Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIX. kötet • 1925. január 30. - 1925. február 13.

Ülésnapok - 1922-370

A nemzetgyűlés 370. ülése 1925. szitette,^ válaszolni nem tudott, hirtelen sürgős dolga lévén, egyszerűen eltávozot a bizotsági ülésről. Nem akarok ezzel a kérdéssel tovább fog­lalkozni (Helyeslés.), de még csak egy meg­jegyzést kivánok tenni és pedig azt, hogy a szociáldemokrata párt — minthogy szerintem felelős ezeknek a bizottsági tagoknak műkö­déséért — hogyha valaki valakivel felveszi a harcot» ellenfelét legalább olyan erősnek tartsa, mint amilyen erős ő maga. Nem tudtam azt. hogy a szociáldemokrata párt önmagát annyira gyöngének ismeri. Én tiszta választá­sokat kivánok, a mi pártunk is tiszta válasz­tást kivan és azt hiszem, hogy ennek az országnak minden egyes pártj kormányzó párttól és a kormánytól kezdve végig mind tiszta választást kivan. (Ugy van! jobbfelől.) De ennek a tiszta választásnak két f ő^ kelléke van: Az egyik az, hogy az a választási név­jegyzék (Felkiáltások: Igaz legyen!) lelkiisme; rétesen és tisztán állittassék össze, a lehető legpontosabb legyen; az igen t, belügyminister urnák méltóztassék intézkedni 1 olyan irányban, hogy a következő választásokon necsak a rendőrség, hanem a leendő választási bizottsá­gok munkája is megkönnyittessék; méltóztas­sék továbbá elrendelni, hogy «minden egyes választópolgár tartozzék születési adatait be­vallani és evégből az illető választási névjegy­zékbe megfelelő rovat állittassék be. A másik kellék az, hogy a választási névjegyzékek meg ne hamisittathassanak; és hogy ez keresz­tülvihető legyen, személyre és pártra való tekintet nélkül drákói szigorral le kell ütni azokra, akik oly lelkiismeretlenül a választási* névjegyzéket meghamisították. Kérem a belügyminister ur szíves intézke­dését. (Helyeslés bálfelöl.) Elnök: A belügyminister ur kivan szólani! Rakovszky Iván belügyminister: T. Nem­zetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) A fővárosi törj vény értelmében a tavasszal megtartandó választások vezetésére, valamint a választások alapjául szolgáló névjegyzékek összeállitására az úgynevezett választási bizottságokat kellett kiküldenem. Én a magam részéről ezeknek a bizottsá­goknak kiküldésénél ugy jártam el, hogy r a székesfővárosban a legutóbbi országgyűlési képviselőválasztások alkalmával nagyobb sza­vazattömeget nyert pártokat mind részeltetni akartam ezekben a bizottságokban olyanfor­mán, hogy felkértem a különböző pártokat, hogy a maguk részéről ezekbe a bizottságokba jelölteket állítsanak. Teljes jóhiszeműséggel bíztam benne, hogy ezek a pártok akkor, ami­dőn a névjegyzékeket rendelkezésemre bocsát­ják, abszolút lovalitással fognak eljárni és minthogy becsületes ember rendesen a vele szemben álló emberről is abszolút korrektséget tételez fel, magam is meg voltam győződve róla, hogy ezek a rendelkezésemre. bocsátott névsorok csakite olyan egyének neveit tartal­mazzák, akik erkölcsi szempontból minden­képen érdemesek arra, hogy ezt a fontos köz­jogi feladatot teljesítsék, és akik másrészt ebben a munkában valóban esküjökhöz hiven lelkiismeretesen fognak eljárni. Meg kell őszintén vallanom, hogy egy párttal, a szociáldemokrata párttal szemben ebben a várakozásomban és feltevésemben csa­lódtam. Csalódtam a XX. választókerületben, ahol a szociáldemokrata párt javaslata alap­NAPLÓ XXIX. évi február hó 4-én, szerdán. 133 ján kineveztem többek közt egy bizottsági tagot, akiről —hála Istennek! — rövidesen kisült, hogy fegyházviselt ember (Derültség. Mozgás.), akit a törvényszék zsarolás büntette, izgatás büntette és személyes szabadság elleni vétség okainál fogva három évi fegyházra itélt. Ezen Ítélettel kapcsolatban politikai jogainak gyakorlásától is fel volt függesztve, aminek hatálya még a mai napig sem telt le; úgyhogy a szociáldemokrata párt részéről ajánlott s általam jóhiszemüleg elfogadott ezt a bizottsági tag urat kénytelen voltam meg­bízatása alól felmenteni és helyette más bizott­sági tagot kinevezni. (Helyeslés.) Hasonló kellemetlen helyzetbe jutottam a XII. választókerületben is. Nem akarok hosszas fejtegetésekkel ismétlésekbe bocsátkozni, mert hiszen a képviselő ur a tényállást bőven ismer­tette. A képviselő ur a vezetésem alatt álló ministeriumhoz beadványt is intézett és a be­adványhoz mellékelt eredeti okiratok ezt a tény­állást kellőképen igazolják, úgyhogy röviden ugy vonhatom le a „konzekvenciát", hogy Weiss Lipót bizottsági tag úrral szemben súlyos bűn­cselekmény elkövetésének nyomatékos gyanúja forog fenn. (Felkiáltások: A Markó uccában a helye!) Az 1913 : XXIII. tcikk 2. és 3. §-a két évi börtönnel, illetve a 3. §. két évi fogház­zal bünteti azt a cselekményt, ha valaki tuda­tosan a választói névjegyzékek összeállitása alkalmával valakit a névjegyzékbe felvesz, vagy abból kihagy, dacára annak, hogy a fel­vétel vagy kihágás alapjául szolgáló körül­mények fenn nem forognak; ugyancsak súlyos büntetéssel sújtja azt, aki a névjegyzék össze­állítása alkalmával azon célból, hogy saját magát vagy mást a névjegyzékbe jogtalanul felvétessen, vagy jogtalanul kihagyasson, ok­iratot hamisít. (Ugy van!) Az előadott és a jegyzőkönyvekkel igazolt tényállás szerint az egyik vagy a másik bűn­cselekmény nyomatékos gyanúja nevezettel szemben fenforoghat. Nem akarok természe­tesen a bírósági Ítéleteknek prejudikálni. Azon beadvány alapján, amelyet a képviselő ur a belügyministeriumhoz intézett, az iratokat az ügyészséghez tettem át, amely a további lépé­seket meg fogja tenni 1 . (Helyeslés.) Viszont nekem a magam részéről is le kell vonnom bizonyos konzekvenciát ebből a bead­ványból, még mielőtt a biróság Ítélkezett volna. Az a bizonyos kiküldés a választási bizottságba elvégre bizalmi felszólítás az én részemtől és természetes, hogy ezt csak olya­nokkal szemben tarthatom fenn, akikkel szem­ben bizalmam meg nem ingott. (Ugy van!) Mielőtt a biróság Ítélkeznék is, ebben a bead­ványban foglalt adatok bőven elegendők arra, hogy a magam részéről ne tartsam helyénvaló­nak, hogy ez az ur a választási bizottságban továbbra is működjék, tehát bírósági Ítélet nélkül is vissza fogom vonni tőle a neki adott megbízást. Kérem méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés, taps és éljenzés.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti meg a szólás joga! Homonnay Tivadar: A belügyminister ur válaszát tudomásul veszem. (Helyeslés.) Elnök: Kérdem a t. Nemzetgyűlést, mél­tóztatik-e a belügyminister Urnák Homonnay Tivadar képviselő ur interpellációjára adott 20

Next

/
Thumbnails
Contents