor hátráltatják a termelő munkáját. Ez az úgynevezett biológiai élet figyelése. De az élettelen tárgyak hatását is figyelemre kell méltatnia a szaktudománynak. Itt van a vegyészet nagy előrehaladása,"amellyel számolni kell. Ezeknek az ismereteknek mind számottevő szerepe van a mezőgazdasági termelésnél. Mikor ismételten szót emelek a mellett, hogy a mezőgazdasági szakoktatás meghatározott korlátok között, mint az összes ismeretek hatalmas részének képviselője, terjesztessék külön mezőgazdasági szakintézetekben és utaltassák a földmivelésügyi ministerium ellenőrzése alá, (Helyeslés a jobboldalon ) nem szabad szem elől téveszteni azt a körülményt, 5 hogy a vetőmagnemesités, az állatfajok kiválasztása^ és nemesítése, az állatok erejének és ügyességének a mezőgazdaság szolgálatába állítása most már úgyszólván tudományszámba megy. Valóságos tudomány most már ezeknek az ismereteknek útvesztőjében eligazodni, ha tehát engednők magunkat rábeszélni arra. hogy a mezőgazdasági szakoktatás kivétessék a földmivelésügyi ministerium hatáskörébői és áttétessék a kultuszministeri um keretébe, akkor lassan, arra a következtetésre kellene jutnunk, hogy mindazok a tudományok is tétessenek át — mivel tudományok — a kultuszministerium ügyköre és ellenőrzése alá, amelj^ek a mezőgazdálkodást alátámasztják. Nem tehetem magamévá ezt a gondolatot és ismételten sürgetem és követelem, hogy ez a kérdés végleges megoldást találjon. (Helyeslés a jobboldalon.) Szükséges ennélfogva, hogy a mezőgazdasági szakintézetek kifejlesztessenek és a kísérleti állomások az ország minél több helyén haladéktalanul feláll ittassá nak. Minden vidéknek megvan ugyanis a maga külön természetrajzi követelménye. A szikes talajon más növény diszlik, a homokoson megint más és így az egyes körzeteknek majd mintegy ki kell iskolázva leimfök, bizonyos növények termelésére és bizonyos nemesitett állatok tenyésztésére. Ez csak ugy érhető el, ha a perifériákon is minél számosabb kisérleti állomás és vetőmagvizsgáló állomást fogunk találni, amely vegytani és biológiai szempontból mindezeket a kérdéseket vizsgálja, ismerteti és eredményeiket nyilvántartja. Akkor majd módunkban lesz Magyarországon esetleg uj növények termelését is meghonosítani és ha ezek az állomások megvizsgálván, az egyes fajok összetételét megismertetik a növények természetrajzát, akkor majd módunkban lesz uj jövedelmet biztosító forrásokat, termelési ágakat létesíteni. Hiszen hosszan lehetne erről beszélni. Megemlítem itt a madárvédelmet. Az ornitológia ma szintén tudomány, amely egész könyvtárakat tölt meg, és kell hogy ez is megfelelő alátámasztásban r^szesittessék. Hogyha erre az ismeretágra is azt mondanánk, hogy a kultuszministerium hatáskörébe osztassék be, végre az volna a helyzet, hogy az összes ismeretágak fejlesztését abszorbeálnánk a kultuszminister ur hatáskörében. Pedig tudjuk, vannak kereskedelmi szakiskolák, iparostanoneiskolák is, amelyek mind más tárcák felügyelete alatt vannak. A nagy hatalmas, országos érdekeknek kell ezt a kérdést eldöntejiiök. Én a múltkori beszédemben kanapé kérdésnek jeleztem ezt, a ministerelnök ur pedig azt mondta rá, hogy pénzkérdés. Itt is adatokkal tudnék előállni. Számtalan, a mezőgazdasági kultúráért lelkesülő lélek és férfi van Magyarországon, akik alapítványokat tettek és tesznek, akik közel érzik magukat a földhöz és inert a földből szerezték vagyonukat, vissza akarják ezt adni a föld nemesítésének, a termelés előmozdításának meg akarják azt hálálni; ezek nem fogják odaadni a kultusztárcának az alapítványokat, mert hiszen közelebb van hozzájuk a föld és a föld életének megismerését célzó tanintézetek támogatása. (Barla-Szabó József: Szigetvár 100 hold földet ajánlott fel mezőgazdasági intézet létesítésére!) Épen most hallom BarlaSzabó József t. képviselőtársamtól, hogy Szigetvár 100 hold földet ajánlott fel mezőgazdasági intézet létesítésére. (Barla-Szabó József: Ott van a polgári iskola és nem engedi r ezt se-m áialaki ta ni ! ) Szükséges, hogy ilyen intézetek minden vármegyében felállíttassanak, amint tudok róla, hogy a földmivelésügyí minister ur ezt tervbe is vette, azonban idáig épen azért nem sikerült elintéznie, mert a két ministerium között örökös tárgyalások vannak arról, hogy melyikük gyakorolja a felügyeletet. Röviden befejezem felszólalásomat. Elengedhetetlen kelléknek tartom, hogy a mezőgazdasági ismeretek fejlesztésével és terjesztésével foglalkozó intézetek, amelyeknek a gyakorlati élet követelményeit kell szem előtt tartamok, aminők a kisérletügyi, vegytani, geológiai, vízrajzi, élettani intézetek és különösen a madárvédelmi intézmények a földmivelésügyi ministerium hatáskörében és felügyelete alatt féjlesztessenek. A felsoroltakhoz még csak azt kívánom hozzáfűzni, hogy a mezőgazdasághan, mint amely a legbiztosabb fundamentum Magyarország specialis viszonyainál fogva a nemzeti erőforrásoknak, vagyonosodásnak és jövedelemnek, a lehető legnagyobb gond fordíttassák a kísérlet ügyre és a mezőgazdasági tanintézetek fejlesztésére ezeket kívántam röviden elmondani. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Az előadó ur kivan szólani! Erdélyi Aladár előadó: T. Nemzetgyűlés! Az előttem felszólalt igen t. képviselő urak úgyszólván egészen kimerítették a tárgyat, de nem mulaszthatom el, hogy rá ne mutassak arra, hogy Strausz István igen t. képviselőtársam helytelen hipothezisből indult ki'. Rámutatott ugyan már erre Szabó igen t. képviselőtársam is. amikor azt mondta, hogy ha arról lenne szó, hogy minden ami az oktatásra vonatkozik, a vallás- és közoktatásügyi tárcához tartozzék, akkor ide kellene sorolni az általa felsoroltakon kívül még a katonai tudományokat oktató intézeteket is. Ne ebből, ne helytelen feltevésből méltóztassék kiindulni, hanem méltóztassék megnézni az egyes gazdasági intézetek történeti múltját és akkor méltóztatik meglátni, hogy a történet, a való élet maga kovácsolta ki azt az; utat, amelyen haladni kell. Csak rámutatni kívánok arra, hogy Tessedik Sámuel, aki a XVIII. század utolsó évtizedében legelőször létesítette nemcsak Magyarországon, hanem Európában a népies oktatást, a gyakorlati életben 40 hold szikes földön kezdte meg a magyar alföld népének oktatását. De továbbmegyek. Méltóztassék megnézni a középfokú gazdasági iskolák legelsejét. Amikor Nákó Kristóf, aki akkor még egyszerű nemes ember volt, 1825kben megalapította hitbizomán y át, alapítványt tett a Szent Miklós föl dmives iskolának, amely útmutatója lehet minden ko2*
