Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVIII. kötet • 1924. december 12. - 1925. Január 29.

Ülésnapok - 1922-361

102 A nemzetgyűlés 361. ülése 1925. évi január hó 20-án, kedden. gek. Ezeket innen le kellett kapcsolni, és átvitték azokat a pénzügyi tárcánál levő „különféle kiadások és bevételek" cím alá. A nyugellátások fejezete, mint felesleges, teljes egészében megszüntettetett, amennyiben ebben a költségvetésben már minden egyes tárca nyugdíjasai ugyannak a költségvetési fejezetnek utolsó címét képezik. A címek között is történtek kisebb változtatások. A címek keretén belül a rovatbeosztások a régiek maradtak. Uj rovat alatt a központi igazgatásnál irányoztattak elő azok az összegek, amelyeket az egyes közigazgatási ágak az állami alkalmazottak kedvezményes vasúti arcképes igazolványaiért az államvasutaknak fizetnek. Miután az államvasutak teljesen üzemi alapra helyezkedtek, a más költségvetési ágaknak nyújtott kedvezményeket már nem viselhetik, és így a kormány, miután az állami alkalmazottak szűkös anyagi viszonyaira való tekintettel a kedvezményes vasúti jegyekért járó megtérítési összegeket nem háríthatta vissza azokra, kénytelen volt magára vállalni és ezeket az összegeket minden közigazgatási ág a „központi igazgatásinál számolta el. A többi rovat közül a legfontosabbak „a „személyi járandóságok és a dologi kiadások" rovatai. A személyi járandóságok rovatainál az első alrovat alatt ebben a költségvetésben csak azoknak a tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak rendszeres járandóságai és illetményei vétettek számitásba, akik nyugellátásra jogosultsággal birnak. A második alrovat alatt a nyugdíjra nem jogosult alkalmazottak illetményei és ezenkívül azok az illetmények számoltatnak el, amelyek nem kerülnek rendszeresen, havonkint vagy időszakonkint kifizetésre. Ilyenek a tiszteletdíjak, a bérek, a kiküldetési dijak, átköltözködési illetmények, to vábbá jutalékok és egyéb nem rendszeres járandóságok. A személyi járandóságok részletezésnél az alkalmazottak létszáma az 1924 június 30-iki állapot szerint vétetett fel, tehát nem vétetett figyelembe már az 1924. évi július 1-én B-listára helyezett tisztviselők létszáma sem. így tehát ebbe a költségvetésbe az 1924. évi július 1-én B-listára helyezett tisztviselőknek még teljes illetményei fel vannak véve, azonban csak az első félévre. Természetszerűleg ez a második félévben a nyugellátásoknak ugyancsak nagy mértékben való szaporodását idézte elő. Ha a személyi járandóságok összegeit az 1923/24. évi költségvetésben előirányzott össze gekkel összehasonlítjuk, lényeges emelkedést találunk. Ennek oka először is az 1924

; évi július hó 1-én végrehajtott fizetésrendezés, de "másodsorban és legfőképen az, hogy az 1923/24. évi költség-vetésben a személyi járandóságok rovatában szereplő papirkoronában kifejezett tisztviselői illetményeket 6122-es szorzószámmal változtatta át a pénzügyi kormányzat aranyalapra, holott köztudomású, hogy a 6122-es szorzószám csak egyetlen egy időpontnak, az 1923. évi október havi időpontnak felelt meg. Ezzel szemben a drágaság 1923-ban körül belül 40%-kal alatta volt a világpiaci árnak, most pedig tudjuk, hogy a világpiaci' áraknál körülbelül 60%-kai magasabbak a tényleges árak. De kénytelen volt a kormány ezt a 6122-es szorzószámot érvényesíteni a költségvetésben, miután ezt az át változtatási számot használták a szanálási időtartamra inegállapltott program átszámításánál, a külföldről ideküldött bizottságok. A nyugellátásoknál ujitás, hogy egy 5%-os interkaláró vétetett figyelembe; ez a nyugdíjasok természetes apadására van felépítve. A dologi' kiadások tekintetében a régi sok j'OvatOfS rendszertől eltérőleg esak egyetlen rovat van felvéve az uj költségvetésbe és ez az egyetlen rovat három alrovatra oszlik. Ezek egyike a beszerzési költségek, a másodika a hivatalok elhelyezési költségei, a harmadika pedig az egyéb dologi kiadások. : Áttérve az állami üzemekre, azt látjuk, hogy az 1924/25. évi költségvetésben az 1923/24. évi előirányzattal szemben, ahol 73,037.686 aranykorona mutatkozott deficitként, most csak 20 millió aranykoronát látunk deficitként. Reálisan véve azonban a dolgot, ezt a 20 millió aranykorona deficitet sem nevezhetjük valóságos deficitnek, mivel ebből a 20 millió aranykoronából tulajdonképen az állami üzemek csak beruházási költségeiket fedezik, pedig a beruházási költségeket a háború előtti

1 időben kölcsönből fedezték az üzemek, és a költségvetésekben csak a beruházási költségekre felvett kölcsönök kamatai szoktak szerepelni. Már most ha a beruházási költségektől eltekintünk, akkor megállapíthatjuk, hogy az állami üzemek — az állami vasgyárat kivéve — teljesen deficitmentesek, sőt 12,427.810 aranykorona bevételi többletet is mutatnak, ami azt jelenti, hogy ebből a bevételi többletből az egyetlen deficittel dolgozó üzemnek, az állami vasgyáraknak 2,612.060 aranykoronát kitevő deficitjét is teljes egészében fedezni lehet, ugy hogy az 1924/25. évi költségvetésben felvett beruházási költségeknek még* egy tekintélyes részét is tudja a költségvetés ezekből a bevételi többletekből fedezni. Az üzemek hiányaként előirányzott 20 millió aranykorona tehát tulajdonképen teljes egészében beruházásokra fordítható, vagyis az nem egy önmagát felemésztő munkateljesítmény ellenértékét képezi, hanem végeredményben az állami vagyon tetemes szaporodását idézi elő. Ez az állami üzemek jövőjét illetőleg már csak szociálpolitikai szempontból is mindenesetre igen fontos jelenség és ez ugy befelé az országban, mint az ország határain kívül az állami

1 üzemekkel szemben csak bizalmat gerjeszthet, A költségvetés anyagi részét és alaki szerkezetét ezekkel voltam bátor nagy vonásokban ismertetni, azzal a hozzáadással, hogy a pénzügyi bizottság ezt a rendkívül apró részletekből összeállított komplikált szerkezetet teljes részletességgel átvizsgálta, letárgyalta és megállapította, hölgy az abban lefektetett elvek teljesen összhangban vannak a szanálási programban lefektetett elvekkel és az az ut, amelyen a kormány ezzel a költségvetéssel elindult, teljesen alkalmas arra, hogy az államháztartás egyensiilyát helyreállítsa, a külföldi üitelezők brzalmiát előmozdítsa és belföldön is> a helyes és normális gazdasági életre való áttérést elősegítse. Tisztelettel vagyok bátor jelenteni, hogy a költségvetés részletes tárgyalásának rendjén a pénzügyi bizottság a következő indítványokat fogadta el és ajánlja a t. Nemzetgyűlésnek elfogadásra azzal, hogy az azokban foglalt kívánalmak a kormány részéről adandó alkalommal a lehetőséghez mérten teljesittesseaiek. A földmivelésügyi tárca költségvetésének tárgyalásánál a bizottság Mándy Sámuel nem' zetgyülési képviselőnek a következő javaslatát