Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIX. kötet • 1925. január 30. - 1925. február 13.
Ülésnapok - 1922-370
114 r A nemzetgyűlés 370. ülése 1925. évi február hó d-én, szerdán. hogy ha vanak is közöttük, akik nem feleinek meg hivatásuknak ugy, mint kellene, de 99%-ban hazafias magatartásuknak, hazafias munkálkodásuknak tanújelét adták ugy a háború, mint a különböző forradalmak alatt (Igaz! Ugy van! jobb felől.) Megálltak helyüket akkor is, amikor, sokszor, bizony életük forgott kockán. (Erdélyi Aladár: Ügy van! igaza van!) Hogy jó közigazgatás legyen, ahhoz szükséges az is, hogy a közigazgatási tisztviselők megélhetése biztosítva legyen. Jó közigazgatás az államnak elsőrendű feladata, ezért én arra kérem a mélyen t. kormányt, hogy amint mód és alkalom adódik erre, a vármegyei tisztviselőknek ezeket az igazán általunk is elismert jogos igényeit amennyire lehet, elégítse ki. Ugyancsak ez a kérelmem van a községi tisztviselők fizetésrendezése tekintetében is. A községi tisztviselők, kii]önösen a körjegyzők, szintén nagy állami feladatot teljesitenek és most, amidőn az adókezeléssel kapcsolatos dolgok elvégzése 99%-ban a községi jegyzőkre háramlik, ezeket a tisztviselőket szintén jól kell dotálni. De ezekre a községi tisztviselőkre nemcsak tisztán adminisztratív munka vár, hanem ezek nek a községi tisztviselőknek a néppel való érintkezés, a néppel való szoros kapcsolat is feladatuk. Az utóbbi időben azt tapasztaltuk:, hogy ugy látszik, a szanálási törvényből kifolyólag, bár ezek a tisztviselők munkával túl vannak terhelve, mégis létszámcsökkentést eszközölnek a községekben is Pedig az én nézetem szerint, ez káros dolog. Káros dolog azért, inert a tisztán bürokratikus munka anynyira elfoglalja az ő idejüket, hogy a néppel való érintkezésük minimálissá válik. Szerintem ma a községi jegyzőnek fontos feladata kell hogy legyen az, hogy a község lakosainak mindig felvilágosításokkal szolgáljon és különösen ma, amikor a bonyolult adórendszer folytán ujabb és ujabb rendeletek jelennek meg, ezeket a népnek * megmagyarázza, ami bizony sok időt vesz igénybe. De nem csak ezeket, hanem nézetem szerint a fontosabb törvényeket is időről-időre meg kellene értetniök a község lakosaival, nekik, mint a község szellemi vezetőinek, mindezeket meg kellene magyarázniuk, még pedig azért, nehogy a törvények helytelen magyarázata folytán a község lakostóga helytelen irányban vezettessék. A községi lakosság között, különösen a jövedelemadó és a forgalmi adó miatt tapasztalható bizonyos fokú elkeseredés. Mándy Sámuel t. képviselőtársain délelőtti beszédében bőven kifejtette a jövedelemadó-kivetésre vonatkozó nézeteit és én mindenben csatlakoztam _ hozzá, mert én is azt tapasztaltam, hogyha a jövedelemadó igazságosan, egyenlő mértékben van kivetve, akkor ez sokkal nagyobb megnyugvást kelt, mintha ismeretlen emberek a helyi viszonyokat nem ismerve, vetik ki a jövedelemadót. A forgalmi adó eltörlésére vonatkozólag^ a pánzügyminister ur megnyugtató kijelentést tett már a múltban és én csak arra kérem őt, hogy a lakosság széles rétegeinek megnyugvása miatt ezt a megkezdett munkáját mielőbb fejezze be, nehogy az örökös zaklatások miatt a népnek a nehéz megélhetés folytán amúgy is felesigázott hangulata még izgatottabbá váljék és ne tudjon megnyugvást találni. Nagyon fontos dolog a földreform mielőbbi gyors végrehajtása. (Ugy van! jobbfelől.) A földbirtokreform végrehajtásában az utóbbi időben a kormány belátása folytán gyorsabb tempót tapasztalunk, de mégsem elég gyorsat, pedig fontos volna ugy az igénylők, mint a birtokosok szempontjából, hogy ez a kérdés egyszer immár teljes megoldást nyerjen, nehogy megint lelketlen izgatóknak tápot adjunk arra, hogy a falu lakosságát helytelen irányban felizgassák. A földbirtokreformnak nézetem szerint egyik nagyon fontos része a házhely kérdése volt, amely minden törvénynél és rendeletnél jobban megoldja a lakáskérdést. A földbirtokreformmal kapcsolatos házhelykiosztás azonban ismét elhúzódott ugy, hogy most a legnagyobb drágaság idején kell a házhelyet nyerteknek épitkezniök. Miután a kapott házhely adósággal meg nem terhelhető és mivel ma nagyon kevés ember rendelkezik akkora összeggel, amellyel bármilyen szerény kis hajlékot is építhetne magának, hitelre volna szüksége. Igen ám, de a telek még telekkönyvileg nem az övé, pénzintézet tehát a házra nem alhatna, de nem is ad kölcsönt. Ezért volna kérésein az igen t. kormányhoz, méltóztassék megfontolás tárgyává tenni azt, hogyan és miképen lehetne valami módot, és alkalmat nyújtani ezeknek a házhelyhez juttatottaknak, akik építkezni akarnak, arra, hogy valami módon a beépítendő érték bizonyos része erejéig kölcsönt kaphassanak, mert ha ezek kölcsönhöz tudnak jutni, ezzel ismét az építkezést tudjuk elősegíteni, amivel nemcsak annak az egyes embernek tudunk, hogy ugy mondjam, örömet szerezni, hogy ő mielőbb saját házába jut be, hanem az országnak is a lakáskérdés tekintetében nagy szolgálatokat tudunk tenni. (Ugy van! jobbfelől.) A földbirtokreform kapcsán kénytelen vagyok a gazdasági felügyelőkről is néhány szót szólni, miután a gazdasági felügyelői intézmény ellen is és melllette is hangzottak el felszólalások a költség-vetési vita folyamán. Én a gazdasági felügyelői intézményt szükségesnek tartom. Ha hibák fordulnak elő, azok mindig v csak az illető személytől eredhetnek, nem pedig az intézménytől. Szükségesnek tartom a gazdasági felügyelői intézményt, különösen most, amikor a földbirtokreform végrehajtása során egészen uj birtokosok és uj birtokok keletkeznek. A g-azdasági felügyelőnek mintegy oktató szerepe volna, akinek kötelessége lenne a kerületébe tartozó minden községet minél többször felkeresni, a gazdasági tanácsra szorulókat gazdasági tanáccsal ellátni, a földbirtokreform végrehajtása során felmerülő vitás kérdésekben ifemét csak tanácsot adni, közbejárni abban az irányban, hogy azok az ellentétek, amelyek esetleg fennállanak, az ő közbenjárásával minél hamarabb elsimuljanak és mint állami szervnek, kötelessége volna továbbá az, hogy mindazokat az ellentéteket, amelyek a földigénylők és a földbirtokosok között fennállanak, oktató, meggyőző szavaival eliminálja. A földbirtokreform során uj legelőterületek keletkeznek, az állattenyésztés sokkal intenzivebb lesz, mint eddig volt és ugyebár, ezeknek az uj birtokosoknak ezen a téren is csak tanácsra, közbenjárásra van szükségük, ugy az apaállatok beszerzése, mint pedig egyéb, legelőmivelési kérdésekben. A gazdasági, felügyelőségnek itt kell bekapcsolódnia a nép közé, itt kell keresnie azt a megértési, azt az utat, amellyel magához fűzi a község* egész lakosságát. Ha a gazdasági felügyelők mindezeket meg-szivlelik és hivatásuk magaslatán állanak, azt hiszem, hogy a község lakosai sohasem fognak velük szemben ellenszenvvel viseltetni, hanem' munkásságaik iránt hálásak lesznek. Ezzel kapcsolatban meg kell emlékeznem az
