Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.
Ülésnapok - 1922-331
A nemzetgyűlés 331. ülése 1924. te. ; majd ennek az alapján fogunk érvényt szerezni az interpellációs jognak, ha az elnök ur nem fog tudni érvényt szerezni t a nemzetgyűlés e kardinális jogának. Az 1848. évi III. te. 29. §-a azt mondja, hogy (olvassa); »a ministerek az országgyűlés mindegyik táblájánál annak kivánatára megjelenni és a megkívánt felvilágosításokat előadni tartoznak.« Ez egy kardinális törvény, eszerint tartoznak a ministerek felvilágosítással. Nem lehet nyelvészeti vitatkozásokkal kibújni az alól, hogy a minister tartozik felelni az interpellációra. (F. Szabó Géza: Tartoznak ! — Rothenstein Mór: Az 1848 ban volt!) Hát ma nem köteles, ma nincs interpellációs jog, ma nincs felelős kormány? (Zaj és ellenmondások a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak S (Létay Ernő : A többségi akarat felette áll a törvénynek! Élénk ellenmondások a jobboldalon.) Baross János : Vagy tud az elnök ur érvényt szerezni a nemzetgyűlés jogainak, vagy majd mi szerzünk érvényt jogainknak. (Felkiáltások jobbfelől: Tessék/) Az ellenzéknek módja van mind a 800 interpelláció esetében indítványt tenni és a Ház elé citálni az illető ministert. Erre törvényes joga van. (Meskó Zoltán: A legerősebb érv kezünkben a törvénykönyv !) Akarják az urak, hogy 300 indítványt tegyünk arra vonatkozólag, hogy az interpellációra való felelés céljából megidézzük a ministert? (Hedry Lőrinez: Tessék! Majd megunják!) Azt hiszem kötelessége a ministernek évek után egyszer idefáradni és megtisztelni önmagát azzal, hogy a parlament kérdéseire feleljen. {Zaj jobb felől. — Szilágyi Lajos:. Az elbizakodott zsarnokság és a kényurak szava ez! Majd jön a kiábrándulás ! — F. Szabó Géza: Minden érdemleges kérdésre válaszoltak!) Eery felől nyugodt lehet a t. túloldal és a t. kormány, hogy mi, az ellenzék, nem engedünk rendszert csinálni az országgyűlés ellenőrzési jogának kijátszásából. Vagy megvédi azt az elnök ur, vagy megvédjük mi. (Létay Ernő : Alkotmányos eszközöikel ! — F. Szabó Géza : Természetes !) Erről vitázni nem lehet, ugy-e I (F. Szabó Géza : Érdemleges dolgokban vitázunk !) Hasonló panaszra van okunk az inditványozási jog terén is, (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) és itt sajnálattal kell konstatálnom azt, hogy ebben a kérdésben a panaszra okot nem is annyira a kormány, mint inkább a házelnök ur részéről találunk. Az inditványkenyv tanusága szerint töb'b mint 50 indítvány vár indokolásra, (Szilágyi Lajos : Hihetetlen !) amelyeknek indokolására az elnök ur még nem tűzött ki és nem állapította meg a határidőt. 24 éves képviselőségem alatt nagy párttusákat, nagy történelmi időket láttam, de a magyar parlamentnek a kormány által való ilyen semmibevevésére még 24 éves parlamenti tagságom alatt sem találtam példát. (Létay Ernő : Tisza István mindig ki tűzette az inditványokat ! — Zaj jobbfelől.) A házszabályok megint világosan intézkednek. Á 197. § azt mondja (olvassa): »Hetenként kétszer, szerdán és szombaton felolvastatja — az elnök — az inditvány- és interpellációs-könyvet. Ez a felolvasás az indítványokra nézve bejelentésnek tekintetvén, a Ház az indítványnak indokolás végetti felvételére az elnök javaslatára minden vita nélkül egyszerű szavazással időt határoz s egyúttal kinyomatását és a tagok közti szétosztását elrendeli.« A 199. § azt mondja (olvassa) : »Az inditvány felvételére kitűzött napon az indítványozó kifejti inditványát s a Ház érdemleges tárgyalás nélkül szavazás utján elhatározza, ha vájjon az inditvány tárgyalás alá vétessék-e vagy nem.« De indokolni azt mindenesetre joga van a képviselőnek az előző szakasz értelmében. Végül a 239. § ezt mondja (olvassa) : »Az elnök minden évi november 6-án, csütörtökön. 47 hónap első ülésében mindazon indítványok és interpellációk jegyzékét bemutatja, melyekre nézve a Ház még nem határozott, illetőleg melyekre felelet még nem adatott.« Kérdem és kérem az elnök urat, tegye a kezét a szivére, megtartotta-e a házszabályoknak ezeket a rendelkezéseit ? Kütüzette-e az 50 indítványt indokolásra? Meddig várjon még a nemzetgyűlés ? (Egy hang jobbfelől. Nincs rá idő /) Négy hónapi szabadságot erőszakolt a kormány a nemzetgyűlésre; (Erdélyi Aladár: Baross János hányszor volt az üléseken? — Zaj á baloldalon. — HegymegiKiss Pál közbeszól.) kénytelenek voltunk szabadságra menni. (F. Szabó Géza: Hány ülésen volt itt a képviselő ur? — Hegymegi-Kiss Pál: Majdnem minden ülésen!) Elnök: üsendet kérek képviselő urak! f Baross János: Majd folytatoni beszédemet, ha a képviselő ur befejezte a magáét. (Zaj.) Az inditványkönyvből csak kettőt akarok kiragadni. Az egyik Szakács képviselőtársam indítványa, amely a következőképen szól (olvassa) : »Küldjön ki a nemzetgyűlés egy az összes pártokból választott bizottságot Kossuth Lajos nemzeti múzeumban őrzött iratainak felbontása és közzététele céljából.« Micsoda tanulságot, lelkesedést, okulást, erőt és energiát merithetne ebből a szellemi végrendeletből ez a nemzet ebben a szerencsétlen helyzetben. Kérdem az elnök urat, mi oka lehet annak, hogy a kormány nem akarja a kripta lakatjait erről a végrendeletről lefejteni. (Erdélyi Aladár: Nemhogy fel van bontva, hanem kinyomatás alatt vannak az iratok!) Miért nem akarja, hogy a parlamenti bizottság ebben a munkában résztvegyen! (Hegymegi-Kiss Pál: Tudja a képviselő ur, hogy fel volt bontva, mikor ezt indítványozták? — Erdélyi Aladár: Igen! — Hegymegi-Kiss Pál: Mikor indítványozták? — Erdélyi Aladár: Utána a sajtóban már közölték is, hogy fel lett bontva!) A másik inditvány, amelynek indokolása különösen most volna aktuális és különösen most volna politikus, Rupert Rezső képviselőtársam indítványa, amelyet 1923 júliusában, tehát másfél évvel ezelőtt tett az általános, egyenlő és titkos választójog tárgyában. (Taps a bal- és a szélsőbaloldalon. — Felkiáltások a jobboldalon: Egyhangú taps! — Horváth Zoltán: Önök között is vannak olyanok, akiknek programmjában ez benne van!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Baross János: Odakint igazán egyhangú a követelés és a taps az általános, egyenlő és titkos választójogért. A legminimálisabb politikai és parlamenti érzék azt követelné, hogy ez a javaslat most tűzessék ki indokolásra, ugyanis a törvényhozás elnöke egy parlamenti puccsal bizottsági tárgyalásra tűzette ki a házszabályrevíziót. A házszabályrevizió bizottsági tárgyalását az egész szervezett ellenzék junktirnba kívánta hozni az általános, egyenlő és titkos választójoggal. Amikor a kormány a junktimra vonatkozó ezt a kivánságot elutasította, az egész szervezett ellenzék visszautasitotta a bizottságban való részvételt. Visszautasitotta a szociáldemokrata párt, a Kossuth-párt, a független kisgazdapárt, a pártonkivüliek blokkj keresztényszocialista párt és a független nemzeti párt, azonkivül a nemzeti demokrata-párt is, amennyiben Vázsonyi kilépett a bizottságból, (Egy hang balfelől: És a munkáspárt!) úgyszintén a munkáspárt is. (Zaj a jobboldalon.) Ne tessék viccelni, mert ez a 70 tagú szervezett ellenzék nagyon hamar lehet többség — és lesz is többség — a következő választáson. (Zaj jobbfelől. — Meskó Zoltán: Hamarább lesz többség!) Ezek a közbe8*
