Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIX. kötet • 1925. január 30. - 1925. február 13.
Ülésnapok - 1922-370
A nemzetgyűlés 370. ütése 192ô. kesztésénél a bizottsági tag: ur, akire vonatkozólag- a jegyzőkönyvet bátor leszek a nemzetgyűlés hozzájárulásával felolvasni, igenis, szabálytalanságokat követett el és valóban fennállanak azok a szabálytalanságok, amelyeket nekem, mint elnöknek, a többi bizottsági tag urak jelentettek. A bizottság mínusszal jelezte a választási névjegyzékben azokat, akik szavazati jogosultságukat ezideig még nem igazolták és plusszal jelölte azokat, akiknek szavazati joga minden kétséget kizáróan beigazolást nyert. Mármost mi történt? Weisz Lipót bizottsági tag, a szociáldemokrata párt kiküldöttje a választási névjegyzékben a minusz-jelek közül többet plusz-jellé változtatott, vagyis hatáskör nélkül, jogtalanul választópolgároknak ismert el olyanokat, akik még választói jogosultságukat nem igazolták. Nagyon természetes, hogy a később felolvasandó jegyzőkönyv nem incidentaliter jött létre, hanem annak előzményei is megvannak. Egyik-másik bizottsági tag ur látva azt. hogy Weisz a jegyzékben itt kereszteket jegyez, amire Weisz ezt mondotta: „Kérem, idős ember". Ehhez hasonlóan sajtójukban. mint mentséget hozták fel azt, hogy uzus volt a választói jogosultságot vizsgáló bizottságban az idős- emibereknek kivétel nélkül megadni a választói jogosultságot. Ez nem áll, de igenis voltak kivételes emberek, amikor a túlkoros, nagyon idős választópolgárok, akik már közismerten évtizedek óta a kerületben laknak, minden további vizsgálat nélkül megkapják a választói jogosultságot. így például egy kilencven és egynéhány esztendős negyvennyolcas honvéd, egy nyolcvan esztendőnél idősebb nő és talán egy-két évvel még fiatalabbak, igy feleslegesen nem akarta a bizottság fárasztani, nem idéztették be és a választói jogosultság megadatott nékik. A már több oldalról hozzám jutott panaszok alapján meggyőződtem arról, hogy ez a bizottsági tag ur igenis súlyos szabálytalanságokat követett el és ekkor felhatalmazást adtam a bizottság egyes tagjainak arra nézve, hogy jegyzőkönyvet vegyenek fel. hogy konkrét bizonyítékunk legyen arra, hogy tényleg meghamisitották-e azt a választói névjegyzéket, amelyet olyan nagy lelkiismeretességgel állitott össze a bizottság. Előre kell még bocsátanom azt is, hogy a magam szemének nem hittem akkor, amikor a jegyzőkönyvbe foglaltak, amelyet bátor leszek felolvasni, bebizonyítást nyert. Ha jól emlékszem, január 29-én reggel az egyik névjegyzék és pedig a 102-es szavazókör névjegyzéke kiosztatott Weisz Lipót bizottsági tag urnák. Ebből a névjegyzékből egy részlet kivonatoltatott s ehhez azután mindaddig, amig a névjegyzék fel nem dolgoztatott, senki hozzá nem nyúlhatott, ügy a jegyzőkönyv, mint a névjegyzék zár alá helyeztetett és másnap reggel — minthogy a jegyzőkönyv a késő éjjeli órákban vétetett fel — a többi bizottsági tag — ezek között én magam is — meggyőződött róla. hogy ezek a minusz jelek, amelyek azt jelentették, hogy a választói jogosultság eddig nem igazoltatott, regerei még megvoltak, de a második megvizsgálásnál, Weisz ur feldolgozása után, a 19 eset közül a mínuszok 16-ban plusszá változtak át. A rajtakapás a helyszínén, a bizottsági tagok és a személyzet jelenlétében történt. Erről jegyzőkönyvek vétettek fel (olvassa): „Jegyzőkönyv, felvétetett Budapesten, VI.. Gömb ucca 53. szám alatt lévő elemi leányiskola, XII. választókerület választóbizottságáévi február hó 4-én, szerdán. 131 nak helyiségében. A bizottsági tag urak, valamint a személyzet egyes urai is közölték, hogy a választási névjegyzékben a — (minusz)-szal jelzett választói jogosultággal nem biró polgárok közül igen sokat kereszttel jelöltetnek meg a — jel függőleges vonallal való áthúzásával (+), amely a választásra nem jogosultaknak választói jogot biztosit. Napok óta a bizottsági tagok a munkát élénken figyelik és ezért az alábbi jegyzőkönyv felvételét tartották szükségesnek, hogy tényleg megállapítást nyerjen az a körülmény, hogy a névjegs'-zékek valóban meg-hamisittattak-e, vagy sem. Miért is az alábbiakban kivonatot veszünk a nemzetgyűlési képviselőválasztások 1925. évi végleges névjegyzék, II. választókerület. 102. szavazókör (uj körzetszám 103.), 37-től 42-ik oldalig a nem szavazók, azaz a — (minusz)-szal jelöltek folyószámának feltüntetése mellett." Itt azután fel van sorolva a 37-től a 42. oldalig azoknak a választóknak a neve, akiknek választói jogosultsága a névjegyzékben meghamisittatott. (Tovább olvassa): „A fenti választópolgárok ideiglenesen szavazati jogosultsággal nem birnak, ezeknek esetleges jelentkezését mindaddig keresztül nem vezeti a bizottság, amig- az egész füzetet fel nem dolgozza, hogy kétségkívül megállapittassék, hogy az egész hónapon át a legnagyobb lelkiismeretességgel, késő éjjeli órákig folytatott munka tényleg lelkiismeretlenül meghamisittatott-e. Újólag kijelentjük, hogy ezen névjegyzék hátralévő részének teljes feldolgozásáig személyes jelentkezést, kézbesítés utján történt igazolást, rendőrségtől befolyt megkeresések igazolását vagy bármiféle igazolást a fenti okok miatt keresztül nem vezetünk." Minden kétséget kizáróan megállapittatott tehát az, hogy a választási bizottsági tag ur súlyos szabálytalanságokat követett el. amikor választói jogosultsággal még nem biró polgárokat választói jogosultsággal biroknak jogtalanul ismert el. (B. Podmaniczky Endre: Ez már több, mint szabálytalanság! — Felkiáltások a jobboldalon: Közokirathamisitásf) Erre Hufnagel Imre, választási bizottsági tag odament a bizottsági tag asztalához, rátette kezét az asztalra és kezében tartva egy jegyzéket, megkérdezte a bizottsági tag úrtól, hogy van-e ezeknek és ezeknek a polgároknak választói jogosultságmk, igen vagy nem. Azt mondta, hogy igen. Erre a bizottsági tag ur azt mondotta: kérem, itt a névjegyzék meghamisittatott. Persze nagy tabló volt, az összes bizottsági tagok, nemkevésbé a személyzethez tartozók nagy meglepetése között, Weisz Lipót bizottsági tag elismerte azt. hogy öt, esetleg hat esetben a minusz jeleket tényleg plusszá változtatta át azzal a kifogással, hogy ő az illetőket személyesen régen ismeri és ezt a jegyzőnek jelentette is. Még ha ez igy is volna, fennmarad az a kérdés, hogy mi történt azzal a 12 választói jogosultsággal nem rendelkező pol garral, akinek nevénél a jel szintén megváltoztattatott? Milyen jogcímen ismerte el a bizottsági tag_ur ezeket kellő igazolás nélkül választói jogosultaknak"? Nagyon természetes, hogy a bizottság erről ismét jegyzőkönyvet vett fel. amely jegyzőkönyvet szintén leszek bátor felolvasni (Olvassa): „Jegyzőkönyv, felvétetett Budapesten, 1925 január 29-én, a VI., gömbuccai elemi leányiskolában elhelyezett XII. választókerület választói bizottságának helyiségében az alább felsorolt bizottsági tagurak kérelmére: Hufnagl Imire biz. rend. tag, Barcs Kálmán biz. p. tag, dr. Hegedűs István biz, r. rendes tag, Zachariás Árpád iL alelnök.