Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-344

522 A nemzetgyűlés 344. ülése 1924. nyakára jártak azért, hogy a z Esküdt-ügyet panama-üggyé halmozzák fel, még pedig olyan üggyé, amelybe a minister ur személye is be­lekevertessék. Ezek a képviselő urak nem hoz­zám állanak közel és nem a liberális sajtóhoz, hanem Gömbös képviselő úrhoz, aki ma itt lo­vagiasan felállott és a liberális sajtó ellen kirohant. Méltóztatnak tudni azt is, hogy a Nép hangja ellen — amely lap ahhoz a párthoz tar­tozik, amely Gömbös Gyula képviselő úrhoz és nem hozzám áll közel —, a pártértekezleten fel­szólalt a sajtótudósitások szerint a ministerelnök ur, aki figyelmébe ajánlotta azoknak a képvi­selő uraknak, akik egyfelől itt benn, a nemzet­gyűlésen a. kormányt támogatják, másfelől azonban az általuk támogatott lapokban a kor­mány tagjai ellen a legsúlyosabb invektivákat állitják és Íratják meg, hogy lehetetlenség egyik oldalon, a Házban a kormányt támogató párt előnyeit élvezni,, a másik oldalon pedig az általuk vezetett sajtóban olyan dolgokat irai — nem politikai, hanem személyi dolgokat —, amelyek az illető ministerek erkölcsi integri­tását vonják kétségbe. Erre a következő napon megjelent a Népben Wolff Károly képviselő ur nyilatkozata, amelyben azt mondotta a má­sik tudósítással szemben, hogy ő a hangot nem ítélte el, mert — azt mondta — ő a Nép hang­jáért nem felelős. Aki elfogulatlanul olvassa a liberális saj­tót, megállapíthatja, hogy a liberális sajtó hónapok óta állandóan tiltakozik az ellen a hang ellen, amely nemcsak a parlamentben, de a szélsőjobboldali sajtóban is állandóan becsü­letlegázolásokban nyilvánul. Állandóan írják azok a lapok, amelyek hozzánk közeiállanak, hogy az ország érdekében ezt a csatornahan­got, amelyet a szélsőjobboldali sajtó honosí­tott meg, továbbtürni és folytatni nem lehet. Mi voltunk azok, és én voltam a magam sze­mélyében az, aki ideálltam a Házban töménte­len alkalommal és interpelláció kapcsán azt mondtam, hogy az igazságügyminister ur fi­gyelmét felhívom arra, hogy állandóan a leg­súlyosabb, legrettenetesebb rágalmak jelennek meg a jobboldali sajtóban és a bíróság ezek­ben az ügyekben nem jár el kellő szigorúság­gal, mert pl. a képviselő úrhoz közelálló kö­rökből származó és a Klebelsberg kultuszmi­nister úrra vonatkozó ügyekben 500.000 koro­nával vélte elintézhetőnek a kultuszmiiiister ur becsületét, másik ügyben pedig, amelyben a legsúlyosabban sértetett meg a m. kir. minis­terelnök ur, a m. kir. ministerelnök ur vád­lója felmentetett és a kir. ügyész űr megnyu­godott az ítéletben. Ezeket itt mind elmondottam interpellá­ciómban. A további dolgokat is én mondtam el a nemzetgyűlésen és interpelláltam azért, mert a bizonyos ceglédi választás alkalmával a ministerelnök urat, mint gróf Kopiuits _ Ist­vánt volt szives a t. képviselő ur pártjához tartozó egyik képviselő a választóknak bemu­tatni. Én akkor is rámutattam arra, amire most is rámutatok, hogy abban az esetben, ha a szélsőjobboldali sajtónak állandóan az em­berek becsületébe vájkáló hangja meg nem szűnik, ha a kormány nem talál módot arra, hogy az állandó lázítás atmoszférája: ebben az országban végre eltűnjék, akkor a mai és a maihoz hasonló jelenetek ebben a nemzetgyü­lésben állandósulni fognak. Mert ha azt látja a nemzet, hogy itt lehet embereket, akik ma­gas állásokat töltenek be, becsületükben állan­dóan meggyanusitani, és ezért súlyos bünte­évi november hó 28-án, pénteken. tés nem jár, a nemzet arra a szomorú meggyő­ződésre fog jutni, hogy a vádak igazak. Már pedig az államhatalom olyan emberek kezében, akikről ilyen vádakat hangoztatni lehet, nem maradhat meg. Ezeket óhajtottam elmondani és nagyon kérem Gömbös Gyula képviselő urat, ne játssza itt a farkas és bárány szerepét, ne játszassa el, hogy amikor a farkas megza­varja a forrás vizét, a bárányra, amely nem is állott a forrásnál, akarja rákenni mindazt, amit ebben az országban a Szózat és a Nép | hosszú esztendők óta csinált. (Zaj a szélsőbal­: oldalon.) Elnök: Következik a határozathozatal. Az elnöki napirendi javaslattal szemben Csik József képviselő ur elleninditványt adott be, mely szerint legközelebbi ülésünkre, vagyis a hétfői ülésre az általános választójogra vonat­kozó indítványok tárgyalását kéri kitüzetni. Minthogy ez a napirendi javaslat ellentétben van az elnök javaslatával, szembe fogom állí­tani az elnöki javaslattal. Kérdem t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e az elnöki javaslatot, szemben Csík József kép­viselő ur napirendi indítványával, elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az elnöki napirendi javaslatot fogadják el, szíveskedjenek felál­lani. (Megtörténik.) Többség. Kimondom tehát a határozatot, hogy a nemzetgyűlés az elnök napirendi indítványát fogadta el. A ministerelnök ur kivan szólani. Gr. Bethlen István ministerelnök: T. Nem­zetgyűlés ! A házszabályok 322. Vára való hi­vatkozással, miután a házszabályreformra vonatkozó javaslatok napirendre kitüzettek, a kormány által eddig benyújtott összes javas­latokat, akár le vannak tárgyalva a bizottsá­gok által, akár még nincsenek letárgyalva, ezennel visszavonom. (Helyeslés a jobbol­dalon.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! Kénytelen va­gyok az elnöki eljárással szemben felvetett észrevételekre nyilatkozni. (Halljuk ! Halljuk!) Érdemi támadásban az elnökséget nem ré­szesítették, amennyiben a képviselő urak csak állitásokat hangoztattak. Nem eljárásomat akarom igazolni, hanem kötelességemnek tar­tom, hogy felvilágosítással szolgáljak, hogy milyen rendelkezések alapján intézkedtem ak­kor, amikor a képviselő uraknak az üléste­remből való eltávolítását elrendeltem. Én a; házszabályok 258. §-a alapján intéz­kedtem. A házszabályok 258. § következő­képen szól. (Olvassa) : „Ha az illető tag a rendzavarást folytatja és rögtöni intézkedés szüksége nem forog fenn, valamint az elnök iránti engedetlenség egyéb eseteiben..." stb. Indokul szolgált erre az eljárásomra elsősor­ban is Györki Imre képviselő ur viselkedése. Györki Imre képviselő úrtól kénytelen voltam a házszabályok 221. §-a alapján a szót meg­vonni. A képviselő ur ugyanis a következőket mondotta (olvassa): „Ha figyelemmel elolvas suk a ministerelnök ur tegnapi vallomását, melyet a bíróság előtt tett és ha figyelembe vesszük azt a levelet, amely ma itt publikál­tátott, akkor igenis, azt a meggyőződést kell itt leszűrnünk, hogy a ministerelnök ur teg­nap a bíróság előtt hamis tanuzást tett". Nem hiszem, hogy egyetlen képviselő is volna itt, aki ebben a kitételben, ebien a tény­megállapításban súlyos sértést ne látott volna. (Igaz ! Ügy van / a jobboldalon.) A házszabá­lyok előbb idézett szakasza értelmében ezt

Next

/
Thumbnails
Contents