Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIX. kötet • 1925. január 30. - 1925. február 13.

Ülésnapok - 1922-374

302 A nemzetgyűlés 374. ülése 1925. évi február hó 11-én, szerdán. azt említem meg-, hogy a természetben ledolgozandó közmunkának a rendszere a mai viszonyok közé már egyáltalában bele nem illik. Ennek az utfentartási alapnak máspdik alapforrása lenne tehát a közmunkaváltságok teljes összege. Harmadsorban bevételét képezné az utforgalmat _ fokozottabb mértékben igénybe vevő géperejű járművek — igy a teherautók, autók, autóbuszok —- adója, illetőleg illetéke. További bevételét képezné az útügyi kihágás! büntetési pénzeknek erre a célra való lefoglalása. Az ekként egységesített úttípusok közösen kezelt és egy helyre befolyó erőforrásai természetesen egységes útügyi adminisztrációt is involválnak. Ezen a téren nem volna szükség arra, hogy az útügyi szolgálatnak mai rendszerét megváltoztassuk, mert hiszen voltaképen a centralizáció ma is megvan. Hiszen az egyes törvényhatóságoknak az útügyi költségvetések megállapítása körülj joga voltaképen tartalommal nem bir, mert végeredményben akár pozitiv, akár negatív formában mégis mindig csak az történik, amit a kereskedelemügyi ministerium akar. Ezen a téren tehát — mondom — újításra nem igen volna szükség, legfeljebb a járási útügyi személyzetet, a járási utbiztosokat kellene fokozatosan oly minősítéssel ellátni, hogy kisebb műszaki munkák A~ezetésére alkalmasak legyenek. Ez három erőforrás, mint emiitettem, megadná a lehetőséget arra, hogy a kereskedelemügyi ministeriulm fokozatosan és az egész ország területén vidékenként arányosan fejlessze és helyezze karba elhanyagolt, közutainkat. Addig- is azonban, amig a kereskedelemügyi minister ur ezzel a törvényjavaslatával a nemzetgyűlés elé jöhet, szükséges volna már némely anomáliának sürgős rendezése. Ezen a téren bátor vagyok felhívni — mint az előbb említettem — a közmunkák kérdésére a kereskedelemügyi minister ur figyelmét. Mint méltóztatnak tudni, törvény szerint a közmunkának természetben ledolgozandó része a községi utak fentartására szolgál. A háborús kivételes intézkedéseknek egy szakasza alapján azonban ezek a természetbeni közmunkák kiterjesztettek ugy az állami, mint a törvényhatósági utakra is, és a helyzet ma valóban az, hogy ott teljes mértékben teljesitik ugyan a közmunkát, de abból a községi utakra egyáltalában semmi sem jut, előidézvén ezáltal azoknak teljes lezüllését. Azt hiszem, hogy a mai stabilizált korona melletí elérkezett már az ideje annak, hogy újból lehet kavicsszállitási szerződéseket kötni, újból igénybe lehet venni a

; törvényhatósági és állami utak fentartásánál a mag'ánvállaikozást, és ezt az erőszakos rendszabályt, amely a törvénytől teljesen eltérően használja fel a községi közminikát, meg* lehet változtani és ezt a közmunkát újból vissza lehet adni eredeti hivatásának. Erre vonatkozólag vagyok bátor a követkézi) határozati javaslatot előterjeszteni. (Halljuk! Halljuk.' — Olvassa): „Utasítsa a nemzetgyűlés a kereskedelemügyi minister!, hogy a kivételes intézkedéseknek ama rendelkezését, mely a természetben lerovandó községi közmunkának a törvényben körülhatárolt rendelkezéstől eltérő felhasználását teszi ezidőszerint lehetővé, minél előbb, de mindenesetre még ez év folyamán helyezze hatályon kivül." (Elérik helueslés a jobboldalon.) T. Nemzetgyűlés! Méltóztassék megengedni, hogy a községi közmunkákkal kapcsolatban egypár szót szóljak a minister urnák a géperejű járművek közmünkaváltsága tárgyában kiadott 68.000. számú rendeletéről. (Halljuk! Halljuk! jobb felől.) Ha e rendeletnek az volt az intenciója, hogy sújtsa azokat a gazdákat, akik a géperőben rejlő intenzi vitást felismerve ennek érdekében súlyos anyagi áldozatokat is hajlandók hozni és gépeket szereznek be, akkor elismerem, hogy a rendelet ezt az intencióját teljes mértékben elérte. Méltóztassék csak figyelembe venni azt, hogy egy motoreke után a közmunkaváltság vidékenként különböző ugyan, de körülbelül 20 millió koronát tesz ki. Ha annak a középbirtokosnak, akinek egy ilyen motorekéje van, van még egy cséplőgépe is — nem is magánjáró, hanem stabil cséplőgépe —, az ezen két gép után fizetendő közmunkaváltság összege állami adójának a mérvét éri el, ha ugyan felül nem haladja. Én ezzel nem azt akarom bizonyítani, hogy a talajmivelő géperejű jármüvek a közmunka váltság alól teljesen mentesek legyenek — mert hiszen bizonyos fokban ezek ig*aerőt pótolnak, tehát amilyen mértékben pótolnak igaerőt, olyan mértékben legyenek kötelesek a közmunkaváltság megfizetésére —, azonban teljesen méltánytalannak tartom az említett ministeri rendeletnek azt a megállapítását, hogy a közmunkaváltság' a gyár által megadott névleges lóerő után vettessék ki. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) Méltóztatnak tudni, hogy egy ilyen traktor, magánjáró géperejű jármű a névleges lóerőnek nagyon nagy százalékát, a felénél bizonyosan nagyobb százalékát felemészti saját mozgása által és a horgon leadott vonóerőt a névlegesen megadott lóerőteljesitmények csak lényegesen kisebb százaléka adja ki. Méltányosnak tartanám tehát, ha a kereskedelemügyi minister ur ezeket figyelembe véve, a gazdákat és a közönséget ebben az irányban megnyugtató kijelentést tenne és az emiitett rendelkezésen lehetőleg változtatna. Stabilgépeknél és cséplőgépeknél egyáltalában nem tartom helyesnek és méltányosnak a közmunkaváltság megállapítását, különösen nem tartom pedig akkor, ha HZ ci cséplőgép a közutakkal semmiféle összefüg'gésben nincs, helyét egyáltalában nem is változtatja, hanem egyik gazdaságból a másikba viszik át. Amint Ígértem, nem akarok hosszasabban ' foglalkozni a kereskedelemügyi tárca többi kérdéseivel és részleteivel; átengedem ezt az ipari és kereskedelmi téren nálamnál sokkal jártasabb képviselőtársaimnak. Én az aranyköltségvetést ugy tekintem, mint olyan magaslatot, amelyre hosszú, fáradságos munka után ért fel a kormány. Előtte most tág perspektivája nyílik a konszolidáció egész terének. Én bizalommal tekintek a kormány működése elé és ettől a bizalomtól eltelve, a költségvetést általánosságban elfogadom. (Helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. — Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Petrovits György jegyző: Szuhányi Ferenc! Szuhányi Ferenc: T. Nemzetgyűlés! Ugy gondolom, helyesen járok el akkor, amikor az általános vitánál teszem meg észrevételeimet, mert igy egy felszólalás keretébe tudok mindent belefoglalni. Egyik megjegyzésem az utakra vonatkozik. Ugy jártam ezzel a kérdéssel, mint általában a később felszólalók járni szoktak, hogy az előttük felszólalt szónokok témájuknak egy részét már learatták. Ezért nagyon röviden kapcsolom észrevételeimet Forgács t. képviselőtársam felszólalásához, aki szintén keveselte az állami költségvetésben az utakra felvett összeget. Uj utak építésére 400.000 és az utak fentartására körülbelül 2 és fél millió aranykorona van felvéve. Ha tekjn-