Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVIII. kötet • 1924. december 12. - 1925. Január 29.

Ülésnapok - 1922-353

À nemzetgyűlés 353. ülése 1Ù24. ben és e részben különösen a helyes betéti kamatlábpolitikát tartom fontosnak, azt, hogy ösztönözzük a népességet, hogy megtakarított filléreit a gazdasági élet szolgálatába állitsa. Ami magát a hitelt illeti, a hitel a bizalom kérdése. Vonatkozik ez ugy az államra, mint a magángazdaságra. Ha Magyarország mai helyzetét nézem, az or&zág minden tekintetben bizonyítékát adja annak, hogy a hitel szempontjából meg lehet iránta a bizalom. Magyarország vállalt kötelezettségeit, így a tavaly közel száz millió aranykoronáig menő gabonaszállítási kötelezettségét és egyébb kereskedelmi szerződésekben vállalt kötelezettségét mind teljesítette, úgyhogy ebben a tekintetben egyetlenegy panasz sem merült fel. Mindenki objektivitással és tárgyilagossággal megállapíthatja, hogy az ország a szanálással kapcsolatban vállalt kötelezettségeinek és abban kikötött feltételeknek az egész^ vonalon meg fog felelni, megvan tehát az ország iránti bizalomnak minden szükséges előfeltétele. Természetesen ennek további folyománya, mint követelmény, a teljes rend az egész vonalon és erre nézve csak annyit akarok mondani, hogy azok, akik a rendet bolygatják, vagy bolygatni akarják, ártanak legtöbbet az ország hiteiének. (Ugy van! Ugy van!) A gazdasági konszolidáció felé haladunk és e célból meg kell teremteni a kormány és az érdekeltségek együttes erejével egy céltudatos összefogó kormánypolitikát. Ami a kormányintézkedéseket illeti, kívánatosnak tartom, — és ez talán elsősorban magára a pénzügyministerre vonatkozik — hogy lehetőleg mindig olyanok legyenek a kormányintézkedések, amelyek a gazdasági élet erejét fokozzák és megmentik azt a megrázkódtatásoktól. Ami a hitelpolitika konkrét kérdéseit illeti, emiitettem már a betéti kamatpolitika kérdését. ISI ein tartom azonban lehetőnek, hogy most, amikor már stabil pénzünk van, olyan karnatlábpoiitikát folytassunk, amilyen ma van ebben az országban. (Ugy van! Ugy van!) Már a nyáron lépéseket tettünk ebben az irányban. Nem fogok soha b.mkellenes politikát hirdetni. Ha valaki tudja és átérzi a töke jelentőségét, ugy én vagyok az, mégis azt hiszem, hogy azok az intézmények, melyeknek hivatásuk a hitelélet támogatása, elsősorban saját érdekükben cselekszenek, ha ezt a feladatot ugy oldják meg, amint azt a nemzet érdeke is megkívánja. (Taps.) Eá kell mutatnom röviden a Nemzeti Bank politikájának egyes irányelveire és azokra a panaszokra, amelyek a ísemzeti Bankkal szemben felmerülnek. Sokan panaszolják, hogy a Nemzeti Bank túlmagas kamatlábbal dolgozik. A Nemzeti Banknak olyan kamatlábat lehet és szabad csak megállapítania, amely az ország igazi tőhehelyzetének megfelel, és épen olyan veszélyes, ha ezen túlmegy, mint ha ennél lej ebb száll. Tekintve a Nemzeti Bank eddigi működését, meg vagyok róla győződve, hogy az mindig meg fogja találni a helyes megoldási módot. Azt hiszem, mindenki csak helyeselheti azokat a megtorló lépéseket, amelyeket a Nemzeti Bank a legutóbbi napokban tett azokkal az intézményekkel szemben, amelyek nem akartak az egészséges hitelpolitikára áttérni. Külön kívánok foglalkozni a kereskedelmi hitel kérdésével. A kereskedelmi hitel nyújtása jórészt a Nemzeti Bankon át történik, és tebjesen rövid lejáratú hitelekről lévén szó, a külföld is eléggé kielégíti a rászorulók hitelszükségletét. A kereskedelmi hiteleknél visszatért az a helyzet, hogy ma már egy-két-három^ hónapra, sőt hosszabb időre is történik hitelezés. Befejezésül röviden foglalkozni kívánok még az agrárhitel és az ipari hitei problémájával. évi december hó 12-én, pénteken. IS Ami az agrárhitel rövid lejáratú hitelrészét illeti, azt tartom, hogy ez — mint már egyesek rámutattak — tényleg meg van oldva. A Nemzeti Bank autonómiája révén a gazdák váltói elfogadásra találnak, természetes azonban, hogy azoknak a likvidálással mindig összhangban kell ienniök és a gazda szempontjából nagyon óvatosan kell kezelni ezt a kérdést. Én ugy látom és tapasztaltam is, hogy ebben a tekintetben a Nemzeti Bank részéről a legjobb indulatú megfontolás mutatkozik. Szükséges továbbá a körzeti szövetkezetek megerősítése is. A kormány itt is megtette kötelességét, amennyire tehette, de a gazdaközönségnek is kell éreznie és tudnia, hogy ha hiteit akar a maga részére, akkor neki is áldozatokat kell hoznia. Nekik a legnagyobb érdekük, hogy ezeket a szövetkezeteket erősítsék. Külön kívánok foglalkozni az Országos Központi Hitelszövetkezet problémájával. (Halljuk ! Halljuk!) Ez szolgálja a kisbirtokosok hitelügyét. Sajnos, a helyzet az, hogy mig a békeidőben körülbelül 1600 szövetkezet volt ezen a területen, addig ma mindössze 500 van. Meg kell organizálni^ és ki kell kapcsolni azokat, amelyek nem életképesek és meg akarom találni a módját annak, hogy az Üi\H. tőkeerejének emelésével és fokozásával, egyszerű adminisztrációval az egész vonalon a kisbirtokosok hiteligényeit a lehetőségig kielégitsük. (Élénk helyeslés és taps jobbfelől.) Ami a jelzáloghitel kérdését illeti, ez a legnehezebb probléma. i\ehéz probléma azért, mert sajnos, a mi tőkeforrásaink nagyon csekélyek ezidószerint. Ebben a tekintt tben most kétségtelenül a külföldre vagyunk utalva. Ami a külföldi pénzpiac helyzetét illeti, itt is azt látjuk, hogy a tőke iránt ezidőszerint nagjobb érdeklődés mutatkozik, s bár sem a rövid lejáratú, sem a hosszú lejáratú hiteleket nem karolják fel sem a mezőgazdaságban, sem az iparban, nekem mégis megvan az a meggyőződésem, hogy ha azok a tőkék, melyek most még nem egy helyen vannak lekötve, felszabadulnak és elhelyezést fognak keresni a gazdasági életben, mindenki be foe'ja látni, hogy a legalkalmasabb és legbiztosabb befektetés a föld, másodsorban pedig — ugyanilyen mértékben — az az ipari vállalat, amely, minden tekintetben biztosítja a rentabilitását. Én hiszem, remélem — és látom is már ily irányban a külföldi tőke érdek.ődését —, hogy ha lassan is, de ezen tőkebeáramlás meg fog indulni. De hogy mentől hatékonyabbá t tegyük ezt, több akadályt el kell hárítani. Ebből a szempontból megemlítem bizonyos fokig a föidbirtokreformot. (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Bud János pénzügymhűster: A földbirtokreform kérdésével nem kívánok foglalkozni, mert az az álláspontom, hogy ehhez hozzányúlni nem szabad. Azonban én a hitel szempontjából is azt tartom, hogy mindenkinek érdeke az, hogy ez mentől előbb megoldódjék. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) A hitelélet szempontjából is arra kell törekedni, hogy azok a szervek, amelyeknek kötelességük a megoldásra törekedni, mentől kisebb bürokratizmussal, mentől gyorsabban dolgozzanak és érjenek el eredményt. (Ugy van! Ugy vân! jobbfelől.) El kell háritani, ugyancsak ez alapon azokat az akadályokat is, amelyek annakidején talán nem jelentkeztek, — hiszen nem jelentkezett a maga teljességében a hitelélet fontossága sem — amelyek azonban ha nem bénítják is meg a földbirtokreform céljait és megvalósítását, mégis kiküszöbölendők, hogy a hitelfeltételek megteremthetők legyenek. Valószínűleg nem egy irányban