Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-344

516 A nemzetgyűlés 344. ülése 1924. évi november hó 28-án, pénteken. ritimhoz, amelynek van egy anteaktája, és amely körirat az összes ministerekhez elment, (Rupert Rezső közbeszól. Zaj a jobboldalon, Halljuk! Halljuk!) — mondom, az a szöveg, amelyet a t képviselő ur felhozott, nem azonos azzal a szöveggel, amely az aktában van, és először is, épen a lényeges pontokban tér el, másodszor pedig a t. képviselő ur elhallgatja ennek magyarázatát, hogy ez az akta mit jelent, mert hiszen ennek magyarázata az anteaktában volt benne, melyre hivatkozás történik ebben az aktában. Ennyit elég erről az ügyről. Nagyon jól tudom, hogy a t. ellenzék egy részének — ugy látszik — érdeke... (Rothenstein Mór: Most már csak egy részének! — Zaj jobb felől.) Remélem, bizom benne, hogy vannak az ellenzéken becsületes férfiak, akik komolyan akarnak itt tárgyalni, és akik nem hiszik, hogy a nemzetnek bizonyos komoly ügyeit piszkálódással el lehet intézni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Abban a meggyőződésben vagyok, hogy a házszabályok szükségességét, vagy szükségtelenségét elvi alapon is lehet vitatni; nem szükséges ahhoz, hogy az Esküdt-ügyből kifolyólag itt skandalumok rendeztessenek. (Igaz! Ügy van! a jobboldalon.) Már pedig a célzat nyilvánvaló azok után, amiket itt a nemzetgyűlés előtt zárt ülésben erre az aktára vonatkozólag mondtam és amiket megismertettem a nemzetgyűléssel. Azt mondj a a t. képviselő ur, hogy küldjünk ki parlamenti bizottságot, hiszen a földmivelésügyr minister ur hozzájárult ahhoz, hogy azokat a vádakat, melyeket a képviselő ur a földmivelésügyi ministériel szemben hangoztatott, parlamenti bizottság intézze el. Ez lehet a földmivelésügyi minister ur álláspontja. és helyes, hogy akkor, amikor az ő személyi becsületéről van szó, bármiféle invesztigációnak aláveti magát. Ő aláveti

1 magát a parlamenti bizottságnak, aláveti magát a bíróságnak; ez egészen más; de az a kérdés, hogy ebben az ügyben az összkormánynak mi az álláspontja! Ebben, a kérdésben a kormány álláspontja csak az lehet, hogy miután az Esküdtügy a biróság előtt fekszik és a biróság által intéztetik el, nem] lehetséges, hog'y olyan stádiumban, amikor a biróság* a verdiktjét még meg sem hozta, parlamenti bizottság avatkozzék be oly ügybe, amely a; biróság előtt fekszik. (Igaz! Uay van! a jobboldalon.) Tessék a képviselő urnák a nagy nyilvánosság" előtt ismételni^ azokat, amiket mondott és tessék a biróság elé állani. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Legyen a t. képviselő urnák bátorsága erre, mert ha valaki rágalmaz, akkor kell, hogy arra is bátorsága legyen, hogy a magyar bíróságok elé álljon és levonja a konzekvenciáját annak, amit erre vonatkozólag mondott. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) T. Nemzetgyűlés ! A legolcsóbb formája annak, hogy valaki ellen vádakat emeljünk, az, hogy itt a parlamentben felállunk, beszédet tartunk, lehetőleg politikai színezettel, hangulatot keltünk, közben egyes férfiak becsületét támadjuk és azután parlamenti bizottságot indítványozunk. A parlamenti bizottságoknak nincs joguk arra, hogyha a vád nem bizonyul igaznak, a vádlóval szemben eljárjanak, ellenben a biróságnak ehhez joga van. (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon.) A vádaknak két szankciója van. Az. egyik a vádolttal szemben abban az esetben, ha bűnösnek vagy hibásnak találtatik abban, ami vele szemben vádképen felhozatott. De a másik ; szankciója az, hogy aki vádol, rágalmazásért felelősségre vonható legyen abban az esetben, ha vádjai nem bizonyulnak valónak. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Nagyon könnyű az ilyen dolgokat parlamenti bizottság elé vinni akarni. Ez lehet talán népszerű forma, de ez felelősség nélküli próbálkozás ezen a téren. (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon.) A képviselő ur előhozta Zákány volt kép! viselő ur ügyét. Ebben az ügyben Vass minister ur — azt hiszem, pár hónappal ezelőtt — részletesen elmondta a tényállást. (Zaj balfe161.) A nemzetgyűlés tudomásul vette; ez tehát elintézett ügy. Ami végre azt a listát illeti (Zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.), amelyet a képviselő ur felhozott, igenis, a zártülésen azt mondottam, hogy most is hajlandó vagyok azon a listán szereplő neveket publikálni, akik a mai nemzetgyűlésnek tagjai. A magam részéről nem akarok semmit eltüntetni, nem akarok bujkálni, ellenkezőleg, egy vezet ebben az ügyben, hogy tisztán lássoín a nemzet (Ugy van ! a jobboldalon.), és hogy leszámoljon azokkal, akik bűnösök, de leszámoljon azokkal is, akik tudatosan, hamisan rágalmaznak. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon:. — Rupert Rezső: Bűntettel vádolt embernek útiköltséget nem adnak.) Elnök: A földmivelésügyi minister ur kiA^án szólani. Mayer János földmivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés ! Az a feszültség, amely a mai nemzetgyűlési ülésünkön kirobbant, szerény nézetem szerint annak a gazdasági nehézségnek tudható be, amelyben ma élünk. Ilyen nehéz viszonyok között nem nagy gyönyörűség felelősségteljes állást betölteni, még pedig azért, mert ezekért a nehézségekért a kintievők, a perifériákon az élet nehézségeivel küzdők a bűnbakot rendszerint a közkormányzati férfiakban keresik (Rupert Rezső: Méltán !), azokban keresik a bűnbakot, akik felelősségteljes állásban az ország közkormányzatát ellátják. A közkormányzati tevékenységet mindezek ellenére el kell látni, mert ha ezeket el nem látnók, a nehézséget csak fokoznók. (Zaj a szélsőbaloldalon.) T. Nemzetgyűlés ! Én magamról nem szedretek beszélni. Több, mint három éven keresztül a leglehetetlenebb viszonyok között töltöttem be felelősségteljes pozíciót. Amikor a kivitel úgyszólván tombolt, amikor mindenki kivinni akart, ugT a közélelmezésügyi ministeriumban, mint a földmivelésügyi ministeriuniban a legfelelősség'teljesebb állást töltöttem be. Nem akarok magamnak egyéni tőkét kovácsolni abból, hogy három év alatt soha még csak a gyanú árnyéka sem fért hozzá az én köztevékenységemhez. Nem akarok arról beszélni, hogy ma a vádlottak padján ülő és az erkölcsi tébolyig meggyanusitásokat folytató Esküdt Lajos sem mert engem még csak meg sem gyanúsítani, már pedig ő egy ministeriumban szolgált velem, s az őrület és erkölcsi téboly határáig ügyszólván mindenkit, akit ismerj piszokkal, sárral mocskol be, de hozzám nem jutott el a gyanúnak még árnyéka sem még az ő részéről sem. Egy férfiú van, aki túltett Esküdt Lajoson és ez: Friedrich István képviselőtársam. Friedrich István képviselőtársam oly súlyos vádat emelt ellenem és oly mélyen belegázolt becsületembe, hogy elvártam volna tőle azok után, aanik a zárt ülésen történtek, hogy nemcsak a