Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIX. kötet • 1925. január 30. - 1925. február 13.

Ülésnapok - 1922-374

320 A nemzetgyűlés 374. Mése 1925. ém február hó 11-én, smrdaiï. lat tárgyalására nézve a sürgősséget kimondani! (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot. Tamássy József képviselő ur mint a földmivelósügyi és közgazdasági bizottság előadója kíván jelentést tenni, Tamássy József előadó: T. Nemzetgyűlés! Van szerencsém a földmivelésügyi és közgazdasági bizottság két rendbeli jelentését beterjeszteni. Az egyik vonatkozik a földmivelésügyi minister ur 444. sz. törvényjavaslatára, amely a sáska elleni védekezés szervezése vésett 1920 október 31-én Rómában kötött nemzetközi egyezmény becikkelyezéséből szól. A másik vonatkozik a földmivelésügyi minister ur 319. sz. törvényjavaslatára, mely a tejtermékeknek állami ellenőrző jeggyel való ellátásáról szól. Tisztelettel kérem a jelentések kiiiyomatását, szétosztását és annakidején az osztályok mellőzésével való napirendre tűzését. Elnök: A jelentések ki fognak nyomatni és szét fognak osztatni; annakidején az osztályok mellőzésével leendő napirendre tűzésük iránt javaslatot fogok tenni a t. Nemzetgyűlésnek. Most áttérünk az interpellációkra. Az első interpelláló Eőri-Szabó Dezső képviselő ur. Kérem a jegyző urat, hogy a házszabályok 197. Vának 5. pontja értelmében Eőri-Szabó képviselő ur első interpellációjának szövegét felolvasni sziveskedjék. Petrovits György jegyző (olvassa): „Hajlandó-e a minister ur a rendelkezésére álló eszközökkel odahatni, hogy az attalai és mennyei, esztendők óta húzódó földbirtokrendezés végre megnyugtató és igazságos befejezésre jusson!" Elnök: A szó Eőri-Szabó képviselő urat illeti. Eőri-Szabó Dezső: T. Nemzetgyűlés! Faltaim ja voltam annak, amikor a költségvetés tárgyalása folyamán a pénzügyminister ur: abbeli bejelentését, hogy a földreformmal járó megkötöttséget rövidesen meg kívánják szüntetni, a tisztelt kormánypárt zajos helyesléssel fogadta. Magam is azt mondom, hogy bár minél előbb el lehetne érni azt az időpontot, amikor] fi földre form törvénnyel kapcsolatos megkötöttségek csakugyan megszüntethetők lesznek. Mindenesetre az ország érdeke is azt kívánja, hogy ebben a kérdésben nyugalom és lehetőleg általános megelégedés álljon be. Ennek feltétele azonban az, hogy a földreform-törvényt igyekezzünk becsülettel végrehajtani. Nagyon jól tudom, hogy mindenkinek eleget tenni nem lehet; nagyon jól tudom, hogy a reform legbecsületesebb végrehajtása esetén is sok elégedetlenség fog hangzani innen is, onnan is. Nem is ezekről van szó, hanem arról, hogy általában véve valósittassék meg az a nagy koncepció, amelyet ez a földreform felölel és ne legyenek olyan kiáltó esetek, amelyek igazán megingatják az emberben a törvények tiszteletébe s a törvények végrehajtásába vetett hitet. Sajnos, ilyen dolgokról vagyok kénytelen most a t. Nemzetgyűlés előtt referálni és az igen t. földmivelésügyi minister ur szíves figyelmét ezekre felhivni. Az igali járás Attala nevű községének határában, mely a somogyi viszonyokhoz képest meglehetősen nagy köz«ség, egyedül a kegyes tanitórend nagy birtoka van. Kifejeztem már itt a nemzetgyűlésen nem is egyszer, hanem több izben s kifejeztem az ott folyó földreform-eljárás folyamán, hogy a kegyes tanitórend hazafias, kulturális niiszszióját mindenesetre becsülni kell annyira, hogy amennyire csak lehet, védeni kell az _ ő birtoktestüket. Hiszen ebben a községben teljesen, száz százalékig meg is lehetett volna védeni a kegyes tanitórend eme nemes, kulturális és hazafias érdekeit, ha bele nem szólnak oly magasabb hatalmasságok, amelyek működését a kulisszák mögött — sajnos — többször fájdalommal vagyunk kénytelenek látni. Ennek a somogyvármegyei Attala községnek közvetlen tőszomszédságában fekszik Esz~ terházy hercegnek egy oly 800 holdas birtoka, amelyet húsz esztendő óta az Attala községtől egy-két kilométernyire fekvő kapospulai lakosok bírtak kisbériéiben. A földreform rendezés folyamán Kapospula községet az a szerencsétlenség érte, hogy ennek a húsz év óta birt bérletnek több mint 50%-át elvették^ tőle. De ez más lapra tartozik, erről nem óhajtok most beszélni. A megmaradt rész, circa 500 kat. hold szintén leadatott vagyonváltságban a hercegi birtok által. Kézenfekvő, világos, természetes lett volna, hogy a kapospulaiaktól elvett földterületet, ha már a törvény alapján jónak tartották elvenni, az attalai, közvetlen szomszédságban, egy körjegyzőséghez tartozó földigénylőknek Ítéljék oda, amivel — mint mondám — az attalai kegyes tanító rendi birtokot teljesen tehermeiitesiteni lehetett volna. Hiszen a hercegi birtok ezt a felszabadult részt is leadta vagyonváltságban, természetes lett volna, hogy ezt odaadják annak a községnek, amely ^ más földet nem kaphat, hacsak a kegyes tanitórend birtokát igénybevenni és megzavarni nem akarja. Mi történt! Az, hogy Kapospulán felszabadult circa 500 holdat nem az attalai földigénylőknek Ítélte oda az Országos Földbirtokrendező Bíróság bölcsessége, hanem a néni egy körjegyzőségben, nem egy járásban, de nem is egy megyében fekvő dombóvári földigénylőknek. Miért! Talán azért, mert Dombovárott nem találtak volna a dombóvári igénylők kielégítésére elég földet? Hiszen herceg Eszterházynak 40.000 holdas birtoka van Dombóvár határában! (Strausz István: Pallavicinié is ott van!) De ehhez nem nyúltak hozzá, hanem azt a kapospulai, nemcsak más körjegyzőség, nemcsak más járás, haneni más megye határában fekvő felszabadult földet Ítélték oda a dombóvári igénylőknek. Miért? Nem tudok másra gondolni, bocsánatot kérek, tárgyilagos akarok lenni igazán a legtávolabb eső mértékig, azonban nem lehet másra gondolnom mint hogy azért adták oda, hogy a dombóvári hercegi birtokhoZt ne kelljen hozzányúlni. Mi lett ennek a következménye! Nemcsak az, hogy más járásbeli, más megyebeli lakosság' telepíttetett oda Kapospula község határába, ami nagyon megzavarja — elképzelhetjük — az egész közigazgatási és mas adózási dolgokat is, hanem az attalai község földigénylői valósággal odajutottak, hogy földet nem kaphatnak, hacsak mint mondom, a kegyes tanitórend birtokához hozzányúlni nem, akarnak. (Szijj Bálint: Ez másutt is igy van, nemcsak ott!) Rá akarok mutatni épen arra is, hogy ez nem egyedül álló jelenség. Itt sokszor magasabb, a kulisszák mögötti hatalmak mozgatják az eseményeket; a legtávolabbról sem akarom megvádolni az Országos FÖldbirJokrendező Biróság magasrangu biráit — elvégre ők is emberek, ők is megtéveszthetők —, de határozottan merem állítani, hogy sokszor igenis olyan befolyások érvényesülnek, amelyeknek nem volna szabad érvényesülniük. A jelenlévő igazságügyminister urat is fel tudom tanúnak hívni ennek bizonyítására. Levelek