Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVIII. kötet • 1924. december 12. - 1925. Január 29.

Ülésnapok - 1922-355

30 'A nemzetgyűlés 355. illése 1.924. zottság megállapította, hogy ez ügyben büntetendő cselekmény tényálladékainak ismérvei fenforogni Játszanak, hogy a képviselő személye s az elkövetett cselekmény közötti összefüggés nem vitás, zaklatás esetét fenforogni nem látja, miért is javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Fábián Béla nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag függessze fel. Elnök : Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát, mely szerint a nemzetgyűlés az imént előadott ügyben Fábián Béla nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát függessze fel, elfogadni, igen vagy nem ! (Igen !) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a nemzetgyűlés az imént előadott ügyben Fábián Béla nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság jelentése sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségével vádolt Barla-Szabó József nemzetgyűlési képviselő menteim i ügy ében. Az előadó urat illeti a szó. Rubinek István előadó : T. Nemzetgyűlés ! •A budapesti kir. főügyészség 1487/1924. sz. megkeresésével Barla-Szabó József nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri. A megkereséshez csatolt iratok szerint BarlaSzabó József 1922, évi Junius hó 4-én levelet intézett Istvándi község birájához, amely levélben a kerületben képviselőjelölt gyanánt szereplő Szemző Ernő személyével kapcsolatban állítólag sértő kitételeket használt. E levelet a »Barcsi Polgári Kör« vezetősége röpirat alakjában kinyomatta s állítólag a kerület választói között terjesztette. A csatolt röpirat Gút Béla könyvnyomdájában Barcson nyomatott. A röpiratban foglalt állitólagos sértő kifejezések miatt Szemző Ernő 1922. évi október hó 18-án feljelentést adott be a budapesti kir. ügyészségnél Barla-Szabó József nemzetgyűlési képviselő ellen sajtó utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt. A BarlaSzabó József által csatolt végzésből megállapította a mentelmi bizottság, hogy Szemző Ernő a kaposvári büntető törvényszéknél is adott be feljelentést Barla-Szabó József nemzetgyűlési képviselő ellen, mely ügyben azonban a kaposvári kir. törvényszék vizsgálóbirája 1922. évi december hó 30-án főm agán vádlónak a vizsgálat elrendelésére irányuló kérelmét B. 4405*1922. sz. végzésével elutasitotta. A mentelmi bizottság meghallgatta BarlaSzabó József nemzetgyűlési képviselőt, aki előadta, hogy 1920 július 4-én tényleg irt levelet Istvándi község birájához, aki neki régi ismerőse volt, arra azonban, hogy ez a levél röpirat alakjában kinyomattassék, senkinek megbizást nem adott, az tehát az ő tudta és hozzájárulása nélkül nyomatott ki s igy azért tójogi felelősséget nem vállalja. A mentelmi bizottság az iratok alapján megállapította, hogy Barla-Szabó József eredetiben csatolt levele s az inkriminált röpirat egymással szószerinti tartalmában nem is egyezik meg, hogy továbbá a levél 1922. évi július 4-én Budapesten kelt, a röpirat pedig július 12 iki dátummal Barcson nyomatott. Ezek alapján a mentelmi bizottság megállapította, hogy az inkriminált, röpiratért az 1914. évi XIV. te. 37. §-a értelmében a sajtójogi felelősség BarlaSzabó József nemzetgyűlési képviselőt nem terheli. Megállapította továbbá a mentelmi bizottság, hogy ez ügyben a Bp. 16. §-a értelmében a kaposvári kir. törvényszék volt illetékes eljárni, mivel a röpirat kétségtelenül megállapithatólag Barcson, tehát a kaposvári kir. büntető törvényszék illetékessége alá tartozó területen nyomatott. évi december hó 15-én, hétfőn. Megállapította végül a mentelmi bizottság, hogy a kaposvári kir. törvényszék a bűnvádi eljárást meg is inditotta s ez ügyben a budapesti kir. büntető törvényszéket megelőzve, érdemleges határozatot hozott akkor, amikor 1922 december 30-án a főmagánvádlónak a vizsgálat elrendelésére irányuló kérelmét a Bp. 105. §-a alapján elutasította. Ily tényállás mellett a mentelmi bizottság megállapította, hogy a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló megkeresést arra nem illetékes hatóság intézte, hogy a vád tárgyává tett cselekmény és a képviselő személye közötti összefüggés meg nem állapitható, hogy ez esetben a zaklatás esetét fenforogni látja, miért is javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Barla-Szabó József nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag ne függessze fel. Elnök : Ha szólani senki sem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát, mely szerint a nemzetgyűlés, az imént előadott ügyben, Barla-Szabó József nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ne függessze fel, elfogadni, igen vagy nem ! (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a nemzetgyűlés Barla-Szabó József nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát az imént előadott ügyben nem függesztette fel. Következik a mentelmi bizottság jelentése felhatalmazás alapján hivatalból üldözhető rágalmazás vétsége miatt feljelentett Rupert Rezső nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Rubínek István előadó: T. Nemzetgyűlés! A győri kir. főügyészség a veszprémi kir. törvényszék B. 345/W24. szám alatt kelt megkeresése alapján Rupert Rezső nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri a következő tényállás alapján : Dr. Rainprecht Antal nemzetgyűlési képviselő rágalmazás vétsége miatt feljelentette Habrik Istvánt a veszprémi kir. járásbiróság előtt, mely bűnügyben a kir. járásbiróság Habrik Istvánt az ellene emelt vád alól felmentette. Az ügyet Frick Mihály kir. járásbirósági alelnök tárgyalta, ugyanő hozta meg és foglalta írásba az Ítéletet. Ezen Ítélet ellen Rupert Rezső nemzetgyűlési képviselő, mint dr. Rainprecht Antal jogi képviselője, 1923. évi március 8-án fellebbezési indokokat nyújtott be a veszprémi kir. járásbírósághoz, mely beadványban Frick Mihály kir. járásbirósági alelnökkel szemben állitólag sértő kitételeket használt. Ezeket a kitételeket Frick Mihály kir. járásbirósági alelnök magára nézve sértőnek találta, miért is a magy. kir. igazságügyministertől felhatalmazást kért, hogy a sérelmére _ elkövetett rágalmazás vétsége miatt a bűnvádi eljárást f olyamatba tehesse. Az igazságügyministertől nyert felhatalmazás alapján a bűnvádi eljárást folyamatba is tette és a veszprémi kir. büntető törvényszék ez ügyből kifolyólag Rupert Rezső nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri. A mentelmi bizottság az ügyet vizsgálat alá véve, megállapította 5 hogy az inkriminált kitételek büntetendő cselekmény ismérveit magukban foglalni látszanak, hogy a cselekmény s a képviselő személye közötti kapcsolat fennáll, hogy a zaklatás esete fenforogni nem látszik, javasolja tehát a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Rupert Rezső nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag függessze fel. (Helyeslés.) Elnök: Szólni senki nem kivan, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kér-