Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-331

A nemzetgyűlés 331. ülése 1924. te. ; majd ennek az alapján fogunk érvényt sze­rezni az interpellációs jognak, ha az elnök ur nem fog tudni érvényt szerezni t a nemzetgyűlés e kardinális jogának. Az 1848. évi III. te. 29. §-a azt mondja, hogy (olvassa); »a ministerek az országgyűlés mindegyik táblájánál annak kivá­natára megjelenni és a megkívánt felvilágosítá­sokat előadni tartoznak.« Ez egy kardinális tör­vény, eszerint tartoznak a ministerek felvilágosí­tással. Nem lehet nyelvészeti vitatkozásokkal ki­bújni az alól, hogy a minister tartozik felelni az interpellációra. (F. Szabó Géza: Tartoznak ! — Rot­henstein Mór: Az 1848 ban volt!) Hát ma nem köte­les, ma nincs interpellációs jog, ma nincs felelős kormány? (Zaj és ellenmondások a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak S (Létay Ernő : A többségi akarat felette áll a törvénynek! Élénk ellenmondások a jobboldalon.) Baross János : Vagy tud az elnök ur érvényt szerezni a nemzetgyűlés jogainak, vagy majd mi szerzünk érvényt jogainknak. (Felkiáltások jobb­felől: Tessék/) Az ellenzéknek módja van mind a 800 interpelláció esetében indítványt tenni és a Ház elé citálni az illető ministert. Erre törvényes joga van. (Meskó Zoltán: A legerősebb érv ke­zünkben a törvénykönyv !) Akarják az urak, hogy 300 indítványt tegyünk arra vonatkozólag, hogy az interpellációra való felelés céljából megidézzük a ministert? (Hedry Lőrinez: Tessék! Majd meg­unják!) Azt hiszem kötelessége a ministernek évek után egyszer idefáradni és megtisztelni ön­magát azzal, hogy a parlament kérdéseire feleljen. {Zaj jobb felől. — Szilágyi Lajos:. Az elbizakodott zsarnokság és a kényurak szava ez! Majd jön a kiábrándulás ! — F. Szabó Géza: Minden érdem­leges kérdésre válaszoltak!) Eery felől nyugodt lehet a t. túloldal és a t. kormány, hogy mi, az ellenzék, nem engedünk rendszert csinálni az országgyűlés ellenőrzési jogának kijátszásából. Vagy megvédi azt az elnök ur, vagy megvédjük mi. (Létay Ernő : Alkotmá­nyos eszközöikel ! — F. Szabó Géza : Természe­tes !) Erről vitázni nem lehet, ugy-e I (F. Szabó Géza : Érdemleges dolgokban vitázunk !) Hasonló panaszra van okunk az inditványo­zási jog terén is, (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) és itt sajnálattal kell konstatál­nom azt, hogy ebben a kérdésben a panaszra okot nem is annyira a kormány, mint inkább a ház­elnök ur részéről találunk. Az inditványkenyv tanusága szerint töb'b mint 50 indítvány vár indokolásra, (Szilágyi Lajos : Hihetetlen !) ame­lyeknek indokolására az elnök ur még nem tűzött ki és nem állapította meg a határidőt. 24 éves képviselőségem alatt nagy párttusákat, nagy történelmi időket láttam, de a magyar par­lamentnek a kormány által való ilyen semmibe­vevésére még 24 éves parlamenti tagságom alatt sem találtam példát. (Létay Ernő : Tisza István mindig ki tűzette az inditványokat ! — Zaj jobb­felől.) A házszabályok megint világosan intézked­nek. Á 197. § azt mondja (olvassa): »Hetenként kétszer, szerdán és szombaton felolvastatja — az elnök — az inditvány- és interpellációs-könyvet. Ez a felolvasás az indítványokra nézve bejelen­tésnek tekintetvén, a Ház az indítványnak indo­kolás végetti felvételére az elnök javaslatára min­den vita nélkül egyszerű szavazással időt határoz s egyúttal kinyomatását és a tagok közti szétosz­tását elrendeli.« A 199. § azt mondja (olvassa) : »Az inditvány felvételére kitűzött napon az indít­ványozó kifejti inditványát s a Ház érdemleges tárgyalás nélkül szavazás utján elhatározza, ha vájjon az inditvány tárgyalás alá vétessék-e vagy nem.« De indokolni azt mindenesetre joga van a képviselőnek az előző szakasz értelmében. Végül a 239. § ezt mondja (olvassa) : »Az elnök minden évi november 6-án, csütörtökön. 47 hónap első ülésében mindazon indítványok és interpellációk jegyzékét bemutatja, melyekre nézve a Ház még nem határozott, illetőleg melyekre felelet még nem adatott.« Kérdem és kérem az elnök urat, tegye a kezét a szivére, megtartotta-e a házszabályoknak ezeket a rendelkezéseit ? Kütüzette-e az 50 indítványt indokolásra? Meddig várjon még a nemzetgyűlés ? (Egy hang jobbfelől. Nincs rá idő /) Négy hónapi szabadságot erőszakolt a kormány a nemzetgyű­lésre; (Erdélyi Aladár: Baross János hányszor volt az üléseken? — Zaj á baloldalon. — Hegymegi­Kiss Pál közbeszól.) kénytelenek voltunk szabad­ságra menni. (F. Szabó Géza: Hány ülésen volt itt a képviselő ur? — Hegymegi-Kiss Pál: Majd­nem minden ülésen!) Elnök: üsendet kérek képviselő urak! f Baross János: Majd folytatoni beszédemet, ha a képviselő ur befejezte a magáét. (Zaj.) Az inditványkönyvből csak kettőt akarok ki­ragadni. Az egyik Szakács képviselőtársam indít­ványa, amely a következőképen szól (olvassa) : »Küldjön ki a nemzetgyűlés egy az összes pártok­ból választott bizottságot Kossuth Lajos nemzeti múzeumban őrzött iratainak felbontása és közzé­tétele céljából.« Micsoda tanulságot, lelkesedést, okulást, erőt és energiát merithetne ebből a szel­lemi végrendeletből ez a nemzet ebben a szeren­csétlen helyzetben. Kérdem az elnök urat, mi oka lehet annak, hogy a kormány nem akarja a kripta lakatjait erről a végrendeletről lefejteni. (Erdélyi Aladár: Nemhogy fel van bontva, hanem kinyo­matás alatt vannak az iratok!) Miért nem akarja, hogy a parlamenti bizottság ebben a munkában résztvegyen! (Hegymegi-Kiss Pál: Tudja a kép­viselő ur, hogy fel volt bontva, mikor ezt indít­ványozták? — Erdélyi Aladár: Igen! — Hegy­megi-Kiss Pál: Mikor indítványozták? — Erdélyi Aladár: Utána a sajtóban már közölték is, hogy fel lett bontva!) A másik inditvány, amelynek indokolása különösen most volna aktuális és különösen most volna politikus, Rupert Rezső képviselőtársam indítványa, amelyet 1923 júliusában, tehát más­fél évvel ezelőtt tett az általános, egyenlő és tit­kos választójog tárgyában. (Taps a bal- és a szélső­baloldalon. — Felkiáltások a jobboldalon: Egy­hangú taps! — Horváth Zoltán: Önök között is vannak olyanok, akiknek programmjában ez benne van!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Baross János: Odakint igazán egyhangú a követelés és a taps az általános, egyenlő és tit­kos választójogért. A legminimálisabb poli­tikai és parlamenti érzék azt követelné, hogy ez a javaslat most tűzessék ki indokolásra, ugyanis a törvényhozás elnöke egy parlamenti puccsal bizottsági tárgyalásra tűzette ki a házszabály­revíziót. A házszabályrevizió bizottsági tárgyalását az egész szervezett ellenzék junktirnba kívánta hozni az általános, egyenlő és titkos választó­joggal. Amikor a kormány a junktimra vonat­kozó ezt a kivánságot elutasította, az egész szer­vezett ellenzék visszautasitotta a bizottságban való részvételt. Visszautasitotta a szociáldemo­krata párt, a Kossuth-párt, a független kisgazda­párt, a pártonkivüliek blokkj keresztény­szocialista párt és a független nemzeti párt, azon­kivül a nemzeti demokrata-párt is, amennyiben Vázsonyi kilépett a bizottságból, (Egy hang bal­felől: És a munkáspárt!) úgyszintén a munkás­párt is. (Zaj a jobboldalon.) Ne tessék viccelni, mert ez a 70 tagú szervezett ellenzék nagyon hamar lehet többség — és lesz is többség — a következő választáson. (Zaj jobbfelől. — Meskó Zoltán: Hamarább lesz többség!) Ezek a közbe­8*

Next

/
Thumbnails
Contents