Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIX. kötet • 1925. január 30. - 1925. február 13.

Ülésnapok - 1922-374

318 A nemzetgyűlés 37 í. ülése 1.925, illeti, amelyet Farkas Tibor t. képviselő ur vetett fel, hogy a vagyonmérlegre vonatkozólag is célszerű lenne, ha a nemzetgyűlés teljes tájékoztatást kapna, nem látom akadályát annak, hogy a jövő esztendőben, amikor összeállittatik a nemzetgyűlés elé kerülő költségvetés, erre is megfelelően kiterjeszkedjünk. Ennek kapcsán emlitem meg, hogy S transz István t. képviselőtársam kifogásolta azt, hogy külön mellékletképen szerepeinek az államvasul a kra vonatkozó részek. (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Az államvasutakra vonatkozó rész tényleg külön mellékletként szerepel, de igy szerepel az errevonatkozólag kiadott' kormányrendelet 4. §-a értelmében. T. i. az 1924: IV. te. 2. §-ában kapott felhatalmazás alapján a kormány kidolgozott egy rendelettervezetet, amelyben többek között ezt a kérdést is szabályozta. Ez a rendelettervezet még tervezet formájában a 33-as bizottságban bőven tárgyaltatott, ésaz ott egyhangúlag kialakult vélemény alapján történt azután a végleges megfogalmazás. Ebben erre vonatkozólag a következő rendelkezés foglaltatik. (Olvassa): „A ni. kir. államvasutak költségvetése a 9. § alapján történt jóváhagyással érvénybe lép arra az időre, amíg a törvényhozás az állami költségvetés keretében az államvasutak költségvetéséről határoz. Az államvasutak költségvetése az állami költségvetésben az állami üzemek fejezete alatt Összesen három tétellel: a bevételek főösszegének, a folyó kiadások főösszegének és a beruházásokra előirányzott kiadások összegének feltüntetésével szerepel, mint külön melléklet. Az államvasút! részletes költségvetés az állami költségvetéshez csatolandó. Ennek a külön költségvetésnek rovatrendszere a legfőbb állami számvevőszék elnökével és a pénzügyministerrel egyetértésben állapi ttatik meg". Az, amit a nemzetgyűlés elé terjesztettünk, teljesen megfelel az ebben foglalt rendelkezéseknek. (Strausz István: Ez nem enyhíti, csak súlyosbítja a helyzetet!) Ami már most azt a kérdést illeti, hogy a folyó budgetesztendő folyamán a pénzügyi tárca részéről milyen összegek bocsáttattak az iizeniekkel kapcsolatosan a kereskedelmi tárca rendelkezésére, a dolog ugy áll, hogy forgótőke céljaira az államvasutak azt az összeget kapták meg előre egy összegben, amit a különböző tárcák tisztviselőinek mentdíjkedvezményével kapcsolatosan egyébként 12 hónapban kapna meg* az államvasút. Ez az összeg négymillió aranykoronát tesz ki s ez rendelkezésünkre adatott mindját a budgetév elején, ahelyett, hogy fokozatosan tizenkét rátában adatott volna a vasút renlelkezésére. Ez képezi egy részét az államvasutak forgótőkéjének. Ami mármost a beruházási szükségletet illeti, itt először is rendelkezésére bocsáttatott az államvasutaknak eg*y hatmillió aranykoronás összeg, amely teljesen megegyezik a budgettel, mert ez abból az összegből van. amely az üzemek deficitjének fedezésére van a budgetben előirányozva, továbbmenőleg azr ntán — és ezek a tételek mind kölcsöntételek — az államvasutak rendelkezésére adatott az az összeg, amelyet fizetni kellene azoii államadóssági szolgálat után, amely az állam vasúti régi invesztíciókkal kapcsolatos. Ez az összeg, mint méltóztatnak tudni, az államvasuti budgetben 2,800.000 aranykoronával van előirányozva. Ennek az első félesztendőre eső része 1,400.000 aranykorona. Ezt az államvasút nem adta a pénzügyminister rendelkezésére, ezt mint kölcsönt irja tovább, úgyhogy ez az a további összeg, amivel operál. évi február hó îî-én, szerdán« Ezenkívül nem adta a pé'nzügyministeií rendelkezésére az 5%-os fuvarozási illeték aek azt a részét sem, amely rész meghaladja az aranybudgetben, illetőleg a folyó évre összeállított budgetben előirányzott összeget. Tényleg az a helyzet, hogy a forgalomnak az elmúlt félesztendőben történt növekedése folytán havonta körülbelül 200.000 aranykoronás plusz állott elő. Ezek az összegek nem adattak át a pénzügyi tárcának, ezeket továbbra is az államvasút használja és ezek, mint kölcsönök fognak az államvasutaknál szerepelni. Ezen túknenőleg semmiféle kölcsön nincs. Ezek tehát azok a tételek, amelyek a felszólalt képviselő urakat érdeklik. (Kiss Menyhért: Az orosz kereskedelmi szerződésekről h állj mik valamit !) Ami most már a vasgyárakat illeti, a vasgyárakra vonatkozólag is az; a tervünk van, hogy ott bizonyos egyszerűsítéseket csináljunk.Azt hiszem, hogy ezzel azok a kifogások, amelyek a bürokrácia ellen emeltettek, ott meg fognak szűnni. Végül még csak egy kérdésre kívánok reflektálni, t. i. a budai postaépület építkezésének kérdésére. (Halljuk! Halljuk!) A helyzet az, hogy a budai postaépület építése gyorsabb tempóban történt a kedvező időjárás folytán, mint reméltük, ennekfolytán tényleg most valamivel lassabban halad az építkezés, mert aranyág több pénzt vettünk igénybe az előző időben, mint az utóbbi hónapokban. (Strausz István: Ötszáz munkás helyett tíz dolgozik!) Itt fennakadásról szó sincs, csak arról vanl szó, hogy lassúbb tempóban folyik a munka, de remélem, hogy rövidesen megint abban' a helyzetben leszünk, hogy egész erővel felvehetjük a munkát. Kérem ezek után a költségvetés elfogadásit. (Élénk helyeslés.) Elnök: A házszabályok 212. §-ának utolsóelőtti bekezdése értelmében még a inai ülésen kell a tárgyalás alatt levő költségvetés felett határozni. Épen ezért a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, s jóllehet, hat óra már elmúlt, felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a kereskedelmi tárca költségvetését általánosságában, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés a költségvetést általánosságban a részletes vita alapjául elfogadja. ! Következik a beadott határozati javaslatok felett való döntés. Elsősorban Hedry Lőrinc képviselő ur határozati javaslata, mely szerint utasítsa a nemzetgyűlés a kereskedelmi ministert, hogy a kivételes intézkedéseknek ama rendelkezését, mely a természetben lerovandó községi munkának törvényben körülhatárolt rendelkezésétől eltérő felhasználását teszi lehetővé, minél előbb, de mindenesetre még ez év folyamán helyezze hatályon kívül. A kereskedelemügyi minister ur kíván szólni. Walko Lajos: Kérem a határozati javaslat elfogadását. Elnök: Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e az imént ismertetett határozati javaslatot elfogadni, igen vagy nemi (Igen!) A nemzetgyűlés a határozati javaslatot elfogadja. Következik Urbanics Kálmán képviselő ur határozati javaslata, amely szerint utasitsa a nemzetgyűlés a m. kir. kereskedelmi minister urat, hogy keskenyvágányu mezőgazdasági ' vasutak kényszertársulás utján való létesithe-