Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-331

 nemzetgyűlés 331. ülése 1924. tény magyar munkások ellen. (Farkas István: A legjobb, a legképzettebb magyar munkásosztály ellen irányul! — Zaj a középen. — Csilléry András: Szabó József, figyelj, kisajátítják a ke­resztény munkásokat! — Zaj. — Petrovácz Gyula: Propper védi a keresztény munkásokat! — liell Miklós: Keresztényszocialista lett belőle!) Elnök : Csendet kérek ! (Folytonos nagy zaj a középen, a bal- és a szélsőbaloldalon. — Pikier Emil : Önökkel szemben meg kell védeni ! — Szabó József : Vasdarabokkal ! — Nagy zaj.) Csendet kérek, képviselő urak ! (Rothenstein Mór: Maguk csak azt mondják, hogy keresztények !) Eothenstein Mór képviselő urat kérem, szíves­kedjék csendben maradni. (Dinien Ödön: Rothen­stein, a keresztény ! — Derültség jobbfelöl. — Peidl Gyula : A cselekedeteiben talán különb keresztény, mint önök !) Peidl képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! (Dinich Ödön : Kiderül, hogy Rothenstein keresztény.) Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csend­ben maradni. (Csilléry András: A nyomdászok megmondják, milyen keresztény ! — Folytonos nagy zaj. — Farkas István : Bizony megmondják! — Csilléry András: Kérdezze meg őket!) Csilléry András képviselő urat kérem, méltóztassék csend­ben maradni. (Baross János: Urak, a csehek tíz kilométernyire állnak Budapesttől és mi folyton egymással marakodunk!) Baross képviselő urat is kérem, méltóztassék csendben maradni. Propper Sándor : Azt ajánlom, hogy frázisok és feleselések helyett vizsgáljuk meg magát a kérdést, nézzük meg. hogy ez a Schand-paragrafus kiket akar a választójogból kiselejtezni. A galí­ciaiakkal, ugyebár, végezhetünk, mert önök nem adnak nekik letelepedési engedélyt. Még hozzá­tehetem azt, hogy a galíciaiak kérdése bizonyos idő múlva — a törvény szerint hat év, a keresz­tény községi párt felfogása szerint tiz év múlva megoldást nyer, mert az önök elmélete szerint a galíciaiak leülnek, házat vesznek, boltot alapíta­nak és stabil polgárokká válnak, hat vagy tiz év múlva tehát egyik szempontból sem lesz vitás az, hogy ők választók lehetnek-e vagy sem. De néz­zük a többi néposztályt, nézzük a plutokráciát, amely ellen elméletileg legalább ugy látszik, mintha harcolnának. Ez is stabil néposztály. Tartozzék bármely vallásfelekezethez vagy nációhoz, ha boltja, rak­tára, üzlete, gyára, műhelye, lakása van : stabil néposztály, amely születésétől haláláig úgyszólván egy helyen lakik. Ennek szempontjából egy percig sem vitás a községi választójog. A középosztály részére kivételt statuáltak, a menekült tisztviselők részére szintén kivételt statuáltak, marad tehát egy néposztály, amelyet ez a paragrafus sújt, és ez az osztály a munkásosztály. (Ugy ! van a szélső­baloldalon.) A munkásosztály, amely az ő szeren­csétlen nyomorúsága, immobil existenciája foly­tán örökös vándorlásra van rákényszerítve. Egy lakatos-, asztalos- vagy cipőfeísőrészkészitő-mun­kás, aki ma Budapesten jut munkaalkalomhoz, holnapután, ha kiteszik a szűrét, kénytelen el­menni Miskolczra, Győrbe vagy máshová, esetleg az ország határán túlra, és lehet, hogy kedvező konjunktúra idején megint visszajön családjához a hazájába, de akkor már nincs meg a hatévi egy helybenlakása. Itt született, itt teljesítette kötelességét, itt vérzett és adózott, visszatér ide és itt akar élni, de beleütközik a keresztény köz­ségi párt akadályába, nem tud itt a fővárosban, ahol újra elhelyezkedett, a közügyek vitelében rövid idő alatt résztvenni, mert elüti őt ettől a jogától az a párt, és az a világnézet, amely a kereszténység jelszavával fekszik le és kel fel és egyetlen egy alkalmat sem mulaszt el, hogy ezt a jelszót ne hangoztassa, de viszont egyetlenegy KAPLÓ xxvn. évi november 6-án, csütörtökön. 53 alkalmat sem mulaszt el arra sem, hogy ennek ellenkezőjét csinálja. (Petrovácz Gyula : Mese !) Senki mást nem terhel ez a paragrafus, csak a munkásosztályt, amely örökös vándorlásban él, amelynek léte sohasem biztos egy hétre, egy hónapra sem, amely nem a saját kedve vagy passziója után megy, amikor mennie kell, vagy jön, amikor jöhet, hanem a gazdasági okok kény­szerítő hatásai csapkodtak ide és oda, érzésben azonban megmarad budapestinek, magyarnak. Ezt a néposztályt akarják önök a választójogból örökre kirekeszteni, mert a munkásnép még abban a helyzetoen sincs, hogy egy elindulásra meg­szerezhesse magának az egy hely benlakást. Nem bizonyos benne, hogy nemcsak a nyolcadik, ha­nem már az ötödik évben nem kell-e neki elván­dorolnia, és amikor megint visszajön, újra kezd­heti elölről az egyhelybenlakás esztendőinek gyűj­tését. A vándorlás maga a nyomorúság jele és ezt a nyomorúságot, ezt a keserűséget büntetik azzal, hogy attól a szerencsétlentől, aki kénytelen el­hagyni családját, hazáját, kenyerét, exisztenciá­ját, megvonják még azt a lehetőséget is, hogy valaha a közügyekben részt vehessen. (Buday Dezső: Elvonják tőlük a zsidó-uzsorások a megél­hetésüket! Erről beszéljen! — Pikier Emil: És azok megkapják a választói jogot! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek. (Pikier Emil: Csak a szegény keresztényektől veszik el! - Malasits Géza: Nagy keresztények !) Kérem Malasits és Pikier képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni. Propper Sándor : Csilléry képviselő ur azt mondotta, hogy ő a konzervatív álláspontot kép­viseli akkor, amikor a hét év helyett a 11 évet javasolja. (Csilléry András: Hat év!) Tessék csak a paragrafust figyelemmel elolvasni, ebben az van, hogy: »az összeírást megelőző évtől számítandó hat év«, ez tehát nem hat, hanem hét év. Hol van itt a konzervativizmus? A konzervatív álláspont­nak a kétévi egyhelybenlakáshoz kell igazodnia, mert az 1872 : XXXVI. te. a községi választójog kritériuma gyanánt kétévi egyhelybenlakást ha­tároz meg. Tehát nem konzervatív felfogásról van itt szó Csilléry képviselő ur és a keresztény gazdasági községi párt részéről, hanem minősített reakciós felfogásról, amennyiben a két esztendőt meg akarja ötszörözni, tiz esztendőt akar és a technikai lebonyolítással még ezt is meg akarja eggyel toldani. Arra is igen sokszor szoktak hivatkozni a túlsó oldalon, hogy ők tulaj donképen kényelmes helyzetben vannak. Valóban kényelmes helyzet a birtokon belüllévőség. Azt mondják, hogy »a fő­város népe majdnem egyhangúlag, vagy legalább is tekintélyes túlnyomó többséggel mellénk állott.« Igen t. urak, ott, a túlsó oldalon, ha önök olyan kényelmes és kellemes helyzetben vannak, ha önök meg vannak arról győződve, hogy Budapest munkássága és polgársága önök melleit áll még ma is, akkor miért méltóztatnak ilyen kínos erő­feszítést kifejteni azért, hogy ne állhasson önök mellé ! {Zaj a középen. — Petrovácz Gyula: Buta beszéd 1) Ne méltóztassanak a jobboldalra mutatni, mert önök összepakliztak egy hatesztendős egy­helybenlakást. (Zaj a középen és a szélsőbalolda­lon.) Mindjárt ki fogom fejteni. T. i. én nem tartom komolynak a tízéves helybenlakásra vonatkozó indítványt, amint nem tartom demo­kratikusnak a hatéves kritériumot seim Mind­járt ki fogom fejteni nézetemet, csak méltóztas­sanak türelemmel lenni. A törvényjavaslat tárgyalását igen nagy és vehemens, spanyolfal mögött lefolytatott tanács­kozások előzték meg. (Buday Dezső : Nem tudunk 9

Next

/
Thumbnails
Contents