Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.

Ülésnapok - 1922-379

'A nemzetgyűlés 379. ülése Ï925.è meg a felsőkereskedelmi iskolákat, amelyek szintén, mint a polgári iskolák, nagy keresletnek örvendenek, amennyiben elbocsátott. B-listára helyezett tisztviselők, katonatisztek keresik fel ezeket a% iskolákat, megérezvén a gazdasági helyzetet. Hogy tényleg már veszejt emberek nagy tömege fordul a felsőkereske • reskedelmi iskolákhoz, mutatja az, hogy a legutóbbi évben 1000 magántanuló volt a felsőkereskedelmi iskolában és 101 magánérettségiző. Ilyen felsőkereskedelmi iskola van az országban 11, 1898 tanulóval. A mezőgazdasági népiskoláknak két típusuk van, az egyik az 1868 : XXX. tcikk alapján áll s az úgynevezett ismétlőiskolákból alakult ki. Ezekben az iskolákban négy-hathetes gazdasági tanfolyamot végzett tanitók működnek. Az ország 8476 községéből csak 942-ben sikerült ezeket a gazdasági népiskolákat kifejleszteni. Ez iskolák mellett a törvény értelmében 600 négyzetöltől egészen hét holdig terjedő gyakorlótérnek kell lennie, a legtöbb helyen a falusi faiskolák szolgálnak erre a célra. A mezőgazdasági népiskolák másik tipusa az önálló mezőgazdasági népiskola, amely az 1908. évi Apponyi-törvényben birja az alapját. Ilyen van az országban 25 állami és 23 községi. Legkevesebb van belőlük a Dunántúlon, összesen öt. Ezekben az önálló mezőgazdasági népiskolákban kétévi gazdasági tanfolyamot végzett elemi iskolai tanitók működnek. A tankötelesek itt is szintén az ismétlő iskolára kötelezett gyermekek. A tanterv szerint a hallgatóságot, a tanuló ifjúságot a jövendő foglalkozásra kell előkésziteni. A tanárok résztvesznek a nép gazdasági és szociális szervező munkájában. A mezőgazdasági szakismereteken kivül háztartási gyakorlatokkal, _ baromfitenyésztéssel és háziiparral foglalkoznak. Itt megjegyzem, hogy ismerve az országnak a helyzetét, a mezőgazdasági népességünk között a háziipart legjobban ez iskolák révén lehet elterjeszteni. Ma 42 szövőszék dolgozik ezekben az intézetekben, amelyek 168 szaktanítóval és 16.408 tanulóval 2587 hold területen^ képzik elő a tanuló ifjúságot jövendő hivatására. Beruházásokra költségvetésünkben 30.000 korona van felvéve, a csongrádi, monori és kiskunéi orozsmai önálló gazdasági népiskolák épitési költségeinek fedezésére. Iparostanonc- és kereskedelmi tanonciskoláink az államnak legolcsóbb iskolái. 320 ilyen iskola működik az országban, 220 vidéken, 100 Budapesten. Ezek közül a kereskedelmi tanonciskolák száma 50. Ezekben csak 24 tanitója van az államnak, mint önálló tanító, a többi óraadó, akik 40 aranykorona évi óradíjért tanítanak ezekben az iskolákban. Az iparos- és kereskedelmi tanonciskolák az 1922 :XII. te. értelmében reformon mentek át. E törvény értelmében az ország minden olyan helyén, ahol 40 iparostanonc van, iparostanonciskolát kell felállitani, ahol 25 tanonc van, iparostanonctanfolyamot kell létesíteni, s ahol 40 egyszakmabeli tanonc van foglalkoztatva, ott külön szakiparostanonciskolát kell felállitani. Ezeknek szervezése a mostani iskolai év folyamán nyer befejezést. Itt a szakiskolák között kell megemlítenem a gyógypedagógiai iskolákat. Internátussal összekötött siketnéma intézet van hat. Két ilj^en iskola van bejáró növendékekkel, két műhellyel, 111 rendes tanárral, 22 óraadóval és 552 növendékkel. Vakok intézete van iskolakötelezettek számára egy, felnőttek számára három, huszonöt tanerővel, hét óraadóval, 342 n február hó 19-én, csütörtökön. 127 növendékkel. A gyengeelméjüek számára két iskola van — Budapesten és Gyulán —, 10 rendes, 3 rendkívüli tanítóval és 84 növendékkel. A gyengetehetségüek számára, hogy az elemi népoktatást ettől a tehertől megmentse, a kultuszkormány külön intézeteket állított fel. 10 ilyen intézet van az országban 55 rendes tanítóval, 8 óraadóval és 931 növendékkel. A beszédhibásak és nagyothallók számára is van egy-egy tanfolyam 69 növendékkel. A gyógypedagógiai iskolákban működő tanítókat külön tanárképző intézetben képzik ki. Ezeknek tehát kettős képesítésük van. A gyógypedagógiai tanárképzőn ma 36 hallgató van, de, hogy ennyi is legyen, azt a kultuszkormány csak ugy tudja elérni, hogy egy egy hallgató számára havonta 80.000 papírkorona ösztöndíjat biztosit ós élelmezésükről ugy tud gondoskodni, hogy a vakok és siketnémák intézetében ugyanazt az élelmezést kapják, mint a gyermekek. Külön meg kell említenem az ezekben az iskolákban működő tanitók nehéz helyzetét. Ezeknek a tanítóknak 18-.7 százaléka ugyanis rosszabb helyzetben van, mint az óvónők 11 '3 százaléka rosszabb helyzetben van, mint az elemi iskolai tanitók — bár kettős képesítéssel birnak —, 40 százaléka egyforma elbánásban részesül a tanitókkal s 30 százaléka valamivel jobb helyzetben van, mint a tanitók. Ezek státusának rendezését illetően a kultuszkormány mindent megtett. A kultuszminister ur erre vonatkozó felterjesztése a pénzügyministeriumban van. A kultuszminister ur azt akarja elérni, hogy az ezekben az intézetekben működő tanerők 1—5 évi szolgálattal a X. fizetési osztályba, 5—10 évi szolgálattal a IX., 10— 16 évi szolgálattal a VIII., 17—23 évi szolgálattal a VII. fizetési osztályba jussanak és 24 évi szolgálat után megnyíljék számukra a VI. fizetési osztály. A bábaképzésről a csecsemő- és gyermekvédelem szempontjából csak azt jegyzem meg, hogy a kultuszkormány a mai viszonyok szerint mindent megtesz arra, hogy ezeknek az intézeteknek szinvonalat fentartsa. A szülészeti klinikákon mindenütt van bábaképző is; bábaképző van azonkívül még Szombathelyen, Szolnokon és Szekszárdon. A szolnoki nem más, mint a nagyváradi menekült bábaképző, amelynek ottani elhelyezéséhez a város másfél milliárddal, a kultuszkormány 700 millióval járult hozzá. A mostani költségvetésbe felvett összeg ennek az építkezésnek befejezésére szolgál. (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Ezek után áttérek a költségvetésünk egyik legfontosabb részére, arra, amelyre a képviselő urak pártkülönbség nélkül legnagyobb súlyt fektetik, a népnevelésre. (Graeffl Jenő: Négyen vagyunk! Kérjük felfüggeszteni az ülést!) A népnevelés fontosságát nem szükséges külön kiemelnem. A népnevelés, népoktatás nem más, mint nemzetnevelés, a nemzet megerősitése. (Ugy van! TJgy van! a jobboldalon.) Minél szélesebb rétegeken nyugszik a kultúra, annál erősebb ; minél mélyebb rétegekbe nyúlik le a nemzet műveltségének gyökere, annál erősebben áll az, ugy hogy a viharok sem tudják kidönteni. Erre a forradalmak adtak példát. Minél műveltebb volt valamely országban a legszélesebb népréteg, annál kevésbé volt kapható a nép a forradalmiak szörnyűségeire. Minél alacsonyabb színvonalon volt valamely nép műveltsége, annál könnyebben gyalázta meg a i.>