Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-350

A nemzetgyűlés 350. ülése 1924. a parlamentbe — s ne méltóztassanak ezt személyes sérelemnek venni épen azok az urak, akikre távolról sem vonatkoztatható ez — olyan elemek, akiknek homlokegyenest ellenkező világnézeti, társadalmi és állami felfogásaik vannak. Hogy ezekkel szemben ezt a ma még talán nem praktikus, de a jövőben bizonyára azzá válható rendelkezést belevegyük a házszabályokba, azt — ugy hiszem — nem lehet kifogásolni. Az az Ötlet, hogy esetenként kérje a bizottság a zárt ülést, szintén veszedelmes; hiszen ezáltal épen magára hivja a figyelmet a külügyi bizottság bizonyos nagyjelentőségű külügyi jelentések tárgyalásánál, s abban a pillanatban^ a velünk ellenséges államok sajtója és közvéleménye rögtön odafordul (Ugy van! jobb felől.) és bizonyára módot fog találni arra, hogy valamit az ekként lefolytatott titkos tárgyalás anyagából a maga részére megszerezzen. (Igaz! Ugy van! jobbfelől.) Legjobb kiindulni ab ovo abból, hogy a külügyi bizottság tárgyalásai titkosak.^ Ez nem sérelmes a képviselő urakra. Épen azért nagyon kérem, méltóztassék ugy Csik József képviselő ur, mint pedig Szabó József képviselőtársam indítványát elutasitani. Pékár Gyula képviselőtársamnak forma szerint be sem adott indítványára csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy én szimpatizálok a gondolattal, egyelőre azonban talán elégedjünk meg ezzel az első lépéssel, hiszen ha — Isten ne adja —_ ez nem lenne elegendő, még mindig megtehetjük azt, ami szükséges a teljes garancia biztosítására. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 137. §-szal szemben Csik József és Szabó József képviselő urak adtak be módosító indítványt, amelyek az eredeti szöveggel ellentétben állanak. A kérdést tehát ugy fogom feltenni, hogy Csik József képviselő urnák az eredeti szöveghez közelebb álló indítványát fogom először szembeállítani az eredeti szöveggel, azután Szabó József képviselő ur indítványát. Amennyiben az eredeti szóveget nem méltóztatnak elfogadni, ugy külön fogom feltenni a kérdést Csik József és Szabó József képviselő ur indítványára, amely két indítvány szintén ellentétben van egymással. Kérdem tehát a t. Házat: méltóztatnak-e a 137. §-t eredeti szövegezésben, szemben Csik József és Szabó József képviselő ur indítványával, elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. Az eredeti szöveg fogadtatván el, Csik József és Szabó József képviselő ur indítványa elesik. következik a régi * 195. § helyett a 189. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 189. §-t): Ha lier József! Haller József: T. Nemzetgyűlés! Tisztelettel indítványozom, hogy a 195. § bizottsági szövegében a második mondat oda módosittassék, hogy beszéd közben csak a szónok kérheti a tanácskozóképesség megállapitását. A bizottsági szöveg korlátozza úgyis a vitát a beszédidő korlátozásával a vita bezárására vonatkozó indítvánnyal. Én a Ház méltóságával és a törvényhozás komolyságával nem tartom összeegyeztethetőnek, hogy üres padsorok előtt folyjanak a tanácskozások. Már pedig abba a helyzetbe kerülhetnek a szónokok, ha maguk sem kérhetik a tanáeskozóképesség megállapitását, hogy a többség, illetőleg a nemzetgyűlés tagjai egyszerűen kivonulnak az ő beszédeik elől. Természetes, hogy a vita bezárására és korlátozására ez a legjobb intézmény és a legjobban évi december hó 9-én, hedden. 633 yálhatik be. Viszont azonban én a Ház méltóságát és a tanácskozás komolyságát olyan nagyra taksálandónak tartom, hogy ilyen rendelkezést a házszabályokba felvehetőnek nem ítélek. A régi házszabályok szerint is beszéd közben kérhette a szónok a tanáeskozóképesség megállapitását. Én csak azért nem indítványozom azt, hogy méltóztassék ezt a második mondatot akként módosítani, hogy a második mondat egyszerűen töröltessék, mert a magam részéről indokoltnak tartanám, hogy bárki^ is kérhesse beszéd közben is a tanáeskozóképesség megállapitását, mert beszéd közben is azokra a szempontokra, amelyeket kiemeltem, figyelemmel kell lenni. Az uj házszabályokban megállapított módozatokkal azonban én vitába nem akarok szállani, de fentartandónak tartom mindenesetre a szónokoknak a régi házszabályokban megállapított azt a jogát, hogy a tanácskozóképesség megállapitását kérhessék. Az erre szükséges 10 képviselőnek a jelenléte úgyis olyan minimális szám, hogy ez a tanácskozások folytatásában valami nagy nehézséget nem okozhat, ezért nem látom semmi akadályát annak, hogy fentartsuk a régi állapotot. Éppen ezért javaslom, hogy méltóztassék indítványomhoz hozzájárulni. Elnök: Szólásra következik f Forgács Miklós jegyző: Csik József! Csik József: T. Nemzetgyűlés! A magam részéről csatlakozom Haller József képviselőtársam módosításához. Elnök: Kíván még valaki szólni ? (Szabó József szólásra jelentkezik.) Szabó József képviselő urat illeti a szó. Szabó József : T. Nemzetgyűlés ! Az általános vita során a képviselő urak legtöbbje — azt hiszem, az előadó ur maga is — f hivatkozott arra, hogy a házszabályrevizióra főképen azért is szükség van, hogy a parlament tekintélyét megóvjuk. Én az általános vita során elmondottam néhány okot, amelyek nagyban elősegítik a parlament tekintélyének lejáratását. Ezek között szerepelt az is, hogy a parlament tanácskozásaiban nagyon gyakran csak néhány képviselő vesz részt. Ha komolyan akarjuk a parlament tekintélyét biztosítani, minden eszközt el kell fogadnunk, amely biztosítja azt, hogy a tanácskozásokon legalább 40 képviselő résztvegyen. Amikor a házszabályokat szigorítani akarjuk, hogy a parlament tanácskozásainak nivója emeltessék, akkor viszont felfogásom szerint nem szabad engedményeket tenni. Mert ez határozottan engedmény azoknak a kép\áselőknek, akik a tanácskozáson nem vesznek rendszeresen részt, tehát azoknak a képviselőknek, akik nem teljesitikazt a kötelességüket, amelyet vállaltak annak idején, amikor mandátumot nyertek. Épen azért is tehát, mert a parlament nívóját magam is féltem és a parlament tekintélyének visszaszerzéséért minden lehetőt el akarok követni, feltétlenül szükségesnek tartom, hogy minden eszközt biztosítsunk arra, hogy a tanácskozási jelleg fentartassék és ehhez legalább 40 képviselő jelenléte minden körülmények között biztosíttassák. Ha az előadó ur, vagy maga a javaslat más megoldást hozna, vagyis ez a szakasz azt akarná elérni, hogy a szónok beszéde közben — mint ahogy az elnök ur egyszer a jelenleg érvényben levő házszabályok alapján is igy enunciálta felfogását — ne térhessen el a tárgytól és csak a napirenden levő tárgyhoz szólhasson, tehát a házszabályokhoz ne — vagyis ne kérhesse a tanácskozóképesség megállapitását, miután beszédét megkezdette — mondom, ha ezt a felfogást akarnók megvalósítani, ez ellen nem volna kifogásom, ha egyben az elnök urnák tennők egyszersniindenkorra.- kötelességévé, hogy hivatalból