Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVIII. kötet • 1924. december 12. - 1925. Január 29.

Ülésnapok - 1922-360

Á nemzetgyűlés 360. ülése 1925. évi január hó 19-én, hétfőn, 95 vám terhel egy-egy métermázsa búzát. (Fel­kiáltások jobb felől: Három, aranykorona! •— Meskó Zoltán: Hat aranykorona!) Hat és fél aranykorona, ami körülbelül százezer koroná­nak felel meg. Ha ennek fizetése alól mentesi­tik azokat, akik búzát akarnak behozni az or­szágba, akkor is már egészen bizonyos, hogy ez ezen a lehetetlen helyzeten segitene. Arról most nem beszélek, vajion kit terhel itt mu­lasztás, és hogy történt-e egyáltalában mulasz­tás a spekuláción kivül. De azt hiszem itt is vannak bajok, mert hiszen ha a kivitelt néz­zük, azt látjuk, hogy tavaly jó termés mellett lényegesen kevesebbet vittek ki. (Felkiáltások jobbfelől: Tavaly? Két éve!) Az 1923. évi jobb termés mellett aránylag kevesebbet vittek ki, mint az idei búzából rossz termés mellett. (Patay Tibor: Maradt az előző évről! — Meskó Zoltán: Az a baj, hogy nincs!) Ne tessék szava­kon nyargalni. Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Méltóztassanak figyelembe venni, hogy a kép­viselő urnák már csak két és fél perce van hátra. Szabó József: Nem ez a lényeges. (Meskó Zoltán: A közbeszólások beszánritandók min­dig! — Felkiáltások jobbfelől: Ne szólj közbe! — Meskó Zoltán: Szellemesek!) Lényeges az, hogy itt bajok vannak, mulasztások történtek és hogy itt segítségre-van szükség, mert ha a segitség sokáig késik, akkor katasztrófával fenyeget bennünket ez a késedelmeskedés. Én erre hivom fel a minister ur figyelmét és ké­rem, találjon megnyugtató kijelentéseket, de olyan kijelentéseket, amelyeket tényleg tettek is követnek. Elnök: A földmivelésügyi minister ur ki­van szólani. Mayer János földmivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Én meg tudom érteni, hogy a fogyasztói körökben különösen nagy konster­náeiót keltett, amikor a búza ára 600.000 korona fölé emelkedett. Abban a pillanatban meg­indult az ostrom a földmivelésügyi ministe ­rium ellen és minden irányból érdeklődtek aziránt, milyen intézkedéseket kivan a minis­ter tenni a búza árának ilyen indokolatlan emelkedésével szemben. Ami az indokolatlanságot illeti, csak any­nyit vagyok bátor tisztelettel megjegyezni, hogy nálunk tulajdonképen az importparitás­sal tart lépést a búza áremelkedése ós ugyan­ilyen abnormis a búza áremelkedése nemcsak itt, hanem a newyorki piacon is. (Ugy van! jobbfelől. — Rassay Károly: Engedjék be a búzát!) Mi Magyarországon úgyszólván sem­mi befolyást nem tudunk gyakorolni a gabona­áraknak sem emelkedésére, sem leszorítására. Egyetlen alkalom és mód volna arra, hogy mi a búza árát lenyomjuk, vagy valahogy megrögzítsük: az árak maximálása. Azt hiszem azonban, hogy az igen t. képviselő ur sem kí­vánhatja azt, hogy én most olyan intézkedésre tegyek javaslatot a kormánynak, hogy a búza árát maximáljuk és kizárólag ezt az egyetlen cikket (Kiss Menyhért: A legfontosabb!) ra­radjuk ki az összes többi cikkek közül akkor, amikor az egyéb szükségleti cikkek áremelke­dése még nagyobbarányu a békebeli árakhoz képest, mint amilyen arányú a búza árának emelkedése. A t. képvis-iíő ur azzal fejezte be beszédét, hogy itt bajok és mulasztások történtek. (Ras­say Károly: Bajok vannak!) A képviselő ur­nák erre tisztelettel vagyok bátor megjegyezni, hogy itt tényleg bajok vannak, mert megenge­dem, hogy ilyen Iioircndus áremelkedés baj, mulasztás azonban itt egyáltalában nem tör­NAPLÓ XXVLII. tent, mert sem a koimámnak, sem másoknak mulasztásából, hanem az általam előbb emiitett okokból történt ez a nagyarányú emelkedés. A t. képviselő urnák abban is igaza van, hogy sem kisgazda, sem fogyasztói, sem terme­lési érdek nem fűződik ahhoz, hogy az árak ide emelkedjenek. (Ugy van! Ugy van! jobb­felől.) Teljesen igaza van, mert a gazdának és általában a termelőnek úgyszólván alig van már búza a kezén, és nem áll az, amit itt több­ször hangoztatnak, hogy a gazdák indokolat­lanul tartják vissza a búzát, és ez okozza a nagyarányú áremelkedést. A gazdának, a ter­melésnek nem érdeke az, hogy ezek az árak ide emelkedjenek, és nem is ezek az okai annak. A gazdának, a termelőnek és általában a ter­melésnek az volna az érdeke, ha az összes árak lenyomhatok volnának és a termelés volna ol­csóbbá tehető. (Ugy van! jobbfelől.) Ez azon­ban csak abban az esetben történhetnék meg — mondom és ismétlem — ha a fogyasztói ér­dekeket tudnók összeegyeztetni azokkal az érde­kekkel, amelyek a termelés érdekeit szolgálják. Sajnos azonban, egy rossz, egy szűk termés, a világparitási árak és az a nyomorult gazdasági helyzet, hogy a kereseteket nem tudjuk arány­bahozni az árak emelkedésével, egy vesztes or­szágnak az a tönkretett gazdasági helyzete, hogy nem tudjuk a kereseti viszonyokat olyan mértékben megjavítani, amilyen mértékben igazodnak az itteni piaci árak az importpari­táshoz: ezek az okai annak, hogy a kormány­nak úgyszólván tótlenül kell néznie ezt a nehéz helyzetet és viselnie a felelősséget azért, hogy a gabonaárak ide emelkednek. A t. képviselő úrral közvetlenül interpellá­ciójának megkezdése előtt egy pár szót váltot­tam és értesitettem a t. képviselő urat arról, hogy ez a kérdés tárgyalás alatt áll. Jobban szerettem volna, ha a t. képviselő ur a holnapi napon tette volna meg megjegyzéseit ide­vonatkozólag; a képviselő ur azonban ragasz­kodott ahhoz,_ hogy megjegyzéseit most tegye meg, s én kijelentettem a t. képviselő urnák, hogy foglalkozom a dologgal. Téves tehát a lapoknak az a beállítása — mert ezt senkinek nem mondtam, amit le kell szögeznem —, hogy a kormány arra az álláspontra helyezkedett, hogy itt semmi néven nevezendő intézkedés megtételére szükség nincsen. Ezt sem a kor­mány, sem én nem jelentettem ki; nem tudom, honnan vették ezt a lapok, de meg állapítom, hogy ez légből kapott állítás, mert — ismétlem — ezt senki nem mondta. (Meskó Zoltán: Ta­lán passzív a kormány!) Ha azt mondom a kép­viselő urnák, hogy foglalkozom komolyan a kérdéssel, ez nem passzivitást, hanem aktivi­tást jelent. (Kiss Menyhért: ígéret!) Ha azt fogom látni, hogy nem tudunk ren­det teremteni, és a fogyasztás érdekei olyan súlyosan vannak érintve, hogy a közmegnyug­vás és a közrend szempontjából kell közbe­lépni, akkor igenis fogok olyan irányú javas­latot tenni a kormánynak, hogy a búza- és lisztvámok felfüggesztésével történjék intéz­kedés. (Helyeslés bal felől.) Ha egyebet tenni" nem is tudunk, ez az, amit meg tudunk tenni, és azért proponálni is fogom, hogy ezt meg­tegyük. (Helyeslés a baloldalon.) Miután azon­ban ez sok és fontos érdeket érint és nem egy­oldalúan gazdaérdek az, hogy ezek a vámok a fogyasztói súlyos érdekekkel szemben is meg­védessenek, s minthogy — ismétlem — oly sok közérdek fűződik ehhez, ennélfogva azoknak az érdekképviseleteknek, amelyeknek n hozzá­szólását ennek a fontos és messzemenő intéz­kedésnek megtételénél nem mellőzhetem, meg­19

Next

/
Thumbnails
Contents