Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVIII. kötet • 1924. december 12. - 1925. Január 29.

Ülésnapok - 1922-361

A nemzetgyűlés 361. ülése 1925. évi január hó 20-án, kedden, Scitovszky Béla, Huszár Károly és Zsitvay Tibor elnöklete alatt Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az 1924/25. évi állami költségvetés tárgyalása. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — A kereskedelemügyi minister Írásbeli válasza Szabó Józsefnek a m. kir. államvasutak munkásainak jutaléka tárgyában előterjesztett interpellációjára. — Az indítvány- és interpellációskönyvek felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Rakovszky Iván, Bud János, Peslhy Pál, gr. Csáky Károly, Vass József. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 30 perckor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Láng János jegyző nr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Perlaki György jegyző ur, a javaslatok ellen felszó­lalókat pedig* Bodó János jegyző ur. Bemutatom Melczer László r képviselő ur levelét, melyben súlyos betegségére való tekin­tettel négy heti szabadságidő engedélyezését kéri. Javaslom, hogy a kért szabadságot enge­délyezni méltóztassék. (Helyeslés.) A nemzetgyűlés a kért szabadságot meg­adja. Bemutatom Zemplén vármegye közönségé­nek feliratát a forradalmak szereplőinek bíró­ság elé való állítása tárgyában. A felirat & házszabályok 226. §-a értelmé­ben előzetes tárgyalás és jelentesteiéi végeit kiadatik a kérvényi bizottságnak. T. Nemzetgyűlés! A tegnapi nau folyamán nem lehettem Budapesten, így Eassay Károly képviselő urnák folyó évi január hó 12-én tar­tott ülésünkben elhangzott felszólalására nyi­latkozatomat csak most tehetem meg, és pe­dig a következőkben. (Halljuk! Halljuk!) A nemzetgyűlés karácsonyi és újévi szü­nete alatt a Ház nyugodt tanácskozási rendjét biztosító pártközi béke érdekében az egyes pártok között nem jött létre közeledés s ezért én, akinek, mint pártok felett álló elnöknek, elsősorban kötelességem minden lehetőt elkö­vetni a nemzetgyűlés nyugodt és eredményes munkálkodásának biztosítása érdekében, fel­vetettem egy pártközi konferencia eszméjét. B célból tett lépéseimi, valamint az azzal pár­huzamosan indított puhatolózások és kísér­letezések azonban őszinte sajnálatomra nem vezettek eredményre, miért is ugy érzem, hogy parlamenti tisztemnél fogva az elnöki állás­nak tartozom azzal a kötelezettséggel, hogy kizárólag magasabb és egyetemes érdekekből, hazafias szempontokból kimerítsek minden esz­közt, amely a fenti cél elérése érdekében ren­delkezésemre áll és éljek azzal a jogommal, amellyel a házszabályok 240. §-ának 18. pontja a Házból kizárt képviselők kizárási idejének megrövidítése tárgyában javaslattétel jogával NAPLÖ XXVIII. ruház fel. Tenni kívánom ezt egyrészt azért is, mert tudomásomra jutott, hogy képviselőtár­saim egy része — amely a hozott határozatta] egyénileg különben nincs érintve — a men­telmi bizottság javaslata alapján hozott kizá­rási határozatot túlszigorunak tartja, de főleg azért, hogy a nemzetgyűlés minden egyes tagjá­nak mód és lehetőség nyujtassék arra, hogy a hangsúlyozott magasabb, egyetemes és haza­fias célok érdekében az uj házszabályok kere­tein belül működését kifejthesse. Mindezek előrebocsátása mellett a házsza­bályok 240. §-ának 18. bekezdése alapján javas­lom, hogy azon képviselő urak kizárása, akik­nek a nemzetgyűlés által 1924. évi december hó 1-én elhatározott kizárási határideje még nem járt le, a holnapi nappal kezdődőleg ha­tályon kivül helyeztessék. Méltóztatnak javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot. Napirend szerint következik az 1924/25. évre szóló állami költségvetés tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Temesváry Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Bizonyos fokú elfogódott­sággal állok az előadói emelvényen akkor, amidőn hosszú és szomorú tapasztalatoktól terhes tiz esztendő után először nyílik al­kalma a t. Nemzetgyűlésnek, hogy az állam­háztartás helyzetét egy reális alapokon nyugvó költségvetés keretében megvitathassa, tárgyal­hassa, és ekkor az én kötelességemmé vált. hogy ezeket a tárgyalásokat előadói beszédem­mel bevezessem. Megjegyezni kívánom, hogy a különböző költségvetési tárcák ismertetését az egyes tárcák előadói lesznek szívesek annakidején a t. Nemzetgyűlésnek előadni. T. Nemzetgyűlés! Az az általános depresz­szió, amely a háború kitörésétől és különösen a háború befejezésétől kezdve közgazdasági életünkre nehezedett, közismert és könnyen beláthatjuk, hogy a z 1920--21., 1922—23. és 1923—24. évekre beterjesztett állami költség­vetések úgyszólván már a benyújtás pillanatá­ban sem tükröztethették vissza az államház­tartás valódi képét. Utolsó rendes költségveté­sünk, amely az akkori országgyűlés előtt volt, az 1914—1915. évi költségvetés, amelyet az 1914. évi XXVII. t,-cikkben fogadott el az akkori országgyűlés. *, , , ;' '• Az államháztartás egyensúlyának helyre^ 20

Next

/
Thumbnails
Contents